„A Tanács ma következtetéseket hagyott jóvá a Biológiai Sokféleség Egyezmény Feleinek Konferenciájára (COP 16), valamint a Cartagena Jegyzőkönyv és a Nagojai Jegyzőkönyv Részes Feleinek találkozójára. Ezen üléseknek a kolumbiai Cali ad otthont 2024. október 21. és november 1. között. A következtetések képezik majd az EU általános tárgyalási álláspontját az üléseken.
A biológiai sokféleség folyamatos csökkenése globális és egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre nézve. Ahhoz, hogy választ tudjunk adni erre a kihívásra, átalakító erejű változásra van szükség. Ennek fényében a Tanács hangsúlyozza, hogy sürgető szükség van a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret teljes körű és hatékony végrehajtására.
„Két évvel ezelőtt megállapodtunk arról, hogy 2030-ra védelemben részesítjük bolygónk szárazföldjeinek, vizeinek és tengereinek harmadát. Ezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha gyorsan cselekszünk. Az előrehaladást pedig hatékony nyomon követés révén alaposan mérnünk kell. Emellett minden szakpolitikai területen és minden ágazatban érvényre kell juttatnunk a biológiai sokféleség szempontját, hiszen legyen szó akár gyógyszerekről, akár energiáról, akár tiszta levegőről és vízről, a biodiverzitás jövőnk záloga, és védelmet kínál a természeti katasztrófákkal szemben.” – Nagy István, Magyarország mezőgazdasági minisztere
Biológiai Sokféleség Egyezmény
Gyors végrehajtás és hatékony nyomon követés
Következtetéseiben a Tanács újólag megerősíti a biológiai sokféleségre vonatkozó kunming-montreali globális kerettel összefüggésben 2022-ben tett, arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy 2030-ra bolygónkon a természet harmada védelemben részesüljön, hogy ezáltal a természet az emberek és a bolygó javát szolgáló helyreállási pályára kerüljön.
Ezzel összefüggésben ismételten megerősíti azt is, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret végrehajtása iránt, ahogyan azt a természet helyreállításáról szóló uniós rendelet közelmúltbeli elfogadása is példázza.
A Tanács elkötelezett amellett, hogy a COP 16 alkalmával a Felek robusztus, hatékony, átlátható és egyértelmű folyamatot irányozzanak elő a végrehajtás terén elért közös előrehaladás globális áttekintésére vonatkozóan, hogy mérni lehessen, mennyire sikerült megvalósítani az általános és a konkrét célokat.
A Tanács ismételten rámutat arra, hogy rendkívül fontos érvényesíteni a biológiai sokféleség szempontját valamennyi kormányzati és társadalmi szinten. Az EU határozottan elkötelezett amellett, hogy hatékony és integrált módon fellépjen a biológiai sokféleség visszaszorulásával, az ökoszisztémák, a talaj, a víz és az óceánok állapotának romlásával, az éghajlatváltozással és a szennyezéssel szemben.
A pénzügyi források mozgósítása
A Tanács támogatja a Globális Környezetvédelmi Alapnak az egyezmény pénzügyi mechanizmusaként betöltött szerepét. E mechanizmusnak köszönhetően már sikerült elérni a biológiai sokféleség finanszírozására vonatkozó célérték 69 %-át. Emellett üdvözli a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret alapjának létrehozását. Ez az alap arra hivatott, hogy felgyorsítsa a jóváhagyott keret végrehajtásának finanszírozását.
A Tanács hangsúlyozza amelletti elkötelezettségét, hogy minden forrásból minden erőforrást mozgósítson a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret végrehajtására. Emellett kiemeli, hogy a COP 16 alkalmával felülvizsgált stratégiát kell elfogadni az erőforrás-mozgósítás tekintetében.
A genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk
A Tanács hangsúlyozza, hogy véglegesíteni kell azt a többoldalú mechanizmust, amely a genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk használatából származó hasznok megosztására szolgál. Ennek keretében a COP 16 alkalmával létre kell hozni egy célzott globális alapot. A Tanács számára fontos, hogy jogi egyértelműséget biztosítson a digitális szekvenciainformációk nyújtói és felhasználói számára.
Cartagena Jegyzőkönyv a Biológiai Biztonságról
A Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv arra hivatott, hogy biztosítsa a modern biotechnológia által létrehozott azon élő, módosított szervezetek biztonságos kezelését, szállítását és felhasználását, amelyek káros hatással lehetnek a biológiai sokféleségre, figyelembe véve az emberi egészséget érintő kockázatokat is.
Következtetéseiben a Tanács kiemeli, hogy a Feleknek teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jegyzőkönyvet, mégpedig azzal, hogy megerősítik a biológiai biztonságra vonatkozó nemzeti szabályozási kereteket, valamint megbízható, tudományosan megalapozott kockázatértékelési és kockázatkezelési eljárásokat vezetnek be, különösen az élő, módosított szervezetekkel kapcsolatos döntéshozatalt illetően.
Nagojai Jegyzőkönyv a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok megosztásáról
A Tanács hangsúlyozza, hogy fontos maradéktalanul végrehajtani a Nagojai Jegyzőkönyvet ahhoz, hogy meg lehessen valósítani a biológiai sokféleségre vonatkozó globális terv célkitűzéseit, és biztosítani lehessen a genetikai erőforrások hasznosításából származó hasznok igazságos és méltányos megosztását. Mindez hozzájárulhat a biológiai sokféleség megőrzéséhez, és magában foglal például a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést megkönnyítő intézkedéseket.
Háttér
Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményét a Felek az 1992-es riói „Föld-csúcstalálkozón” nyitották meg aláírásra, és az egyezmény 1993 decemberében lépett hatályba. Az Európai Unió és annak tagállamai az egyezmény részes felei.
Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményéhez később két jegyzőkönyvet csatoltak: ezek közül az egyik a biológiai biztonságról szóló, 2003-ban hatályba lépett Cartagena Jegyzőkönyv, a másik pedig a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló, 2014-ben hatályba lépett Nagojai Jegyzőkönyv.
Az egyezmény és a jegyzőkönyvek részes felei kétévente konferenciák keretében találkoznak.
A Felek Konferenciája a (2002-ben tartott) tizenötödik ülésszakán (COP 15) megállapodásra jutott a biológiai sokféleségre vonatkozó új globális keretről. Ez a keret 23 konkrét célt fogalmaz meg, amelyek mindegyike a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására irányul. Az egyik ilyen konkrét cél az, hogy 2030-ra a szárazföldek és a tengerek 30%-a védelemben részesüljön.
A Felek Konferenciájának tizenhatodik ülésszaka (COP 16) – az első végrehajtási témájú COP – lesz a Felek első találkozója a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret elfogadása óta. A COP 16 alkalmával a kormányok képviselői áttekintik majd a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret végrehajtása terén elért eredményeket.
- A Tanács következtetései az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményéről, 2024. október 14.
- Cartagena Jegyzőkönyv a Biológiai Biztonságról
- Biológiai sokféleség: az EU a természetvédelemért (háttéranyag)
- Miért fontosak a szalamandrák mindannyiunk számára? (tematikus összeállítás)
- Ülések
”
Forrás:
Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye: az EU megerősítette azt a globális vállalást, hogy 2030-ra bolygónk szárazföldjeinek és vizeinek harmada védelemben részesüljön; EU Tanácsa; 2024. október 14.
