„A szakpolitikai összefoglaló a mesterségesintelligencia-szuverenitás újonnan megjelenő fogalmát vizsgálja. A mesterséges intelligencia rendszerek mindenütt való jelenléte és növekvő ellenőrzése néhány nagy technológiai vállalat által világszerte arra kényszeríti a kormányokat, hogy szuverenitásukat érvényesítsék ezen a területen is. Mindazonáltal mind a szuverenitás, mind a mesterséges intelligencia tág, vitatott fogalmak. Metszéspontjuk többféle értelmezést és szakpolitikai válaszokat generál, amelyek gyakran eltérő nemzeti érdekeket és kapacitásokat tükröznek. Az összefoglaló kibontja ezeket a fogalmakat, három fő aggodalomra okot adó területet azonosít – az állami ellenőrzés korlátait, az autoriter visszaélések kockázatát és a mesterségesintelligencia-szuverenitás narratíváinak stratégia alkalmazását a nagyvállalatok által –, és megalapozottabb és demokratikusabb vitára szólít fel arról, hogy milyen ellenőrzési formák lehetségesek egy összekapcsolódó világban. A jelentés azt javasolja, hogy a politikai döntéshozók tisztázzák a mesterséges intelligencia szuverenitási igényeinek hatókörét és céljait, fogadjanak el átfogó társadalmi-technikai képet a mesterséges intelligenciáról, összpontosítsanak a komparatív előnyök területeire, erősítsék a globális Dél képviseletét a kormányzásban, és védekezzenek a szuverenitás megtévesztő használatával („sovereignty washing”)szemben.”
Forrás:
Unpacking AI sovereignty; Lucía Bosoer, Daniel Innerarity; European University Institute; DOI: 10.2870/3972345; 2025. november 24.
