„…Az értekezésben a digitális bírósághoz vezető úttal, annak mérföldköveivel és kihívásaival foglalkozom. A digitális bíróság fogalma alatt – a hazai jogirodalommal egyezően – a bíróságok és a bírósági iratok elektronikus elérhetőségét értem. Ide tartozik az elektronikus kapcsolattartás és illetékfizetési lehetőség kiépítése, ennek következtében az elektronikusan is rendelkezésre álló és online, távolról is elérhető peranyag (e-akta), a kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas hálózatok kiépítése és rendelkezésre állása. Ehhez képest eltérő fogalmat takar az elsősorban magánjogi jogviták rendezését támogató online bíróság (amelynek többnyire a globális e-kereskedelemben felmerülő kisebb jogviták gyors, online rendezése a célja, például eBay, Vinted) és a mesterséges intelligenciát fokozott mértékben alkalmazó, a bírósági jogvitákat online útra terelő – jelenleg Kínában elterjedt – internetbíróság. Az utóbbi két intézmény bemutatása és elemzése az értekezés kereteit meghaladja, ezért azokra részletesen nem térek ki.
A fejlődés, az előrehaladás ezen a téren is folyamatos, de mindeközben nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a fejlődésnek az embert kell szolgálnia. Birher Nándor megfogalmazásában – mivel a modern kor vívmányai most már igen rövid idő alatt átalakíthatják a környezetünket, az emberi létformát – a technikai optimalizációt összehangba kell hozni a humanizációval. Ennek következtében a szabályozás hatékonyságának növekedése mellett az emberi és eszmei értékek megőrzésére is figyelemmel kell lenni, ami a technikai optimalizáció fokozódása mellett egyre nagyobb kihívást jelent…”
Forrás:
Digitális korszakváltás – a polgári pervitel és a digitalizáció alapvető összefüggései, kitekintéssel a veszélyhelyzet hatásaira; Gyarmathy Judit; Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2025. július 4.
