„Az adat a 21. században az egyik legfőbb érték, de csak akkor, ha ki tudjuk nyerni belőle a minket érdeklő információkat. Magyarország legnagyobb adatvagyonával az államigazgatás rendelkezik; ennek kiaknázása nemcsak az államapparátusnak, hanem a gazdaság szereplőinek is elemi érdeke. Az ehhez szükséges feltételek már adottak és továbbfejlesztés alatt vannak azok a szolgáltatások, amelyek bárkinek lehetővé teszik ennek az adatvagyonnak a hasznosítását – mondja Dr. Kruchina Vince, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője.
– Mennyire áll jól Magyarország a nemzeti adatvagyon felhalmozásában?
– A magyar közigazgatás bizonyos értelemben a modern technológia megjelenése előtt felismerte, hogy az adat az új olaj. Igaz a finomítási kapacitás – vagyis a teljes körű adathasznosításhoz szükséges informatikai rendszer – még nem állt rendelkezésre, de már elkezdték szisztematikusan rendezni és gyűjteni az adatokat. Ehhez megszülettek a szükséges jogszabályok is: elsőként a 2012. évi LXIII. törvény rendelkezett a közadatok újrahasznosításáról, majd a 2021-ben hatályba lépett, a nemzeti adatvagyonról szóló törvény döntött a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség felállításáról. Jelenleg a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. CI. törvény szabályozza a nemzeti adatvagyon hasznosításának teljes rendszerét. Ezt megalapozta, hogy a német közigazgatási modellt követő Magyarországon az államnál gyűlik össze a legtöbb adat, szemben az angolszász jogrendet követő országokkal. A jogalkotó pedig kitűnően felismerte a 2021-ben még csak készülő Európai Uniós szabályozás- tervezetben rejlő lehetőségeket és létrejöttek az adatvagyon kiaknázásához szükséges, a személyes és az üzleti adatok védelmét garantáló, ugyanakkor a hasznosítást lehetővé tévő nemzeti jogszabályok.
– Mi a legfőbb szerepe a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségnek?
– Egyszerűen megfogalmazva feltérképezzük, hogy miként lehetne hasznosítani az államigazgatásban összegyűlő adatokat, majd kidolgozzuk a megvalósításhoz szükséges technikai, jogi és pénzügyi kereteket. Feladataink ellátásához bármelyik közfeladatot ellátó szervezettől kérhetünk adatokat – és ezalatt nemcsak közigazgatási intézményeket kell érteni, hanem állami vállalatokat és közműszolgálatókat is. A kért személyes vagy védett adatokat álnevesített formában kapjuk meg, ami lehetőséget teremt, hogy egyedi azonosítók alapján összekapcsolhassuk a különböző adatkezelők által kezeltet adatokat, így egyedi soros adatkészleten tudunk adatelemzéseket végezni, vagy más adathasznosítási szolgáltatást nyújtani. Ezzel teremtve belőlük valódi üzleti értéket. Utóbbi alatt nemcsak a piaci, pénzért értékesíthető hasznot értem, hanem azt is, hogy a kormányzat, az államigazgatás számára tudunk új összefüggéseket feltáró információkat szolgáltatni.
– Hogyan zajlik ez a gyakorlatban? Feltételezem, nincs értelme mindenhonnan összehordani az ott meglévő adatokat…
–A folyamat azzal indul, hogy beérkezik hozzánk egy kérés – valamilyen államigazgatási szervtől, piaci szereplőtől vagy kutatóktól-, miszerint adatokra lenne szükség elemzések elvégzéséhez. Ezután meghatározzuk, hogy a kérés teljesítéséhez kitől és milyen adatkészletre van szükség. Bekérjük az adatkezelő szervezetektől az álnevesített adatokat, amelyeket a jogszabályban kijelölt kulcsszolgáltató – aki nem fér hozzá az adatokhoz- technológiájával állítottak elő. A NAVÜ-ben elvégezzük az adatok összekapcsolását, hogy eltérő rendszerekből származó adatokat integráljunk, majd tisztítjuk, vagyis kiszűrjük a hibás, duplikált vagy hiányos darabokat annak érdekében, hogy az adatok elemzésre alkalmasak legyenek. Ezt követően gépi tanulási / AI alapú előrejelző modelleket fejlesztünk, amelyek képesek a múltból mintázatokat kiolvasni és prognózisokat készíteni. Végül az eredményeket elemzésként, vagy adatalapú szolgáltatásként (például API-k, dashboardok, döntéstámogató rendszerek) tesszük elérhetővé az igénylő számára, hogy valós idejű és megalapozott döntéstámogatást nyújtsunk.
