„Az Európai Unió Bíróság azt állapította meg, hogy sérti az uniós jogot a Magyarország által bevezetett olyan eljárás, amely bejelentési kötelezettséghez kötötte az építőipari nyersanyagok és építőanyagok kivitelét, és az állam számára elővásárlási, illetve vételi jogot biztosított.
A luxembourgi székhelyű testület sajtóközleményében felidézte: a magyar szabályozást 2021-ben a koronavírus-járvány és a globális nyersanyaghiány nyomán vezették be. Az Európai Bizottság 2023-ban kötelezettségszegési eljárást indított, arra hivatkozva, hogy az intézkedés mennyiségi korlátozással azonos hatású, nem igazolt exportkorlátozásnak minősül, és sérti az áruk szabad mozgásának elvét. A bizottság szerint a harmadik országokba irányuló kivitel korlátozásával Magyarország a közös kereskedelempolitika uniós kizárólagos hatáskörét is figyelmen kívül hagyta.
Magyarország azzal érvelt, hogy az intézkedések hatása túl közvetett, ezért nem minősülnek mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek. Álláspontja szerint a szabályozás a kritikus infrastruktúrák védelmét és az építőanyag-ellátás biztonságát szolgálta. A bíróság azonban teljes egészében helyt adott a bizottság keresetének, és határozatában megállapította: a vitatott intézkedések további adminisztratív terhet keletkeztetnek, a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére bírságot helyeznek kilátásba, a szállítási határidő meghosszabbodását vonják maguk után, a magyar állam számára fenntartott elővásárlási és vételi jog gyakorlása esetén pedig véglegesen megakadályozzák az exportügyletet. Ezért a szabályozás az exportkorlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek minősül, amelyet az uniós jog főszabály szerint tilt.
A bírói testület elutasította továbbá a magyar fél érveit is, kimondva: Magyarország nem bizonyította, hogy az érintett nyersanyagok hiánya valós és kellően komoly veszélyt jelentene valamely alapvető társadalmi érdek szempontjából. A harmadik országokba irányuló kivitel korlátozását a tagállam nem támaszthatta alá közbiztonsági érvekkel sem, így ebből következően megsértette az EU kizárólagos hatáskörét a közös kereskedelempolitikában.
A bíróság végül azt is megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy a három hónapos felfüggesztési időszak lejárta előtt fogadta el az intézkedéseket, és a módosított szabályozási tervezetet nem jelentette be Brüsszelnek, nem tartotta tiszteletben a műszaki szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárást.”
Forrás:
Uniós jogot sért a magyar kormány egyik rendelkezése; Infostart / MTI; 2025. november 13.
Lásd még:
Áruk szabad mozgása: a Magyarország által az építőipari nyersanyagok és
építőanyagok kivitelére bevezetett eljárás sérti az uniós jogot; Európai Unió Bírósága; 138/25. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY; 2025. november 13. (PDF)
