„Főbb eredmények
Kutatás
Az EU versenyképességének erősítése, az Európai Kutatási Térség megerősítése és széttagoltságának leküzdéseA kutatásért felelős miniszterek az EU versenyképességének megerősítéséről, az Európai Kutatási Térség megerősítéséről és széttagoltságának leküzdéséről szóló tanácsi következtetések jóváhagyásával indították el a COMPET Tanács kutatással foglalkozó részét.
A miniszterek megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy a kutatási és innovációs (K+I) politikák javítása révén 2050-ig fokozzák az EU versenyképességét, jólétét és klímasemlegességét. A következtetések hangsúlyozzák, hogy elő kell mozdítani a tudományos kiválóságot és a felforgató innovációt, valamint kezelni kell az olyan kihívásokat, mint a zöld és a digitális átállás, valamint a gazdasági biztonság. A következtetések a tagállamok közötti szakadék csökkentésére és a K+I-beruházások növelésére szólítanak fel a 2030-ra kitűzött 3%-os GDP-cél elérése érdekében, valamint a nemzeti és uniós együttműködés előmozdítására. A következtetések hangsúlyozzák a tudás, a tehetség és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal fontosságát a versenyképesség és az EU globális pozíciójának megerősítésében. Az Európai Kutatási Térség (EKT), European Research Area (ERA) létfontosságú lesz a K+I ökoszisztéma széttagoltságának csökkentésében és a tagállamok közötti együttműködés fokozásában. A szöveg támogatja az EKT jobb irányítását olyan területeken, mint a nyílt tudomány, az innovációs ökoszisztémák és a kutatási infrastruktúrák, miközben elősegíti a tehetségek áramlását és a kutatók mobilitását. Végezetül a szöveg ösztönzi a befektetőbarát környezet megteremtését az induló vállalkozások számára, a magánbefektetések ösztönzését és az európai technológiai növekedés rugalmas finanszírozását.
- Council conclusions on strengthening the competitiveness of the EU, reinforcing the European Research Area and overcoming its fragmentation
- ERA policy agenda 2022-2024
- European Research Area (background information)
Közép- és Kelet-Európa biogazdasági potenciáljának kiaknázása
A miniszterek jóváhagyták továbbá a Tanács következtetéseit a fenntartható természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az élelmezési rendszerek biztonsága és a biogazdaság kiépítésének előmozdítására irányuló, a közép- és kelet-európai potenciált kihasználó, potenciális európai szintű kutatási és innovációs kezdeményezésről.
A tanácsi következtetések hangsúlyozzák, hogy a fenntartható biomassza-termelés alapvető fontosságú az európai zöld megállapodás 2030-ig és 2050-ig szóló céljainak eléréséhez, valamint Európa versenyképességének a körforgásos biogazdaság révén történő fokozásához. A szöveg nagyobb transznacionális együttműködésre szólít fel, különösen a szomszédos országokkal (a Nyugat-Balkánnal és a tagjelölt országokkal) az erőforrás-gazdálkodás és az élelmezésbiztonság terén jelentkező kihívások kezelése érdekében, és elismeri a BIOEAST – a közép- és kelet-európai országokat a körforgásos biogazdaság előmozdítása érdekében egyesítő kezdeményezés – munkáját a vonatkozó kutatások koordinálásában játszott szerepéért. Végül a következtetések felkérik a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy esetleges új K+I kezdeményezés szükségességét és megvalósíthatóságát a biogazdaság területén.
- Council conclusions on strengthening the competitiveness of the EU, reinforcing the European Research Area and overcoming its fragmentation
- BIOEAST web site
Fejlett anyagok
A miniszterek jóváhagyták a fejlett anyagokról szóló bizottsági közleményről szóló tanácsi következtetéseket is.
A Tanács üdvözli a Bizottság közleményét a fejlett anyagok iránti növekvő európai keresletről, és a fejlett anyagok ökoszisztémájának további fejlesztése érdekében a kutatás és innováció (K+I) felgyorsítására szólít fel. Ezeknek az anyagoknak biztonságosnak, fenntarthatónak és erőforrás-hatékonynak kell lenniük a Zöld megállapodás és a körforgásos gazdaság támogatása érdekében. A Tanács felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adott esetben javítsák a kutatás biztonságát, határozzák meg a közös célkitűzéseket, és aktualizálják a K+I prioritási területeket. Figyelembe veszi a fejlett anyagok digitális infrastruktúrájának létrehozására irányuló javaslatot, amely a meglévő infrastruktúrákra, például az EuroHPC-re és az európai nyílt tudományos felhőre épül. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a fejlett anyagokkal foglalkozó technológiai tanács (Technology Council for Advanced Materials) létrehozásakor kerülje el a tagállamokra háruló adminisztratív terheket. Hangsúlyozza a köz- és magánbefektetések szükségességét, és a magánfinanszírozás bevonása érdekében olyan kezdeményezéseket használ fel, mint az „Innovatív anyagok az EU számára” (Innovative Materials for EU) partnerség vagy a közös európai érdekű projektek. A Tanács emellett az uniós alapok közötti erősebb szinergiákra, az innovátorok és a kkv-k támogatására, valamint a munkaerő készségeinek fejlesztésére szólít fel, megjegyezve a „fejlett anyagok akadémiájának” elindítását. Végül kiemeli a fejlett anyagok etikai és társadalmi vonatkozásait, beleértve azok egészségügyi és környezeti hatásait.
