„Három hónapja mindenki számára elérhető a mobiltelefonos Digitális Állampolgár (DÁP) alkalmazás. Az eddigi tapasztalatok szerint jól vizsgázott az app, amely a zökkenőmentes indulás érdekében – és a bevett gyakorlatnak megfelelően – korlátozott számú funkcióval élesedett, és folyamatosan fejlődik azóta is. További nagy változások várhatók a közeljövőben, amikor megjelenik az elektronikus aláírás lehetősége, a nagy piaci szolgáltatók ügyfélportáljai is elérhetők lesznek DÁP-azonosítással, és megjelenik az első, életeseményen alapuló ügyintézési lehetőség. A részletekről, és arról, hogy mindez milyen kötelezettségeket ró az érintett állami és piaci szereplőkre, Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség nemrégiben kinevezett vezérigazgatója beszélt lapunknak.
A DÁP három hónap után
– Bő három hónapja, szeptember 1-jén vált széles körben is elérhetővé a Digitális Állampolgárság Program, illetve az ahhoz tartozó mobilapp. Milyen felhasználószámmal terveztek az év végéig, és a tervekhez képest mit sikerült elérni?
– December elejére több mint 500 ezer állampolgár töltötte le a mobilalkalmazást, az év végére pedig minden bizonnyal meglesz a 600 ezer. Ez mindenképpen több, mint amire számítottunk. A célkitűzés az, hogy két év múlva legalább 2,5-3 millió felhasználója legyen a DÁP-nak, és a mostani dinamikát nézve ez nem túlzott elvárás.
– Milyen felhasználói visszajelzések érkeztek ez idő alatt akár a regisztrációs folyamatot, akár az alkalmazás használhatóságát, akár a funkcionalitását tekintve?
– Azt szoktam mondani, hogy olyan rendszert szerettünk volna létrehozni, amelynek a használatához nem kell felhasználói kézikönyv, mert annyira magától értetődő. Nincs is felhasználói kézikönyv, mert szerintünk – és a felhasználók szerint is – tényleg egyértelmű a kezelőfelület.
A regisztráció is gyorsan megy. Ezzel kapcsolatban azért van bennünk – és a felhasználók egy részében – még némi hiányérzet, ez pedig a teljesen online azonosítással kapcsolatos. Az állampolgárnak csak abban az esetben nem kell bemennie a kormányablakok valamelyikébe, és személyesen azonosítania magát, ha rendelkezik 2021. június után kiadott elektronikus személyi igazolvánnyal és tudja a hozzá tartozó PIN-kódját. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem mindenkire igaz, így marad a személyes megjelenés és személyazonosság-igazolás. A számok azt mutatják egyébként, hogy sokan szívesen élnek ezzel a lehetőséggel is, hiszen amúgy is megfordulnak a kormányablakokban, az ügyintézők pedig pár perc alatt segítenek elvégezni a regisztrációt.
Érdekes módon a kritikus visszajelzések döntő többsége nem a DÁP-appot és annak használhatóságát kifogásolja, hanem olyan funkciókat hiányol, amelyek még nincsenek benne. „Jó, hogy lehet elektronikus erkölcsi bizonyítványt letölteni, de születési anyakönyvi kivonatot miért nem?” Ilyen kérdéseket kapunk, ami számomra azt jelenti, hogy amit megvalósítottunk, az jól működik, Ha ugyanis nem így lenne, akkor azt kérdeznék, hogy hogyan tölthetem le az erkölcsi bizonyítványt? De azt nem kérdi senki, mert mindenkinek egyértelmű, hogyan kell csinálni.
– Mi volt a legnépszerűbb funkció az elmúlt három hónapban?
– Egyértelműen a QR-kódos belépés az online ügyintézési felületekre, ami számos piaci szolgáltatónál is jó ideje elérhető volt, tehát ismert az ügyfelek előtt.
„A cél az, hogy az ügyfél, az állampolgár egyből felismerje, hogy valamilyen állami szolgáltatással áll szemben és ott a hasonló funkciókat hasonló helyen, hasonló megvalósításban találja meg, a használat alapelvei pedig mindenütt azonosak legyenek.”
– Milyen funkciók kerülnek be a DÁP appba szeptembertől december végéig, vagy mit csiszoltak ez idő alatt a már meglévő funkciókon?
