„Mesterséges intelligencia, önvezető autók, az IBM és a Facebook története, globális startupok, unikornisok és kannibálok – naprakész és nemzetközi tapasztalatokra épülő könyvet írt Cséfalvay Zoltán arról, melyek a siker titkai a digitális korban. Az OECD és UNESCO volt nagykövete, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője a könyvbemutatón úgy fogalmazott: az állam nem jó az innovációnak.
Szabadság, innováció gazda(g)ság címmel írt könyvet Cséfalvay Zoltán, aki szerint a címben szereplő három fogalom között „logikus összefüggés van”.
„Ahol szabad vállalkozók vannak, szabad piacgazdaság van, ahol a vállalkozások kísérletezhetnek, azzal versenyeznek egymással, hogy ki tud újabb innovációval, termékkel kijönni a piacon, ott nyilvánvalóan előbb-utóbb innováció lesz, és a gazdagság pedig közgazdaságilag elég jól ismert, hogy az innovációból születik” – fogalmazott az InfoRádióban az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője.
Szerinte Amerika sem azért lett gazdagabb, mert sokkal több pénze van, vagy azért, mert sokkal több ember dolgozik, hanem attól, hogy a sokkal több pénz és ember sokkal hatékonyabban dolgozik. „Amerika azért van ott, ahol van, mert az amerikai innováció megteremtette” – szögezte le.
Cséfalvay Zoltán szerint az államnak nem kellene ennyire belefolynia az innovációba.
„Az államnak egy nagyon okos katalizátorszerepet célszerű játszani. Az állam ne innováljon, mert nem tud. Viszont nagyon sok olyan technikai és államszervezési módszer van, amivel ez elősegíthetné; Amerikában nagyon jól működik a kisvállalatoknak szóló innovációs támogatás. Minden minisztériumnak van egy szűk büdzséje félretéve, és megfogalmazza, hogy az adott területen milyen kihívásokat lát, ezekre ír ki pályázatot. Tehát az állam az maradjon annál, ami a feladata. Abból, ha direktben bekapcsolódik az innovációba, még nem jött ki semmifajta innováció, viszont abban nagy felelőssége van, hogy olyan környezetet teremtsen, amiben egyébként a vállalkozások innovációval tudnak előremenni” – részletezte.
A vállalkozásoknak szerinte nem szabad annak foglyává válni, hogy valamire, amit kitalálnak, épp van-e uniós támogatás. Az viszont fontos, hogy amit a vállalkozás kitalál, azzal piacra tudjon jutni, és adott esetben meg tudja nyerni a versenyt.
Beszélt arról is, hogyan látja Európa, Kelet-Közép-Európa, illetve azon belül Magyarország helyzetét . Szerinte „a technológiai jövőt nem itt írják”, csak az a kérdés jelenleg, hogy mikor ér ide.
„Ha megnézzük azt, hogy milyen új technológiák vannak most a mesterséges intelligencia területén, nyilvánvalóan abban vagyunk érdekeltek, hogy mielőbb ideérjen Magyarországra. Itt a vállalatok is tudják alkalmazni. Minden országnak a technológiában is érdemes végiggondolni azt, hogy mire érdemes specializálódni. Mesterséges intelligenciával mi nem tudunk versenyezni azokkal, akik óriási nagy adatbázisokkal, nagy tőkével működtetik ezeket a rendszereket, vagy fejlesztik. Meg kell nézni, milyen adottságaink vannak. Magyarországon például az ipar nagyon erős, van lehetőség az ipar és a startupok valamilyen összekapcsolására. Ehhez természetesen egyetemi háttér is kell. Nálunk az orvostudományi egyetemek jók egyébként, vannak ehhez közel álló területek, ahol a magyar startupok globális szinten is versenyképesek tudnak lenni” – vetette fel.”
Forrás:
Az innováció és a gazdagság összefüggéséről írt könyvet Cséfalvay Zoltán; Tatár Tímea; Infostart / InfoRádió; 2024. október 17.
Lásd még:
A Könyvpercek magazin 2024. október 12-i adása; Infostart,Könyvpercek magazin; 2024. október 12. (MP3 hangfájl)
„Mesterséges intelligencia, önvezető autók, az IBM és a Facebook története, globális startupok, unikornisok és kannibálok – naprakész és nemzetközi tapasztalatokra épülő könyvet írt Cséfalvay Zoltán arról, mik a siker titkai a digitális korban. A „Szabadság, innováció, gazda(g)ság” című kötetről Tatár Timea összefoglalóját hallják.”
A Cséfalvay Zoltán által említett amerikai példához („Amerikában nagyon jól működik a kisvállalatoknak szóló innovációs támogatás. Minden minisztériumnak van egy szűk büdzséje félretéve, és megfogalmazza, hogy az adott területen milyen kihívásokat lát, ezekre ír ki pályázatot.”):
Small Business Innovation Research (SBIR); Wikipédia
Small Business Innovation Research (SBIR) and Small Business Technology Transfer (STTR); U.S. Small Business Administration
Small Business Administration (SBA); Wikipédia
