„Fontos cél még nyitottabbá tenni a nemzeti könyvtárat, hogy az ott található adatbázis mindenki számára elérhető legyen – mondta az InfoRádióban az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid úgy látja: bár nagyon sok minden átkerült a digitális térbe és az OSZK-nak feladata is ennek folyamatos nyomon követése, feldolgozása – a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből.
…
A szolgáltatási koncepciónk az abból a szempontból nagyon egyszerű, hogy úgy döntöttünk, minden, ami közkincs, annak ténylegesen közkinccsé is kell válnia. Amit csak a szerzői jogi kötelmek engednek, azt mi online szolgáltatásba adjuk. Ez nem mindenhol ennyire evidens, a külföldi gyakorlatok, akár Nyugat-, akár Észak-, akár Dél-Európában meglehetősen eltérnek egymástól. Mi a lehető legnagyobb nyitottság pártján állunk, minden olyan tartalmat, amelyet lehet, azt digitális formában közzéteszünk, elsősorban a Magyar Elektronikus Könyvtár felületén, a folyóiratokat az Elektronikus Periodika Archívum felületén. Ami egy új szolgáltatás, és egyébként világszinten is nagyon ritka, hogy mi a jogvédett műveket is szeretnénk mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Ezt a jogszabályoknak megfelelően a helyben olvasásra, a könyvtárak helyiségeiben, zárt láncon tudjuk biztosítani. Idén nyárra készült el a Magyar Elektronikus Könyvtár MEK+ szolgáltatásunk, amelyhez minden hazai, a nyilvánosság számára szolgáltató könyvtár ingyenesen hozzájuthat, és a saját helyiségeiben tudja az olvasóinak szolgáltatni az általunk digitalizált tartalmakat. Jelenleg a MEK+-ban több mint 12 ezer kötet található, ez hárommillió oldal tartalmat jelent, és néhány hónapon belül ehhez újabb több mint 30 ezer kötet fog csatlakozni. Ez tehát az online portfóliónk. A nyitásnak a másik területe a hagyományos szolgáltatások kiszélesítését jelenti. Itt pedig azt tervezzük, hogy a jövő ősztől kölcsönző könyvtárrá válik a nemzeti könyvtár, és az elmúlt 70 évben megjelent, legalább két példányban őrzött könyveket fogjuk majd kölcsönözhetővé tenni. Ez közel egymillió kötetet jelent. Ez egy teljesen új lépés a nemzeti könyvtártól. Felmértük az európai gyakorlatokat, itt is a nemzeti könyvtárak nagyon eltérő szolgáltatási kondíciókkal rendelkeznek, de a nemzeti könyvtárak több mint fele az kölcsönző könyvtár is, úgyhogy most mi is erre az útra fogunk lépni.Ez klasszikus könyvkölcsönzést jelent? Tehát bemegyek, kikölcsönzöm, hazaviszem, vagy ez azért olvasótermi szolgáltatást feltételez inkább?
Ez a hazavivő, rendes, klasszikus könyvkölcsönzés.
Azt gondolnánk, hogy ez a klasszikus értelemben vett könyvkölcsönzés, így 2024-ben már egy kicsit anakronisztikus dolognak tekinthető, de akkor ez korántsem így van.
Nem, egyáltalán nem így van, és világszerte nem így van. A könyvpiacon is azt látjuk, hogy a hagyományos, kézbe vehető könyvnek a piaca sokkal, de sokkal nagyobb, kevés kivétellel mindenhol a világon. A világ legnagyobb könyvpiacain továbbra is a hagyományos könyvnek van a legnagyobb részesedése. Kevés kivétel van, ahol az elektronikus könyv részesedése megelőzi a hagyományos könyvét. Németország az egyik ilyen, illetve a világ egyik legnagyobb könyvpiaca, Kína a másik, de egyébként a hagyományos könyvek mindenhol sokkal nagyobb részt hasítanak ki maguknak a tortából. Azt tapasztaljuk, hogy visszatérőben vannak az olvasók a könyvtárakba. Ismét emelkedett a kölcsönzött könyvek száma. Magyarországon 16 millió könyvkölcsönzés történt 2023-ban. Ennek a körülbelül 10 százaléka az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken, de azt látjuk, hogy kisebb településeken is, nagyobb településeken is, van már, ahol egész vármegyékben a kölcsönzési adatok meghaladják még a 2019-es szintet is, tehát egy egészen érdekes és reményt keltő jelenségnek a kellős közepén vagyunk.
