„Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) közös kísérleti statisztikáinak sorozata. Az építőiparról szóló elemzés újszerű szemlélettel, a KSH és az Eurostat adatbázisaiban meglévő adatok eddig nem alkalmazott összekapcsolásával, az értéklánchosszra és a területi koncentráltságra fókuszálva mutatja be az ágazatot. Az építőipar nemzetgazdaságban képviselt súlya Magyarországon és az Európai Unióban nem különbözik jelentősen, viszont hazánkban átlagosan magasabb, mint az EU-ra vonatkozó érték. Magyarországon az ezredforduló óta csaknem megduplázódott az építőipari termelés volumene, tartósan meghaladva az uniós átlagot. Hazánkban az értéklánchossz (36,4 százalék) az EU-átlag közelében alakul és nagyobb, mint Lengyelországban (30 százalék) és Csehországban (28 százalék). A hazai építőipari termelés az uniós átlagnál területileg kevésbé koncentrált, azaz több régió nagyobb arányban részesedik a bruttó hozzáadott érték előállításából.
A Központi Statisztikai Hivatal és a Budapesti Metropolitan Egyetem szakmai együttműködésében születő kísérleti statisztikák most megjelenő, második darabja az építőiparra fókuszál. Segítségével az érdeklődők a korábbinál árnyaltabb képet kaphatnak az ágazat működéséről, területi jellemzőiről, valamint az értéklánchossz vizsgálatán keresztül az építőipar különböző szegmenseinek kapcsolatáról. Az elemzésből kiderül, hogy Magyarországon az ezredforduló óta csaknem megduplázódott az építőipari termelés volumene, tartósan meghaladva az EU-átlagot. A bruttó hozzáadott érték és kibocsátás hányadosaként mérhető építőipari értéklánchossz az ezredforduló óta az uniós átlag közelében alakult, viszont nagyobb, mint Lengyelországban és Csehországban. Az építőipar súlya (mind a hozzáadott érték termelésében, mind a foglalkoztatásban) jóval kisebb, mintegy harmadakkora, mint az iparé, azonban a teljes kibocsátáson belül nagyobb a hozzáadott érték aránya: 2022-ben 36 százalék volt, miközben az iparban 21 százalék. Az ipar és az építőipar a szervezeti hátteret tekintve is különböző: míg az iparban az árbevétel 73 százaléka a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál, további 16 százaléka a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozásoknál koncentrálódott 2022-ben, addig az építőiparban az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások realizálták az árbevétel 65 százalékát.
A mostani kísérleti statisztikából az is kiderül, hogy a hazai építőipari termelés az uniós átlagnál területileg kevésbé koncentrált, azaz több régió nagyobb arányban részesedik a bruttó hozzáadott értékének előállításából. Míg az uniós régiók legnagyobb építőipari hozzáadott értéket termelő 10 százaléka az összes hozzáadott érték 41, 20 százaléka az 57 százalékát koncentrálta, addig Magyarországon 10 százalékuk (nevezetesen Budapest és Pest vármegye) adta az összes hozzáadott érték 40, 20 százalékuk (Budapest, Pest, Bács-Kiskun, Fejér vármegye) az 53 százalékát.
A KSH 2024 elején új, online felületet hozott létre, ahol a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, alternatív adatforrásokra, illetve a meglévő adatok eddig nem létező összekapcsolására épülő kísérleti statisztikáit közli. A kísérleti statisztikák lehetővé teszik az újonnan felmerülő adatigények kielégítését, az aktuálisan észlelt ismerethiányok lefedését, és hatékony támogatást nyújthatnak a társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez.”
Forrás:
Friss megközelítéssel az építőiparról – A KSH és a METU közös kísérleti statisztikája az ágazat eddig nem látott jellemzőire világít rá, 2024.10.02.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. október 2.