- Council conclusions on the Commission’s communication on advanced materials
- Communication on advanced materials for industrial leadership
A kutatás és innováció hozzájárulása az EU versenyképességéhez
A miniszterek irányadó vitát tartottak a kutatásnak és az innovációnak az EU versenyképességéhez való hozzájárulásáról. A vitát a magyar elnökség által készített feljegyzés keretezte.
A feljegyzés emlékeztet arra, hogy Mario Draghi „Az európai versenyképesség jövője” című jelentése kiemeli a kutatás és az innováció döntő szerepét Európa termelékenységének és versenyképességének előmozdításában, és hangsúlyozza, hogy fel kell zárni az innovációs szakadékot más globális gazdaságokhoz képest. A Draghi-jelentés számos intézkedést javasol az európai innováció hiányosságainak orvoslására és az ökoszisztéma mozgásba hozására.
Ezek a következők:
- az innováció, az induló és a méretnövelő vállalkozások finanszírozásának javítása
- egyszerűbb és hatékonyabb 10. K+I keretprogram kidolgozása.
- a tudományos kiválóság előmozdítása; a világelső kutatási infrastruktúrába való beruházás
- a szakpolitikák jobb összehangolása a GDP 3%-ának K+F-re fordítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében; a szabályozási keret egyszerűsítése
A miniszterek három kérdésben fejtették ki véleményüket:
- a Draghi-jelentés főbb pontjai és azok végrehajtásának módja
- a kiválóság előmozdítása a befogadás, a hozzáférhetőség, valamint a K+I előnyeinek és jólétének megosztása mellett
- a K+I magántőke mozgósításának módjai
Valamennyi miniszter üdvözölte a Draghi-jelentés elemzését, és egyetértett abban, hogy a kutatás és az innováció alapvető fontosságú az EU versenyképességének javításához és a főbb gazdasági szereplőkkel szembeni innovációs lemaradás csökkentéséhez. Számos miniszter ismertette a kutatásra fordított 3%-os GDP-célkitűzés elérése érdekében hozott intézkedéseket. Számos delegáció szerint azonban e cél eléréséhez elengedhetetlenek a magánberuházások. A miniszterek jobb keretet sürgettek a magánberuházások vonzására, amely kevesebb adminisztratív terhet, több ösztönzőt és valódi tőkepiaci uniót jelentene. Az elnökség felszólított arra, hogy a kutatási politikában találják meg a középutat a kiválóság és a befogadás között. Végül számos delegáció egyetértett abban, hogy most van itt az ideje a cselekvésnek.
Bármilyen más ügy
Az Európai Kutatási Tanács (EKT) függetlensége
A dán delegáció 22 másik delegáció támogatásával tájékoztatást nyújtott „Az Európai Kutatási Tanács (EKT) függetlenségének megerősítése” című dokumentumról.A soron következő elnökség programja
A lengyel delegáció tájékoztatta a Tanácsot a lengyel elnökség kutatási és innovációs munkaprogramjáról.Űrkutatás
Az európai kompetenciák megerősítése az űrágazatban
A miniszterek jóváhagyták az „Európai kompetenciák megerősítése az űrágazatban” című tanácsi következtetéseket.
Szabados Richárd államtitkár elnökletével az űrszakértői formáció miniszterei egyetértettek abban, hogy az űrágazat döntő szerepet játszik az EU gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi, technológiai és biztonsági céljainak támogatásában. Európa versenyképességének, vezető szerepének és függetlenségének megőrzése érdekében azonban sürgősen meg kell erősíteni Európa képességeit ezen a területen.
A következtetések kiemelik egy olyan átfogó megközelítés fontosságát, amely magában foglalja:
- a készségek fejlesztése,
- szabályozási keretek,
- nemzetközi együttműködés annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is az űrtechnológia élvonalában maradjon.
A következtetések hangsúlyozzák, hogy proaktív lépésekre van szükség, például a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) oktatásba való befektetésre, valamint a vállalkozások, egyetemek és közintézmények közötti szinergiák megteremtésére. Ezek az intézkedések várhatóan elősegítik az innovációt, a fenntarthatóságot és az ellenálló képességet az európai űrágazatban. A következtetések emellett az Unió érdekeinek védelme és a globális színtéren való önálló fellépés képességének megerősítése, valamint a folyamatos fejlesztés és kiválóság kultúrájának előmozdítása érdekében az űrágazatban a nem európai technológiákra való kisebb mértékű támaszkodásra szólítanak fel.
