„„Magyarország történelmi lépést tett a szuperszámítógép-technológia területén” – árulta el interjúnkban Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, aki előadóként ott lesz az Economx által szervezett AI Summit konferencián szeptember 8-9-én. A magyar cégek szintugrását segítő németországi együttműködéstől egy 3 milliárd eurós magyarországi magánberuházásig folyamatosak a bejelentések – de vajon reálisak-e a 2030-ig kitűzött ambiciózus célok? A kormánybiztos a mesterséges intelligencia oktatásától a választásokhoz közeledve egyre szaporodó deepfake-veszélyekig mindenről beszélt az Economxnak.
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos pár hónap alatt olyan lépéseket tett, amelyek évtizedekre meghatározhatják Magyarország technológiai jövőjét. A németországi Jülich Kutatóközponttal kötött együttműködéstől kezdve egy 3 milliárd eurós magyarországi magán-szuperszámítógép beruházásig – az ország olyan számítási kapacitásokhoz jut hozzá, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.
A kormánybiztos szerint Magyarország megváltotta a belépőjegyet a szuperszámítógép-világba, de ez csak a kezdet. A 2030-ig kitűzött ambiciózus cél szerint a mesterséges intelligencia 15 százalékkal növeli majd a GDP-t – ám Palkovics ezt inkább alulbecslésnek tartja, ennél jóval nagyobb pozitív hatása lehet. Az Economx-nek adott interjújában a gyakorlati alkalmazásoktól a deepfake-veszélyeken át a humanoid robotokig mindenről beszélt, ami a jelenünket és a jövőnket meghatározza.
…
Mit jelent pontosan az, hogy „a szuperszámítógéppel megváltottuk a belépőjegyet egy olyan világba, ahova a Magyarország méretű országok nem szoktak bekerülni”?Ez az AI Factory Antenna pályázatunkra vonatkozott. Nézze, Magyarországon van szuperszámítógép-kapacitásunk, ez a Komondor nevű gép 5 petaflops teljesítménnyel – hogy ne vesszünk el a számokban, ez azt jelenti, hogy másodpercenként tíz a tizenötödiken számú műveletet képes elvégezni. De ez ma már nem számít nagy kapacitásnak. Éppen ezért döntöttünk úgy 2020-ban, hogy pályázunk egy nagyobb gépre.
Ez a Levente nevű szuperszámítógép, ami négyszer erősebb, 20 petaflopsos. Magyarország ezen a héten írta alá a szükséges megállapodást az Euro HPC JU-vel (az EuroHPC JU egy uniós szintű közös vállalkozás, amelynek célja az európai szuperszámítógépes kapacitások kiépítése és koordinálása – a szerk.), hogy megkezdjük ennek a beszerzését. A közbeszerzés és a kiépítés eltart még egy darabig, de 2027-ben már működni fog. De a lényeg nem ez, hanem az az európai cél, hogy aki kap szuperszámítógépet, az használja is, fejlesszen rá alkalmazásokat. Létrehoztak két programot: az AI Factory-t azoknak, akiknek már van gépük, és az AI Factory Antenna-t azoknak, akik majd kapnak, de most még nincs. Mi ebbe az utóbbiba kerülünk be a most benyújtásra kerülő pályázatunkkal.
Magyarország ezzel történelmi lépést tett a szuperszámítógép-technológia területén.
Megállapodtunk a németországi Jülich Kutatóközponttal, akinél Európa legnagyobb szuperszámítógépe van – ez 800 petaflopsos, tehát negyvenszer erősebb, mint a hazánkba érkező Levente. Általuk kapjuk azt a számítási erőt, amivel már most elkezdhetjük fejleszteni azokat az alkalmazásokat, amiket majd a saját gépünkön is futtatni fogunk. Ezért mondtam, hogy betettük a lábunkat ebbe a világba – mert nem csak arról van szó, hogy veszünk egy drága masinát, hanem hogy megtanuljuk, hogyan kell használni.
Mennyibe kerül mindez a magyar államnak?
Az AI Factory Antenna projekt tízmillió euróba kerül összesen. De ez nem úgy működik, hogy mi fizetjük az egészet. A költségek fele a miénk, a másik felét az EURO HPC JU adja. És ami a lényeg: a magyar rész nem a központi költségvetésből megy, hanem a pályázatban részt vevő szervezetek a saját pénzüket hozzák. Tehát mondjuk az ELTE a saját költségvetéséből tesz bele ötszázezer eurót, és az EU hozzátesz ugyanennyit. A kutatóintézetek, a cégek mind így járulnak hozzá. Szóval ez olyan, mintha építenénk egy házat: mindenki hozza a saját tégláit, és az EURO HPC JU minden téglához ad még egyet ajándékba. Nem pénzt viszünk ki az országból, hanem pénzt hozunk be.
Közben azonban megjelent egy bejelentés egy hárommilliárd eurós magánberuházásról is. Ez mekkora szuperszámítógépet jelentene?
Kedden jelent meg ez a szándéknyilatkozat egy magyar és egy német cég részéről. Azt mondják, hogy Magyarországon építenének egy hatalmas adatközpontot hárommilliárd euróért. A gép pontos teljesítménye még több tényezőtől függ, de a befektetés nagyságából arra lehet következtetni, hogy ez körülbelül akár kétszer akkora is lehetne, mint az a német gép, amivel mi együttműködünk.
Ha ez megépül, akkor még szükség lesz a német együttműködésre?