– Mennyiben különbözik ez azoktól az adatelemzési lehetőségektől, amelyeket publikus források alapján végezhetnek el a szervezetek?
– Ha mondjuk a gazdasági adatokat nézzük, minden gazdálkodó szervezet esetében megismerhetők a főbb gazdasági és pénzügyi információk. Ezekből kideríthető például egy vállalat profittermelő képessége vagy az elmúlt években bejárt pályája. A NAVÜ azonban ennél sokkal mélyebb és sokrétűbb adatokkal tud szolgálni. Például meg tudjuk mondani, hogy egyes gyógyszerek esetében milyenek a kiváltási szokások, mintázatok. A lényeg az, hogy az adatforrások összekapcsolásával olyan származtatott információk is előállíthatók, amelyek az egyes adatbázisokban nem találhatók. Ennek köszönhetően sokkal komplexebb elemzések készíthetők el, melyek gyorsabban és hatékonyabban támogatják a döntéshozatalt.
– Milyen minőségű adatokkal tudnak dolgozni, mennyire konzisztens az adattartalom az egyes intézmények között?
– Rendkívül fontos kérdésre tapintott rá, ezt hívjuk mi szemantikai interoperabilitásnak, mert egy olyan alapfogalom is, mint az „adóév”, mást jelenthet a NAV és mást egy gazdasági szereplő számára. Valóban kulcsfontosságú, hogy az egyes államigazgatási intézmények ugyanazt értsék bizonyos adatok alatt, ezért is szerepel a NAVÜ feladatai között az interoperabilitás előfeltételeinek biztosítását is szolgáló metaadatbázis kiépítése és karbantartása. A metaadatbázis, nevéből adódóan, az egyes nyilvántartások és adatkészletek leíró adatait tartalmazza. A metaadatok kezelése véget nem érő feladat, folyamatosan egyeztetünk az érintett szervezetekkel. Felhívjuk a figyelmüket a gördülékeny adatszolgálatás fontosságára és azon vagyunk, hogy lehetőség szerint egységes szerkezetben, egységes struktúrával hozzák létre az adatbázisokat és adattárházakat.
A Nemzeti Adatvagyon Leltár (NAL) szakrendszer a magyar állam által kezelt valamennyi adatkészlet és nyilvántartás központi metaadatbázisaként szolgál.
Célja, hogy átfogó, naprakész és strukturált képet adjon az állami adatvagyonról. Ennek érdekében a közfeladatot ellátó szervezeteknek a náluk kezelt adatkészletek és nyilvántartások metaadatait a NAL-ban kell rögzíteniük és folyamatosan frissíteniük.
A rendszer nem csupán az állam vagy az adatszakma számára bír jelentőséggel, hanem az adatgazda szervezetek számára is előnyt jelent, mivel egyetlen szakrendszerben átfogó képet kapnak a saját adatvagyonukról, annak szerkezetéről és kapcsolódásairól.
Így a NAL nemcsak a központi koordinációt és adatvagyon-felmérést, hanem a szervezetek belső adatgazdálkodási és döntéstámogatási folyamatait is támogatja.
A rendszer működtetése és fejlesztése a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség kiemelt feladata, amely ezzel Magyarország teljes adatvagyonának térképszerű nyilvántartását biztosítja.– Milyen terveik vannak az önkiszolgálásra, vagyis hogy ne kelljen minden egyes kéréssel külön foglalkozni?