…
Nagyon érdekes az is, hogy milyen újdonságokkal tud szolgálni egy nemzeti könyvtár, akár digitalizált tartalmak esetében is. Éppen a közelmúltban Ady Endre és Léda levelezése került digitalizált formában is elérhetővé, ahogy korábban már felkerült az OSZK tartalomszolgáltató felületére például Babits levelezése, vagy Petőfi és Szendrey Júlia kéziratai. Ezek digitalizált formában bárki számára hozzáférhetők?Így van, nekünk kötelességünk mindenki számára szolgáltatni, ingyenesen és jó minőségben tesszük elérhetővé ezeket a tartalmakat. Még a felsoroltakat kiegészíteném Kölcsey Ferenc életművével is, ami azért volt egy különösen izgalmas projekt, mert ennek a digitalizálásnak a keretében került elő több olyan Kölcsey verstöredék, amelyik a korábbi Kölcsey kritikai kiadásban sem volt megtalálható, és a kézirattárunk osztályvezetője, Földesi Ferenc fejtette meg ezeket a sorokat, amelyek között volt olyan is, amelyet Kölcsey akkurátusan áthúzott, de ebből is látható, hogy a digitalizálási folyamat során is még bukkanhatnak elő újdonságok. Folyamatosan dolgozunk, nemcsak a kéziratok, hanem a térképek, a hanglemezek, a plakátok, az exlibrisek és mindenféle más tartalomszolgáltatásunk bővítésén is. Nyilván ezeket a jellegüknél fogva csak egy példányban létező dokumentumokat egészen más módon digitalizáljuk, mint a frissebb könyveket, tehát ez már műtárgydigitalizálás, fényképezzük ezeket a dokumentumokat, és természetesen a restaurátoraink a folyamat minden egyes fázisát felügyelik. Ez egy lassabb folyamat, de a magyar kulturális örökség közzététele szempontjából mindenképpen mérföldkőnek számít, hogy ezek a nagy nemzeti klasszikusok mind-mind elérhetővé válnak az online térben.
Nyilván óriási feladat a dokumentálás és az archiválás, és az archiválás szempontjából fontos történés volt, hogy nyáron átadták Piliscsabán az OSZK archiválási raktárát. Mi kerül ide?
Ez egy hároméves folyamat lesz. Az archivális raktár felépülése túlzás nélkül a nemzeti könyvtár történetének egy nagyon fontos eleme. Minden nemzeti könyvtár vágyik arra, hogy legyen archivális raktára, hiszen ezek a könyvtárak jellegükből adódóan folyamatosan gyarapodnak, nekünk kötelességünk mindent megőrizni, ami rólunk, magyarokról szól. Az OSZK mostani állománya, ez a több mint 10 millió dokumentum, körülbelül 120 folyókilométert tesz ki. Az az archivális raktár, amely Piliscsabán fölépült, és amelyet most nyáron ünnepélyesen átadtunk, több mint 80 kilométernyi polcot tartalmaz, és ide a következő három évben 35 kilométernyi dokumentumot fogunk kiszállítani. Ide az úgynevezett archivális vagy muzeális példányok kerülnek. Ezek azok a példányok, amelyeket nem adunk olvasói kézbe. Az a feladatunk, hogy ezeket, amíg világ a világ, érintetlenül megőrizzük az utókornak. Ezenkívül pedig, és itt most egy újabb előnye fénylik föl a közgyűjteményi központnak, a központhoz tartozó múzeumi szakkönyvtárak állományát is.”
Forrás:
Rózsa Dávid: igazi kölcsönző könyvtár lesz az OSZK; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2024. november 23.
A beszélgetés hangfájlja MP3 formátumban.
