„Szakmai stábbal bejegyezték azt az alapítványt, amelybe kiszervezi az állam a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök méltányossági kérelmeinek elbírálását. Ez csak a gyógyszereknél évi 18-20 ezer döntést jelent, közel 50 milliárd forint értékben.
A név kötelez, így a „szegények orvosáról”, Batthyány-Strattmann Lászlóról nevezték el azt az alapítványt, amelyik hamarosan átvesz egy fontos, egészségügyi témájú államigazgatási szakmai feladatot, és elbírálja egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök egyedi méltányossági kérelmeit. Az állami támogatásról döntő alapítványt végül január 14-én jegyezték be.
A „Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért” elnevezésű, állami alapítású szervezet létrehozásáról még tavaly június közepén döntött az Országgyűlés, feladatul szabva, hogy az alapítvány vegye át 2025. január elsejétől a társadalombiztosító által nem támogatott, így nyilvánvalóan drágább gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eddig is létező, egyedi méltányossági támogatási feladatát.
Ám az alapítvány létrehozása csúszott – az alapító okirat csak november 27-én készült el –, ezért a tavaly decemberben elfogadott 2025-ös költségvetésben nemcsak az szerepelt, hogy a szervezet 2025-ben 45 milliárd forintos keretből gazdálkodhat, hanem átmeneti rendelkezésként az is, hogy az alapítvány bejegyzése után még egy hónapig változatlanul az egészségbiztosító jár el ezekben az ügyekben.
Mivel az alapítvány nyilvántartásba vétele január 14-én megtörtént, várhatóan február 15-től láthatja majd el a feladatát. Ennek legfontosabb része a kormány által évről évre, az aktuális költségvetésben biztosított pénzt szétosztása méltányossági támogatásként. Sőt, erre a célra lehet fordítani az alapítványnak kivételesen már 2025-ben is felajánlható adó-egyszázalékot és egyéb bevételeket is.
…
Nem tudni, a részletek változnak-e, de az új rendszerben is két fő készítménycsoport lehet érintett: a Magyarországon nem használt, nem törzskönyvezett gyógyszerek és a törzskönyvezett, de nem tb-támogatott készítmények. Előbbi a nehezebb ügy, mert ilyenkor a kezelőorvosnak meg kell szereznie a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egyedi importos engedélyét.Ha ez megvan, jön az a kör, amit az amúgy itthon is elérhető, törzskönyvezett, de nem tb-támogatott gyógyszereknél kell befutni. Ez a méltányossági kérelem folyamata, és ezt veszi át az alapítvány a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Jelenleg a NEAK Egyedi Méltányossági Főosztálya bírálja el az évi akár 18-20 ezer kérelmet, és külön társadalmi etikai bizottság is segíti bizonyos esetekben a döntést.
A NEAK-hoz hasonlóan az alapítvány is a törvényben előírt szempont, „a beteg ember életminőségének javítása érdekében az egyén sajátos helyzetének figyelembe vételével, a közös társadalmi kockázatviselés és a méltányosság elve alapján” ítéli meg a támogatásokat, amelyeknek a méltányossági gyógyszerkassza szab határt. Ez a kassza – hasonlóan a korábbi évekhez – idén tehát 45 milliárd forint.
Arról a HVG már korábban írt, hogy naponta több mint száz kérelem érkezik gyógyszerek és terápiák egyedi méltányosságban való engedélyezésére. Ahogy a témában jártas szakemberek kiszámolták, egyetlen egyedi méltányosság elbírálására mindössze pár perce van egy munkatársnak, aki így nem biztos, hogy kellően alapos szakmai munkát tud végezni, és ezért nem is az elbírálót kell hibáztatni.
A méltányossági ártámogatás amúgy gyakran szinte 100 százalékos: olyan drága készítményekről van szó, ahol kisebb dotáció nem sokat segítene, mivel a havi adag ára több millió forint lehet. Legfeljebb jelképes, 1000-1500 forintos „dobozdíjat” kell a betegnek fizetni ezeknél a gyógyszertípusoknál: neurodegeneratív, onkológiai, autoimmun és öröklődő genetikai betegségek kezelésére szolgáló készítmények…”
Forrás:
Döcögve, de elindult az alapítvány, amely a gyógyszerek méltányossági állami támogatásáról, tízmilliárdokról dönt majd; HVG.hu; 2025. január 15.
