„A magyar történettudomány nem rendelkezik olyan „zsebkönyvvel”, amely nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is használható lenne. Az elmúlt években napvilágot láttak egyes résztémakörökben színvonalas magyar nyelvű összefoglalások, de egy általános vezérfonal nagyon hiányzik. A jelen „zsebkönyvjellegű” munka ezt a hiányt igyekszik pótolni. A mű a magyarság és hazánk történetének kutatásába kíván bevezetésül szolgálni, fókuszában a magyar történelemnek az államalapítástól a rendszerváltozásig terjedő szakasza áll. Fontos hangsúlyozni, hogy csupán egyfajta iránytű; a részletes kifejtést az egyes fejezetekben hivatkozott szakmunkákban találja meg az elmélyülni kívánó olvasó.
A könyv három egységben tárgyalja a témát: az első rész a magyar történelem forrásaival, a második a 20 legfontosabb történeti segédtudománnyal, a harmadik pedig módszertani kérdésekkel foglalkozik. Célkitűzése kettős: felhasználható egyrészt egyetemi segédkönyvként, másrészt az érdeklődők számára az alapismereteket érthető módon megfogalmazó „vezérfonalként”. Kalauzjellegét erősítik az egyes témákhoz kapcsolódó irodalomjegyzékek, amelyek nemcsak a felhasznált, hanem a kiindulásként ajánlott szakirodalmi munkákat is tartalmazzák.”
Forrás:
Iránytű : Módszertani bevezetés Magyarország történelmének tanulmányozásához; Gyöngyössy Márton; Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN: 978-963-653-093-8; 2024
(A könyv elektronikus változata ingyenesen elérhető a Közszolgálati Tudásportálon.)
Lásd még:
„Megjelent az RTK Rendészetelméleti és -történeti Tanszék egyetemi docensének, Kálnoki-Gyöngyössy Mártonnak Iránytű – Módszertani bevezetés Magyarország történelmének tanulmányozásához c. kötete.
…A magyar történettudomány nem rendelkezik olyan „zsebkönyvvel”, amely nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem az érdeklődő nagyközönség számára is használható lenne. Az elmúlt években napvilágot láttak egyes résztémakörök¬ben színvonalas magyar nyelvű összefoglalások, de egy általános vezérfonal nagyon hiányzik.A szerző most megjelent „zsebkönyvjellegű” munkája ezt a hiányt igyekszik pótolni. Kötete megírása során mintának a német nyelvterület kiváló szakkönyvét, Ahasver von Brandt (1909-1977) tizennyolc kiadást megért történettudományi bevezetését tekintette (Brandt, Ahasver, von: Werkzeug des Historikers. Eine Einführung in die Historischen Hilfswissenschaften. 18. Auflage. Mit aktualisierten Literaturnachträgen und einem Nachwort von Franz Fuchs. (Urban Taschenbücher 33.) Kohlhammer, Stuttgart, 2012.).
A mű a magyarság és hazánk történetének kutatásába kíván bevezetésül szolgálni, fókuszában a magyar történelemnek az államalapítástól a rendszerváltozásig terjedő szakasza áll. Fontos hangsúlyozni, hogy csupán egyfajta iránytű; a részletes kifejtést az egyes fejezetekben hivatkozott szakmunkákban találja meg az elmélyülni kívánó olvasó.
A könyv három egységben tárgyalja a témát: az első rész a magyar történelem forrásaival, a második a 20 legfontosabb történeti segédtudománnyal, a harmadik pedig módszertani kérdésekkel foglalkozik. Célkitűzése kettős: felhasználható egyetemi segédkönyvként, illetve az érdeklődők számára az alapismereteket érthető módon megfogalmazó „vezérfonalként”. Kalauzjellegét erősítik az egyes témákhoz kapcsolódó irodalomjegyzékek, amelyek nemcsak a felhasznált, hanem a kiindulásként ajánlott szakirodalmi munkákat is tartalmazzák.”
Forrás:
Iránytű, zsebkönyv, magyar történettudomány; Deák József; Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (NKE RTK); 2024. június 27.