– A felhasználók számára nem látványos, de megint csak roppant fontos, hogy csalásfelderítő, fraud detection funkció került az alkalmazásba. Számos különféle védelmet kínál, amelyeket érthető okokból nem részleteznék, de egyet mindenképpen megemlítek. Ez hasonló a banki mobilappokban lévő, a földrajzi pozícióhoz kapcsolódó ellenőrzési mechanizmushoz. A felhasználó bejelentkezik Budapesten az alkalmazásba, aztán tíz perc múlva ugyanaz a felhasználó ugyanarról a készülékről mondjuk Nyíregyházán vagy Nagykanizsán akar bejelentkezni. Ez több mint gyanús, nem? Ilyenkor plusz megerősítést kérünk a személyazonosság igazolására. Nem kell bemenni a legközelebbi kormányablakba, de meg kell adni valamilyen személyes adatot a bejelentkezéshez.
Azért is kezdtük el ezt gyorsan beépíti az alkalmazásba, mert nagy jelentősége lesz akkor, amikor a piaci szereplők felé megnyitjuk a DÁP-os azonosítás lehetőségét. Mire számukra kötelező lesz használni a DÁP-os azonosítást és bejelentkezést, mi már egy kész, kipróbált megoldást tudunk kínálni nekik.
Új okmányadatok jelentek meg, például a lakcím-igazolvány száma is megtalálható az alkalmazásban. Egyébként a három hónap alatt tíz nagy frissítése volt az alkalmazásnak.
– Melyek lesznek a következő nagy funkcióbővítési körök? Mi a helyzet például az elektronikus aláírással?
– Még az idén élesíteni szeretnénk az eAláírást, a jövő év legelején pedig a visszajelzések kapcsán már említett, teljesen online azonosítást is, amellyel tényleg bárki regisztrálhat az alkalmazásba otthonról, az interneten keresztül. Mind a kettő az európai eIDAS 2 szabványnak megfelelő módon lesz implementálva, tehát az unió területén bárhol használható lesz. Az eAláírást úgy alakítjuk ki, hogy minél könnyebben használható legyen. Eleinte a telefonon működik majd: kapok egy pdf-et, azt megnyitom a DÁP appban, aláírom és eltárolom, vagy visszaküldöm. Később annyiban egyszerűsítjük a folyamatot, hogy összekapcsoljuk az asztali gépet és a mobilt, vagyis a laptopon lévő dokumentumokat is alá tudunk írni a mobil segítségével.
Az online azonosítás után vezetjük be azt a megoldást, amellyel a DÁP-ot és az abban tárolt identitásomat át tudom vinni egy másik készülékre, például amikor lecserélem a telefonomat. A 2025-re várható további funkcióbővítés már a piaci szolgáltatókkal együtt fog megvalósulni.
Letölthetők lesznek a TAJ-, adószám- és lakcím-igazolások is, így ezen okmányokat már elektronikus módon is tudjuk helyettesíteni jövő év elejétől.
– Hogyan állnak a különféle állami szolgáltatásokkal és alkalmazásokkal való összekapcsolással, mindegyik elérhető már a DÁP-on keresztül?
– Még nem. A jelenlegi jogszabályok szerint az egyes szervezetek maguk döntik el, hogy a KAÜ-s (Központi Azonosítási Ügynök) lehetőségek közül melyik bejelentkezési formát fogadják el. Ha ezek között nincs ott a DÁP app, akkor a DÁP-ból nem lehet belépni az adott alkalmazásba. Azon vagyunk, hogy minden állami szolgáltató megértse, hogy mi ezzel kapcsolatban a kötelezettsége, és hogyan kell ezt végrehajtania – több mint 200 állami szolgáltatásba már be lehet lépni a DÁP-pal.
– Hogyan segítik őket ebben?
– Korábban is volt már törekvés az állami ügyintézési szolgáltatások technológiai egyszerűsítésére és egységesítésére, de nem jutottunk a folyamat végére. Most viszont nagyon alaposan végiggondoltunk és a services.gov.hu oldalon összegyűjtöttünk mindent, amit a DÁP-hoz kapcsolódó állami szervezeteknek és piaci szereplőknek tudniuk kell. Ott van például a segédlet a dizájnelemekről, arról, hogy miként nézzen ki vagy milyen színvilágú legyen az állami mobilapp. A cél az, hogy az ügyfél, az állampolgár egyből felismerje, hogy valamilyen állami szolgáltatással áll szemben, és ott a hasonló funkciókat hasonló helyen, hasonló megvalósításban találja meg, a használat alapelvei pedig mindenütt azonosak legyenek.
