„2025. április 10-én a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem Széchenyi Dísztermében rendezték meg a (Kiber)biztonság gyakorlatAI című konferenciát, amely a mesterséges intelligencia egyre sokrétűbb alkalmazásait – és hasonlóan sokasodó kihívásait járta körül. A rendezvényt az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kiberbiztonsági Kutatóintézete, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete, valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos EIVOK szakosztálya közösen szervezte. A konferencia a technológia kettős természetét vizsgálta: vezérgondolata az volt, hogy az MI egyszerre jelent lehetőséget a biztonság erősítésére, de ugyanakkor rosszindulatú kezekbe kerülve új terepe és eszköze is a kibertér veszélyekben eddig sem szűkölködő világának. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések során a szakértők a gyakorlati alkalmazások mellett az etikai, jogi és társadalmi dilemmákra is kitértek, miközben hangsúlyozták az emberi felelősség kulcsszerepét.
„A mesterséges intelligencia olyan, mint egy kalapács: lehet hasznos szerszám, de lehet ártó fegyver is” – fogalmazott Szabó Lajos, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének igazgatója. Beszédében rávilágított arra, hogy az MI térnyerését – különösen a nagy nyelvi modellek megjelenését – komoly felhajtás és sokszor félelem is övezi. Ez azonban szerinte nem indokolt: az MI nem fogja megváltani a világot, de nem is fogja elpusztítani azt – annál sokkal komplexebb és árnyaltabb technológia ez. Más szavakkal: az új technológia nem csodaszer, de nem is apokaliptikus fenyegetés; eszköz, amelynek hatása a használójától függ. Szabó hangsúlyozta, hogy az MI alkalmazása nem csupán technológiai, hanem bizalmi és felelősségi kérdés is, amely multidiszciplináris megközelítést igényel.
A házigazdák nevében köszöntőt mondó Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektor-helyettese, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője ehhez hozzáfűzte, hogy az MI mélységei a laikusok számára nehezen érthetők, de nem is szükséges mindenkinek a matematikai hátteret ismernie. A köz- és magánszféra ugyanakkor egyre szélesebb körben alkalmazza a technológiát, így a biztonsági aspektusok megértése kulcsfontosságú. Fontos látni azt is – tette hozzá a tábornok -, hogy a mesterséges intelligencia technológiák használata messzemenően nem csupán a mérnökökre tartozó, technikai kérdés. A társadalmi értelemben vett bizalom, és az érem másik oldalát jelentő felelősség nélkül ez az új eszköztár beváltatlan ígéret marad; vagy ami még rosszabb, beláthatatlan fenyegetés. Magyar Sándor, a HTE elnöke is a kétarcúságot emelte ki bevezetőjében: az új technológia figyelmen kívül hagyása versenyhátrányt jelent, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazások megértése és szabályozása elengedhetetlen.
Varga Pál, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője, nyitó előadásában átfogó képet adott a mesterséges intelligencia és kiberbiztonság összekapcsolódásáról. Elmondta: bár a nagyközönség, de az üzleti élet zöme is csupán most ismerkedik a ChatGPT-vel és társaival, a generatív MI ma már a legfontosabb kiberfenyegetések között szerepel. Ransomware, deepfake, automatizált adathalászat, hamis chatbotok, generatív malware – csupán néhány példa az MI hátán érkező új kockázati tényezők közül. Az új technológia ugyanakkor a védekezésnek is erős „fegyvereket” biztosít; nincs messze az idő, amikor milliós számú kibertámadás éri a számítástechnikai rendszereket –naponta. Az MI adta automatizált védekezés nélkül esélyünk sem maradna a támadókkal szemben.
A konferencia tematikus blokkjai a mindennapi élet, és ehhez kapcsolódva a vállalati szektor esetpéldáin keresztül mutatták be a mesterséges intelligencia eszközök gyors hazai térnyerését. Nagy Zsombor, az OTP Bank Nyrt. Innovation Tribe projektvezetője előadásában rámutatott, hogy az MI-használat csak akkor válhat hatékonnyá, ha az átláthatóság, jogszerűség és emberi kontroll együttesen biztosított. Az OTP célja nem az ember kiváltása, hanem az emberi munka hatékonyságának növelése. A gépi rendszerek ott kerülnek bevetésre, ahol skálázhatóságot, gyorsaságot és pontos adatelemzést lehet elérni – mindezt szigorú szabályozási környezetben. Bódis Péter, az SMP Solutions Zrt. IT-biztonsági vezetője egy MI-alapú chatbotot mutatott be, amely „fáradhatatlan személyi asszisztensként” növeli az információbiztonsági tudatosságot. A beszélgető-robot nem csupán válaszol a kérdésekre, hanem aktívan segíti a felhasználókat a biztonsági protokollok betartásában. Golda Bence, a Cursor Insight műszaki vezetője pedig egy innovatív banki aláírópad fejlesztéséről számolt be, amely újszerű dokumentumhitelesítést tesz lehetővé személyes tanúsítvány nélkül. A projekt során a gépi tanulás és a mélytanulás algoritmusait alkalmazták az aláírások mozgásalapú elemzésére, ami új szintre emelte a digitális hitelesítés biztonságát.
A szakmai tömböket záró kerekasztalbeszélgetéseket Marsi Tamás NBSZ NKI főosztályvezetője és Bányász Péter egyetemi docens moderálták. A résztvevők – köztük Oláh István (OTP Bank Nyrt.), Griffiths Dániel (Black Cell Magyarország Kft.), Magyar Sándor (HTE, NKE) és Ott Károly (IdomSoft Zrt.) – egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia ma még nem képes kiváltani a szaktudást. Az új technológiák éppen, hogy felértékelik a nagy tapasztalattal rendelkező szenior munkavállalók kompetenciáját.
A konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy az MI alkalmazása nem választható el az emberi felelősségtől. A technológia semleges; hatása attól függ, hogyan használjuk mi, emberek. Az előadók hangsúlyozták az oktatás és a tudatosság növelésének fontosságát, hiszen a technológia csak akkor szolgálja a társadalmat, ha megértjük korlátait és lehetőségeit. Az Európai Unió 2024-ben elfogadott Mesterséges Intelligencia Jogszabálya (az AI Act) például fontos lépés az MI szabályozása felé, de a gyakorlati implementáció még számos kihívást tartogat. A rendezvény másik kulcsüzenete a multidiszciplináris megközelítés szükségessége volt. A kiberbiztonság már nem csupán informatikai kérdés, hanem gazdasági, jogi, etikai és társadalmi dimenziókat is érint. Éppen ezért fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Ludovikán megrendezett szakmai fórum, amelyek elősegítik a párbeszédet a különböző szektorok között, és hozzájárulnak egy biztonságosabb digitális jövő építéséhez.
A konferenciát Nyáry Gábor, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet kutatója moderálta.”
Forrás:
Az ismertetést készítette Nyáry Gábor; eGov Hírlevél; 2025. április 13.
