„Tíz különböző európai polgári kezdeményezés támogatására is lehetőségük van az Európai Unió lakosainak
Az idén megrendezett európai parlamenti választások, majd azt követően az új Európai Bizottság (EB) megalakulása következtében természetszerűen kevesebb figyelem irányult az Európai Unióban (EU) élők részéről más, aktuálisan kisebb jelentőségű ügyekre. Ezek közé lehet sorolni az európai polgári kezdeményezéseket és az azokban való részvételt is.
Az európai polgári kezdeményezés (EPK) a 2007-ben aláírt Lisszaboni Szerződéssel vált az uniós részvételi demokrácia egyik eszközévé, a gyakorlatban pedig öt évvel később, 2012-ben kezdték alkalmazni, a róla szóló rendelet hatályba lépését követően. Az EPK célja az Európai Unió demokratikusabbá tétele volt a polgárok bevonásával a szakpolitikai döntéshozatalba. Az európai polgári kezdeményezés keretében civilek egy csoportja petíciót indíthat valamilyen, a közösség kompetenciájába tartozó témában, a folyamat pedig, kedvező végkimenetel esetén, az Európai Bizottság jogalkotás kezdeményezésével zárul. Ahhoz, hogy az EB megvizsgálja a kezdeményezést, a szervezőknek két feltételt kell teljesíteniük: legalább egymillió aláírást kell gyűjteniük legalább hét uniós tagországból, teljesítve az egyes államokra kiszabott küszöbértékeket.
Jelenleg tíz olyan folyamatban lévő kezdeményezés van, amely az aláírásgyűjtés szakaszában tart. Ezeket nyolc nagyobb témakörbe lehet csoportosítani. Az egészségügy területéhez tartozik az a kezdeményezés, amely a nők abortuszhoz való jogát hangsúlyozza, és amelynek célja, hogy az Európai Bizottság anyagi támogatás révén tegye lehetővé, hogy azon polgárok is élhessenek ezzel az eszközzel egy másik tagállamban, akik a saját hazájukban szigorú korlátozásokkal kell, hogy szembesüljenek. Az uniós lakosok azon cél iránt is kifejezhetik egy aláírással támogatásukat, amely az orosz–ukrán háború következtében az Európai Unió területén nagy számban érkező ukrán menekültek integrációját segítené elő, egyebek mellett a kulturális örökségük megőrzésére irányuló jogszabályjavaslattal, valamint egy úgynevezett „páneurópai integrációsközpont-struktúra” létrehozásával. A folyamatban lévő európai polgári kezdeményezések között két környezetvédelmi prioritásokat tartalmazó is van. Az egyik keretében a szervezők egy Európai Környezetvédelmi Hatóság (EKH) felállítására tesznek javaslatot, amely a nemzeti környezetvédelmi hatóságokhoz hasonló jogkörökkel bírna össze azzal a különbséggel, hogy az EKH a közösségi szintű tevékenységekkel kapcsolatban látna el engedélyezési, felügyeleti, továbbá szankcionálási feladatokat. A másik kezdeményezés a tudatos és fenntartható vízpolitikát helyezi a középpontba mind a mezőgazdaságban, mind az iparban, valamint hangsúlyozza a polgárok tiszta vízhez való jogát. Ennek érdekében a szervezők javaslatai között szerepel egy európai vízügyi cselekvési terv elfogadása.
Hasonlóképpen két részterületen folyik aláírásgyűjtés fogyasztóvédelmi témakörben. A lakosok egyetértésüket fejezhetik ki az importált élelmiszerek származásának pontosabb, egyértelműbb feltüntetésének szorgalmazása mellett, amely világos visszajelzést adna a fogyasztók számára az általuk megvásárolt áruk megfelelő minőségéről. A fogyasztóvédelem területéhez kapcsolható az a kezdeményezés is, ami a videójáték-kiadók számára vezetne be szigorúbb előírásokat a termék fenntartható játszhatóságának érdekében. Egy további célkitűzés az európai mezőgazdaság, illetve az abban dolgozók érdekeinek védelme , amelynek keretében a szervezők az elfogadandó jogszabályok mellett egy új ügynökség létrehozására is javaslatot tesznek. A haszonállatok védelme szintén középpontba került, az erre irányuló európai polgári kezdeményezés idővel valamennyi állattartó gazdaságot megszüntetne az állatok élethez való jogára hivatkozva. Az utolsó két témakör egyike, amelyben aláírásgyűjtés zajlik, a szexuális és nemi kisebbséghez tartozók jogainak védelmére irányul, a másik pedig az európai lakosok tömegközlekedési élményét tenné jobbá a digitalizáció segítségével.
A fent bemutatott kezdeményezések támogatására más-más idejük van még az uniós polgároknak – a legkevesebb, egy hónap az Európai Környezetvédelmi Hatóság életre hívására irányuló kezdeményezést illetően van –, az eddigi részvételi adatokat tekintve pedig megállapítható, hogy a szervezőknek nagy szükségük van aláírókra céljaik eléréséhez.”
Forrás:
Fókuszban az uniós részvételi demokrácia; Kalas Vivien; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. december 12.