De ez szó szerint csak a felszíne az egésznek. A mélyben ott vannak azok a technikai megoldások, komponensek, API-k, amelyek ahhoz kellenek, hogy a különféle megoldások zökkenőmentesen működjenek együtt a puszta bejelentkezésen és azonosításon túl is. Több éve létezik az állami alkalmazásfejlesztési környezet, amelyben definiáltunk számos követelményt, technológiai sztenderdet, például a skálázhatóságra, a tesztelésre, a konténerizációra vagy a CI/CD pipeline-ra vonatkozóan. Ezek is meg fognak itt jelenni, mint ahogy minden további DÁP-szolgáltatással kapcsolatos elvárás is, az általánosan megfogalmazott irányelvektől kezdve a részletes műszaki specifikációig.
Vagyis mi történt? Létrehoztuk azt a felső szintet, amely az alkalmazások tervezésére és dizájnjára vonatkozó elvárásokat tartalmazza, és amely eddig hiányzott az állami környezetből. Az alsóbb, műszaki szinteken leporoljuk, újragondoljuk az elvárásokat, és ezeket is ugyanazon a helyen tesszük elérhetővé minden érintett számára. Ez többlépcsős folyamat, fentről haladunk lefelé: először az irányelveket publikáltuk, utána az elvárt képességeket, a sztenderdeket, és ezt követi a mély műszaki tartalom. Még nem értünk a végére, de jó úton haladunk.
– Az új vagy újrafogalmazott elvárások milyen kötelezettségeket rónak az állami szereplőkre? Elképzelhető, hogy bele kell nyúlnia vagy teljesen újra kell írni az általa használt rendszert vagy annak egy részét?
– Az semmiképpen nem lenne méltányos, ha egy szervezetnek előírnánk a fejlesztéseket csak azért, mert a friss sztenderdeknek nem felel meg, miközben nem állnak rendelkezésére az ehhez szükséges források. Éppen ezért az elvárásainkat felmenő rendszerben, a továbbfejlesztéseknél, frissítéseknél kell alkalmazni, de ott már a beszerzési kiírásokba is elvárásként fogalmazzuk meg a beszállítók felé.
Háttérrendszerekbe csak akkor kell belenyúlni, ha biztonsági problémát észlelünk, vagy ha a szervezet nagy elmaradásban van valamivel. Az Ügyfélkaput már 2016 óta csak a KAÜ-n keresztül lehetne használni azonosításra, azonban még mindig vannak olyan szervezetek, amelyek közvetlenül csatlakoznak rá. Mivel 2025 elején megszűnik az egyfaktoros Ügyfélkapu igénybevételének lehetősége, és helyette csak a kétfaktoros azonosítást használó Ügyfélkapu+ lesz használható, elképzelhető, hogy emiatt néhány rendszert frissíteni kell, de ez az adott szervezet mulasztása miatt előálló helyzet.
– Nem csak állami, hanem bizonyos piaci szereplőknek is kötelező lesz csatlakozniuk a DÁP-hoz, legalábbis az azonosítás szintjén. Hogyan biztosítják, hogy legyen idejük felkészülni és elvégezni a szükséges fejlesztéseket?
– Egyeztetés, egyeztetés, egyeztetés. Maguk az érintettek, az érintettek szakmai szervezetei, mindenki megkapta előzetesen a műszaki dokumentációt és specifikációt, amelyben akár interfész szinten is kérhet módosításokat. Mire az interjú megjelenik, már túl is leszünk az első nagyobb, személyes egyeztetésen, amire minden kötelezett piaci szervezetet (közművet, pénzügyi szolgáltatót, telco-t) meghívtunk. Tehát már a tervezésbe is bevonjuk a szereplőket, és az implementáció során is megadunk minden segítséget. Lehetnek még nehézségek, mert például egy online banki környezetben számtalan helyen lehet szükség azonosításra, tehát nem egy ponton kell integrálni a szolgáltatást.
– Régóta emlegetik az életeseményekhez kapcsolódó ügyintézést az állami szolgáltatások kapcsán, sőt, csírái már meg is jelentek a magyarorszag.hu-n. Ezek mikor és milyen formában lesznek elérhetőek a DÁP-ban?