Ez jó kérdés, de nem tudjuk még. Mert ami itt épülne, az egy üzleti beruházás. Tehát majd eladják a kapacitást annak, aki fizet érte. A magyarországi gépek – a Komondor, a majdani Levente, a szegedi egyetemé – azok mind a magyar tudományos közösség szolgálatában állnak. Kutatók, egyetemek használhatják ingyen vagy kedvezményesen. Itt viszont piaci áron kell majd fizetni. Hogy nekünk mennyi kell, és mennyit tudunk kifizetni, az még kérdés. De az biztos, hogy jó, ha van választékunk.
És mennyi energiát fogyasztana ez a hárommilliárd eurós adatközpont?
Ez egy óriási energiafogyasztó lenne, körülbelül 100-120 megawattot. Hogy ezt érzékeltessem: ez egy egész paksi reaktorblokk teljesítménye. Nem véletlenül gondolkodnak Paks környékén a telephelyről. De nézzük ezt világviszonylatban: amikor az amerikaiak elkezdtek komolyan foglalkozni mesterséges intelligenciával, akkor 500 megawatt és egy gigawatt közötti atomerőműveket kezdtek újraindítani, hogy legyen elég energiájuk. Tehát ez nemzetközi jelenség. A jó hír az, hogy ezt az energiát nem fosszilis forrásokból állítjuk elő, hanem atomenergiából és megújulókból. Ráadásul annak a rengeteg hőnek, ami termelődik, hasznát is lehet venni. A mi kis Komondor gépünk hőjével egy medencét fűtünk, de egy 120 megawattos gép hőjével már fél várost is lehetne. Vagy ahogy a befektetők tervezik: üvegházakat, mezőgazdasági létesítményeket.
A Szegedi Egyetem is kapott mostanában szuperszámítógépet. Ez miben más?
A szegedi egy érdekes történet. Ők 1,75 petaflopsos gépet bérelnek a saját forrásaikból, ami önmagában is nagy teljesítmény – más egyetemnek nincs ekkora gépe. De a lényeg az üzleti modell. Ezt nem megvették, hanem bérlik a Hewlett Packard Enterprise-tól (HPE). Fizikailag náluk van, de ezen keresztül további kapacitásokhoz is hozzáférhetnek, ha kell.
A magyar kisvállalkozások mennyire tudnak az AI Factory Antenna lehetőségről?
Őszintén szólva, még nem sokat. Ez egy friss program, nagyjából egy hónapja kezdtük el felépíteni. Volt egy telefonhívás, amikor miniszterelnök úr megkért, hogy a hazai mesterséges intelligencia területét erősítsük meg. Azóta gyűjtjük a partnereket, hatalmas változások jönnek. A kisvállalkozásokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseli a projektben, rajtuk keresztül próbáljuk elérni őket. De ez még gyerekcipőben jár. Most az a feladatunk, hogy megismertessük velük, milyen lehetőségek vannak.
Milyen költségekkel kell számolniuk a cégeknek, ha be akarnak kapcsolódni?
Ez még kialakulóban van. A projekt kerete tízmillió euró, amiből lehet gazdálkodni. A német partnereinktől ingyen is kapunk számítási kapacitást, szóval van mozgásterünk. Jöjjenek a projektek, a SZTAKI, mint konzorciumvezető bizonyos bekerülési feltételek szerint dönt a bekerülés lehetőségéről. Várjuk azokat az egyetemeket, kutatóintézeteket, cégeket, akiknek komoly számítási teljesítményre van szükségük.
Reális az a cél, hogy 2030-ig a mesterséges intelligencia 15 százalékkal növelje a GDP-t?
Őszintén? Szerintem ez alulbecslés. Magyarország egy high-tech ország – és továbbra is erre törekszünk –, a termékeinknek, a gyártási folyamatainknak is minél inkább high-tech-nek kell lenniük. Én úgy látom, hogy 15 százalék inkább alulbecslés lesz. De majd 2030-ban kiderül, hogy igazam volt-e.
…
Február végén jelentették be a kormánybiztosi kinevezését, azóta lassan eltelt 5 hónap. Mik voltak a legfontosabb eredményei a kinevezése óta?Rövid idő alatt nagyon sok minden történt. Elkészítettük a mesterséges intelligencia stratégiát, előkészítettük az AI Act-ben előírt intézményeket. A Levente szuperszámítógép projektje felgyorsult, összeraktuk az AI Factory Antenna pályázatot. Készült egy 700 oldalas felmérés arról, hogy Magyarországon hol és milyen AI-kompetenciák vannak.
Előkészítés alatt van egy olyan tőkealap, amiből támogathatjuk azokat a cégeket, amelyek mesterséges intelligenciával foglalkoznak. Korábban készítettünk egy felmérést, amely szerint az emberek 52 százaléka tart az AI-tól, csak 12 százalék lát benne lehetőséget. Ez mostanra biztosan sokat változott, így elkészítjük újra a felmérést.
Hirtelen mindenki elkezdett AI-ügyekkel foglalkozni. Ez volt a cél. Magyarországot nemzetközileg is pozícionáltuk – jártam Brüsszelben, Ausztriában, Kínában. Amerika következik szeptemberben.”
Forrás:
Szuperszámítógépek, humanoid robotok, hamarosan berobban az új magyar valóság; Rádi Balázs; Economx; 2025. július 15.
(Az interjú hosszú, csak válogatást közlünk. A teljes interjúhoz, kérjük, hogy olvassa el az eredetit.)
