„Megjelent a Társadalmi Riport 2024 kötet, az InfoRádió Aréna című műsorában Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója azt mondta, az elmúlt évtizedekben a magyarországi társadalmi folyamatok lassabban változtak, mint a külpolitikai preferenciák. Medgyesi Márton vezető kutató úgy véli: részben közeledni tudtunk az európai unió magországainak fejlettségi szintjéhez.
Megjelent a Társadalmi Riport 2024 tanulmánykötet, amely – a sorozat 1990 óta tartó hagyományainak megfelelően – a magyar társadalom aktuális állapotáról számol be, hosszú távú adatsorok és a legutóbbi kötet óta az országban lefolytatott legfontosabb empirikus vizsgálatok alapján. A kötetben két nagy tematikus blokk foglalkozik európai uniós tagságunk első húsz évének társadalmi és gazdasági vonatkozásaival, valamint nagyobb fejezetek tekintik át a gazdasági mutatókat, az egyes társadalmi demográfiai csoportok helyzetét, a humán infrastruktúra helyzetét, és az értékek, politikai preferenciák alakulását.
Negyven éve jelent meg az első tanulmánykötet, és az InfoRádió Aréna című műsorában az egyik szerkesztő, Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója kifejtette, szinte összehasoníthatatlan az akkori Kádár-kori társadalom a maival, mind az emberek közötti kapcsolatokat, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokat illetően „egy teljesen más világ volt”. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a változások íve jól látható, mert a társadalmi folyamatok, az alapvető társadalmi beállítottságok sokkal lassabban változnak, mint például a külpolitikai preferenciák.
A 2004-es uniós csatlakozás óta eltelt időszakról Medgyesi Márton vezető kutató úgy vélekedett, hogy ugyanaz volt a társadalmi elvárás, mint a rendszerváltás idején: közeledni a fejlettségi mutatók tekintetében az Európai Unió magországaihoz, vagy legalább a szomszédos Ausztriához. A tanulmánykötet készítő szerint sok tekintetben volt közeledés, más tekintetben viszont nem. Mint elmondta, a jövedelmi és fogyasztási szint az egyik legalapvetőbb mutató, amit az emberek figyelnek, de ugyanígy a foglalkoztatottság is lehet társadalmi indikátor, vagy a várható élettartam és az iskolázottság szintje is.
Tóth István György emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás idején még az uniós csatlakozás volt a nagy cél, aztán az uniós átlag lett a mérőszám, de a felzárkózás üteme nem volt azonos. Szerinte a uniós csatlakozás után meglendült, aztán a gazdasági válság alatt belassult, de 2012-től megint megindult, és tartott is ez a lendület egészen a Covid-járvány kitöréséig. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország nem egyedül csatlakozott az Európai Unióhoz, és mind a 11 új tagországban volt konvergencia, csak az üteme nem volt azonos. „Magyarország is a többi ilyen országgal együtt számottevő fejlődésen ment át ebben az időszakban, viszont Magyarország relatív pozíciója az EU 11-en belül ebben az időszakban romlott. Miközben a periódus elején különböző GDP- meg fogyasztási rangsorokban Magyarország a régiós tekintetben harmadik helyen volt, a végére, attól függően, hogy melyik mutatót használjuk, a hetedik vagy a tizedik, tizenegyedik helyre csúszott vissza” – mondta a kutató.
A felvetésre, hogy Magyarország jól sáfárkodott-e azzal, hogy az Európai Unió tagja lett, Medgyesi Márton azt mondta, talán a legfontosabb dolog, amit kaptunk az Európai Uniótól, az egységes piac, ami nagymértékben segíti azt, hogy a magyar vállalatok bekapcsolódjanak az európai gazdasági vérkeringésbe és nagyobb exportteljesítményt tudjanak nyújtani, ezzel egy gazdasági fejlődést előrehajtva. Az uniós támogatások hatásával kapcsolatban viszont már a kutatás szerint már inkább megoszlanak a vélemények, ezeknek a hasznosítása ennél jobb is lehetett volna.
Tóth István György azt hangsúlyozta, hogy a jövedelmek tekintetében voltak gyorsabban, meg kevésbé gyorsan felzárkózó országok, például a lengyel felzárkózás gyorsabb volt, mint a magyar meg a cseh, és az utóbbi időben a román felzárkózás üteme is gyorsabb volt, mint a magyar.
A kötetben hosszan elemzik a foglalkoztatottsági adatokat, amiben Magyarország egy nagyon jó teljesítményt hoz. Azt tapasztalták, hogy azokban az országokban, ahol felment a foglalkoztatottság, lement a szegénység, és fordítva, de ennél bonyolultabb az összefüggés a kutatók szerint. „A kitűzött uniós cél, a szegénységcsökkentés zöme négy országban koncentrálódott, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon, és ez elsősorban a felzárkózás miatt van” – mondta a kutató, de jelezte, a magyar háztartások többsége számára az, hogy olyan megtakarításuk legyen, amely valami váratlan kiadás fedezésére felhasználható, még mindig vágyálom. „A háztartásoknak csak egy kisebb része rendelkezik megtakarításokkal, és a tőkejövedelmek a társadalom kis részében összpontosulnak – tette hozzá.”
Forrás:
Társadalmi Riport 2024: Magyarország 20 éve az Európai Unióban – felzárkózás és kihívások; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2025. március 7.
A beszélgetés hangfájlja MP3-ban
Megjelent a Társadalmi Riport 2024; TÁRKI (a kötet fejezetei letölthetők, egyenként PDF-ben)