– Itt is azt a megoldást követjük, amit minden más területen is, vagyis először alaposan feltérképezzük az igényeket és a lehetőségeket, megteremtjük a definíciókat és a kereteket, egyeztetünk az érintettekkel, majd utána csapunk bele a munkába. Ez triviálisnak tűnik, pedig nem az. Például mikor kezdődik a „gyermekem születik” életesemény? Amikor kiderül a terhesség? Vagy idetartozik már a gyerek tervezésének időszaka is? A születéskor ér véget? Vagy az első év végén? El kellett különítenünk egymástól az életeseményt és az élethelyzetet is. Életesemény például a házasságkötés, amely után beáll a változás az élethelyzetben, mivel onnantól házas az illető. Mindezeket végiggondoltuk, majd egy összetett szempontrendszer szerint kiválasztottuk azt a tíz életeseményt, amely köré először megszervezzük az ügyintézést. (Ezek listáját lásd keretes írásunkban!)
Ezeket alaposan át is kell beszélnünk az érintett állami szolgáltatókkal, hiszen nekik meg kell érteniük az egész mögött álló koncepciót, mert rájuk is fontos szerep hárul majd a megvalósításban. Az első ilyen szolgáltatás egész biztosan a gépjármű adás-vétele lesz, amelyet 2025 első félévének végén fogunk élesíteni, majd utána 2027 végéig folyamatosan érkezik a többi is.
– Mi lesz a többi szolgáltatással, amelyekről szintén volt szó már korábban, mint például az e-fizetés, az e-posta vagy a dokumentumtár?
– Ezek már az eAláíráshoz hasonlóan nem életesemény alapú, hanem inkább központi szolgáltatások, képességek, amelyek bármelyik ügyintézési folyamatban megjelenhetnek. A jelen tervek szerint ezek 2026-ban kerülnek be a DÁP appba, de a háttérrendszerek fejlesztésével folyamatosan bővülnek a lehetőségek. A központi fizetési rendszerben, az EFER-ben például a bankkártya mellett nemrég megjelent az Apple Pay és a Google Pay fizetési lehetőség, és a jövő év első negyedében csatlakozik hozzájuk a qvik is.
Amikor az e-fizetés megjelenik a DÁP-ban, az egészen új lehetőségeket nyit meg, különösen, ha összekapcsolom a fiókomat a közműszolgáltatókkal és a bankommal. Megérkezik a közműszámla, megnyitom, látom, hogy rendben van, rányomok a fizetés gombra, az átvisz a banki alkalmazásra, ott jóváhagyom a tranzakciót, és már készen is vagyok, egy perc alatt befizettem a számlát.
– Mivel lenne elégedett a DÁP kapcsán 2025 végén?
– Először is azzal, ha a nagy szolgáltatók, a közművek, a távközlési cégek vagy a bankok megteremtik a DÁP-on keresztüli azonosítás lehetőségét, és a mobilappal be tudok lépni az ő ügyintézési felületeikre. A másik, hogy minél több helyen tudjam igazolni magam az alkalmazással. A rendőr már elfogadja, de az lenne az életszerű, ha a postán, a bankban vagy akár egy irodaházba történő belépésnél elfogadnák személyi helyett az alkalmazást. És semmiképpen nem hagynám ki a gépjármű adás-vétel, mint első életesemény-alapú szolgáltatás megvalósítását sem. Ha mindez meglesz, akkor szerintem jól végeztük a dolgunkat. Szeretnénk még kisebb, egyszerűbb ügyintézéseket, dokumentumletöltéseket (társadalombiztosítási vagy fizetési igazolást) elektronikusan letölthetővé tenni. No és hogy számokat is mondjak, a jövő év végére 1,5-2 millió DÁP-ügyfelet szeretnénk látni a rendszerben.
Életesemények a DÁP-ban (Melléklet)
Az alábbi felsorolás azt a tíz életeseményt tartalmazza, amelyekhez kapcsolódóan először jelenik meg az integrált, életeseményhez kapcsolódó ügyintézés a DÁP-ban. A felsorolás az ABC-t követi, a szolgáltatások nem feltétlenül ebben a sorrendben lesznek elérhetők. A tervek szerint ezek 2027 végéig megvalósulnak.
- Belföldön költözöm
- Elvesztettem a munkám
- Felsőoktatásban tanulnék
- Gépjárművet veszek
- Gyermekem születik
- Házasságot kötök
- Hozzátartozó, elhunyt
- Jogosítványt szerzek
- Nyugdíjas leszek
- Vállalkozni szeretnék
”
Forrás:
Mobilkapu az e-ügyintézéshez; Schopp Attila; IT Business; 2024. december. 12.