– Erre szolgál majd a Nemzeti Adatplatform. Ez egy olyan rendszer lesz, amelybe álnevesítés után feltöltjük az adatokat és ott megtörténhet az adatkészletek összekapcsolása. Ez adja majd az alapját a tervezett szolgáltatásainknak, például egy gazdasági lekérdező rendszernek vagy a kis- és középvállalatoknak szánt adatelemző-döntéstámogató rendszernek.
– Ezek mit takarnak, mire lesznek majd alkalmasak a tervezett szolgáltatások?
– Gazdasági adatok esetében például összekapcsoljuk a NAV-nál és a KSH-nál meglévő gazdasági és statisztikai adatokat, valamint az Igazságügyi Minisztériumnál nyilvántartott beszámolókat. Ezekből különböző kimutatásokat lehet készíteni: egy vállalkozás például megnézheti, hogy a saját tevékenységi körében hogyan teljesítenek a vállalkozások, mennyi az átlagos bevétel, profit, munkavállalói létszám és így tovább. Nagyjából 75 különféle gazdasági mutatóval tudunk szolgálni; ezek alapján a vezető el tudja helyezni a saját cégét a vetélytársak között. Vagy fordítva, ha valaki egy új vállalkozást szeretne indítani, piackutatást végezhet, melynek segítségével megnézheti, hogy a környékén milyen hasonló profilú cégek működnek és azok milyen eredményeket érnek el. Ez a gazdaságfejlesztéshez is hozzájárulhat, hiszen az eredményekből kiolvasható, hogy bizonyos területeken, járásokban milyen iparágak hiányoznak, mivel lehetne fellendíteni az adott térséget.
– Az adatelemzésben mindenki a mesterséges intelligencia térnyeréséről beszél. A NAVÜ milyen módon igyekszik integrálni az MI-t a munkájába, a szolgáltatásaiba?
– Vegyük az előző példát. Mondjuk a vállalkozó arra kíváncsi, hogy hol lenne érdemes benzinkutat nyitnia. A hamarosan elkészülő MI-alapú chatbotunkhoz fordulhat azzal a kéréssel, hogy keresse meg az országban azokat a pontokat, ahol 15 kilométeres körzetben nincs benzinkút, miközben a gépjárművek száma 100 fő lakosra meghaladja a 40-et, az ott élők jövedelme meghaladja az országos átlagot. A válaszhoz a gazdasági adatok már rendelkezésre állnak, előbb-utóbb bekapcsoljuk a népszámlálásból kinyert adatokat is, tehát mind az adat, mind az informatikai infrastruktúra rendelkezésre fog állni.
De ez csak az egyik oldala a történetnek. Mint tudjuk, a mesterséges intelligencia alapja a tiszta és megbízható adat. Az MI terjedése szinte hihetetlen méreteket ölt, ugyanakkor a terület szabályozása rendkívül nehézkes. Érdemes ezért inkább a folyamat élére állni. Erre szolgál Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája is, amelyben a NAVÜ-nek is komoly szerep jut. Mi biztosítjuk a megbízható adatokat, és erre épülve készül egy olyan állami MI-platform, amely már tiszta adatokból, valós információkból dolgozhat.
– Egy másik állandó téma az adatbiztonság és sokan eléggé bizalmatlanok az állami adatkezeléssel kapcsolatban. Mit tesz a NAVÜ azért, hogy az állampolgárok és a vállalkozások adatai biztonságban legyenek?
– Ahogy a NAVÜ is, az állam is célhoz kötötten kezeli az állampolgárok adatait. Az adatvédelmi szabályok betartása valamennyi közfeladatot ellátó szerv feladata és kötelezettsége. A NAVÜ a személyes adatokat álnevesített formában kezeli, vagyis az érintettek közvetlen azonosítására alkalmas információkhoz nem fér hozzá. Ugyanakkor az álnevesített adat továbbra is személyes adatnak minősül, ezért célunk, hogy minden fejlesztett informatikai rendszer és szolgáltatás teljes mértékben megfeleljen a GDPR előírásainak és garantálja az érintettek adatainak védelmét.
”
Forrás:
Kiaknázásra kész az adatok aranybányája; Schopp Attila; IT Business; 2025. november. 17.