Az űrprogram félidős értékelése
A miniszterek jóváhagyták az Európai Unió űrprogramjának időközi értékeléséről szóló tanácsi következtetéseket.
Az „Az Európai Unió űrprogramjának időközi értékelése” című tanácsi következtetések elemzik az uniós űrprogram végrehajtásáról és az EU Űrügynökségének (EUSPA) teljesítményéről szóló, a Bizottság által 2024 júliusában közzétett jelentés megállapításait. Az űrprogramot a 2021-2027 közötti időszakra hozták létre, hogy űrtevékenységeket hajtson végre a földmegfigyelés, a műholdas navigáció, a világűrben történő helyismeret (SSA), a kormányzati műholdakkal történő kommunikáció (GOVSATCOM), az összekapcsolhatóság, az űrkutatás és az innováció területén, és az űrhöz való autonóm, biztonságos és költséghatékony hozzáférési képesség támogatására, figyelembe véve az Unió alapvető biztonsági érdekeit; valamint az erős uniós űrgazdaság kialakításának elősegítésére, többek között az űrökoszisztéma támogatása, valamint a versenyképesség, az innováció, a vállalkozói szellem, a készségek és a kapacitásépítés erősítése révén valamennyi tagállamban és uniós régióban. Mindezek megvalósításának támogatására létrehozták az EU Űrprogramügynökségét (EUSPA). A Tanács következtetései számba veszik az uniós űrprogram végrehajtása terén elért eredményeket, elemzik az EUSPA munkáját, és meghatározzák az előttünk álló munka prioritásait. A következtetések sürgetik a program biztonságát és rugalmasságát fenyegető növekvő veszélyek elleni fellépést, valamint a függőség csökkentésére és az autonómia megerősítésére szólítanak fel.
- Council conclusions on ‘The interim evaluation of the European Union’s space programme’
- Report on the implementation of the EU space programme and on the performance of the EU agency for the space programme
- EUSPA website
Az EU űrpolitikájának jövője
A miniszterek véleménycserét folytattak „Az EU űrpolitikájának jövője – védelmi szinergiák a polgári űrprogrammal” címmel.
A politikai vita középpontjában az űrpolitika stratégiai és biztonsági vonatkozásai álltak, miután 2023 márciusában elfogadják az EU biztonsági és védelmi űrstratégiáját (EUSSSD). A vitát a magyar elnökség által készített dokumentum vezérelte, amely az űrkutatást stratégiai és vitatott területként határozta meg.
A miniszterek három témában osztották meg egymással véleményüket:
- az űrprogram lehetséges fejleményei a növekvő európai biztonsági kihívások kezelése érdekében
- az uniós űrinfrastruktúra ellenálló képességének és biztonságának megerősítése a jelenlegi polgári felügyeleti keretek összefüggésében
- megfontolások arra vonatkozóan, hogy mely kettős felhasználású technológiáknak kell prioritást adni, és lépések a fenntarthatósági célokkal való összehangolás biztosítására
Számos delegáció hangsúlyozta, hogy a világűrrel kapcsolatos európai politikai felfogást aktualizálni kell, hogy lépést tartson a gyorsan változó nemzetközi geopolitikai környezettel. Több delegáció rámutatott arra, hogy a kettős felhasználású szempontok – az űreszközök polgári és katonai vagy biztonsági célú felhasználása – egyre fontosabbá válnak a jövőbeli űrpolitikában. Az EU biztonsági és védelmi célú űrstratégiájával összhangban azonban a miniszterek többsége egyetértett abban, hogy az uniós űrprogramnak több szolgáltatást kell nyújtania a védelmi felhasználók számára, miközben a polgári ellenőrzés továbbra is fennmarad. Ebben az összefüggésben a készülő uniós űrjognak, a következő űrprogramnak és az EU kiemelt űrkezdeményezéseinek figyelembe kell venniük a kettős felhasználású igényeket, hogy biztosítsák az EU űrrendszereinek rugalmasságát és biztonságát, megőrizzék a technológiai szuverenitást az űrben, és megerősítsék az általános stratégiai autonómiát.
- EEAS website on the EU’s space strategy for security and defence
- Presidency note on ‘The future of the Union space policy’
Egyéb ügyek
A soron következő elnökség programja
A lengyel delegáció tájékoztatta a Tanácsot a soron következő elnökség űrkutatással kapcsolatos munkaprogramjáról.
- Research and technological development (background information)
- EU space policy (background information)
Az üléshez kapcsolódó dokumentumok
Előkészítő dokumentumok
- List of A items, non-legislative activities
- Provisional list of A items, non-legislative activities
- Provisional agenda
- Background brief
- Provisional list of A items, addition 1
- Provisional list of A items, non-legislative activities, addition 2
Az ülés nyomán készült dokumentumok
”
Forrás:
Competitiveness Council (Research and space), 29 November 2024; Council of the European Union; 2024. november 29.
Hankó Balázs: csökkenteni kell a kutatás finanszírozásának tagállamok közötti töredezettségét; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2024. november 29.
