„Olyan környezetet és ökoszisztémát igyekszik kialakítani a magyar kormány, amely a hazai megoldások fejlesztését és használatát egyaránt elősegíti. A jogszabályi környezet és az infrastruktúra már kialakítás alatt áll – a legfontosabb, hogy a szándék meglegyen az új technológia alkalmazására, mondta el lapunknak Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.
◼︎ A kultúrát is szolgálja az MI
– Nemrégiben jelent meg Magyarország új mesterséges intelligencia stratégiája. Ön mit emelne ki belőle, mi a három legfontosabb üzenete, víziója és célja?
– Nehéz lenne csak hármat kiemelni, hiszen az egyes feladatok és célkitűzések egymásra épülnek. A stratégia maga két lényegi részből épül fel: az egyik az alapozó pillér, a másik a fókuszterületek. Az első azokat a feladatokat tartalmazza, amelyeket a közösségnek végre kell hajtania, hogy egyáltalán beszélhessünk a mesterséges intelligenciáról. A közösség alatt pedig nemcsak az államot értem, hanem minden stakeholdert, a piactól az akadémiai szféráig. Itt szerepel az MI beemelése az oktatásba az alsó tagozattól az egyetemekig, a jogi rendszer átalakítása, az adat- és számítási infrastruktúra fejlesztése vagy a finanszírozási kérdések megoldása.
A második pillérben a célkitűzéseket fogalmaztuk meg, azt, hogy miként lehet Magyarországon, magyar fejlesztőkkel olyan mesterségesintelligencia-alkalmazásokat készíteni, amelyek elősegítik, hogy az ország az MI-forradalom nyertese legyen. Az alkalmazásokat három nagy csoportba, klaszterbe osztottuk. Az elsőbe a társadalmi célú – egészségügyi, oktatási, energetikai – alkalmazások kerültek. A másodikban azok a technológiai fejlesztések vannak, amelyek az MI-t beépítve tartalmazzák, tehát ahol a mesterséges intelligencia segíti egy gép, egy folyamat működését. Végül a harmadik klaszter az üzleti célú alkalmazásokat, szolgáltatásokat gyűjti össze, hogy a hazai vállalkozások minél könnyebben hadra tudják fogni a mesterséges intelligenciát. Ide tartozik például az Igazságügyi Minisztérium által fejlesztett jogi asszisztens vagy a NAVÜ-nél készülő gazdasági asszisztens.
A legfőbb cél az, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek Magyarországnak, a magyar állampolgároknak és a magyar vállalkozásoknak jók.
– Milyen főbb akadályok nehezítik a célok elérését, és melyek azok az erősségek, amelyekre az ország támaszkodhat?
– A legfőbb akadályként egyértelműen a szándék hiányát említeném. Ha valaki nem akar MI-megoldást implementálni, akkor nem is tudja majd megcsinálni. A pénz, vagy annak a hiánya egyáltalán nem leküzdhetetlen nehézség. A mesterséges intelligenciának vannak olyan alkalmazási területei – folyamatok optimalizálása, bizonyos egyszerűbb feladatok kiváltása –, amelyekhez nem kellenek drága megoldások. Források pedig lesznek, mind MI-megoldások fejlesztésére, mind azok bevezetésére.
– Rendelkezésre áll a fejlesztéshez szükséges tudás is?
– Évek óta intenzív munka folyik ezen a területen a Mesterséges Intelligencia Koalíció segítségével. A nemzeti laboratóriumok nagy részében foglalkoznak az MI-vel, vagy úgy, hogy kutatják, vagy úgy, hogy felhasználják a kutatásokhoz. Elindult a gyakorlati alkalmazások fejlesztése is, például az egészségügyben kimondottan világszínvonalú megoldások születtek. Szóval nem félek attól, hogy ne tudnánk, hogyan kell ezt művelni. Már csak a szándékot kell minél több emberben feléleszteni.
– Szóba került a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és használatához szükséges infrastruktúra kérdése is. Mire van lehetősége ezen a téren az országnak, hiszen a nemzetközi hírekben 100 milliárd dolláros beruházásokat emlegetnek – azokkal semmiképpen nem tudjuk felvenni a versenyt.
– Több szálon is elindultak a kezdeményezések a szükséges kapacitások és erőforrások biztosítására, de fontos leszögezni, hogy mi nem az egész világot akarjuk kiszolgálni nagy nyelvi modellekre épülő szolgáltatásokkal. Egyrészt, az EuroHPC AI Factory Antenna program támogatásával csatlakozhatunk a jülichi szuperszámítógép-központhoz, és részesülhetünk annak 1000 petaflops kapacitásából. Erre pályázni kellett, és a száz pályázatból a miénk volt a második legjobb, vagyis valamit nyilvánvalóan jól csinálunk. Ezt tudjuk addig is használni, amíg a Levente szuperszámítógép munkába nem áll, ami a jövő év végén várható, vagyis a következő egy-másfél évet sem vesztegetjük el, hanem hasznos projekteket tudunk végrehajtani. A Levente már teljes egészében a hazai közösséget fogja szolgálni. A 20 petaflopsos teljesítménye elsőre nem tűnik olyan nagynak, de elsősorban kutatási célokra fogjuk használni, arra pedig nem is olyan kevés.
De bízunk a magántőkében is. Mint ismeretes, a német ParTec AG aláírt egy szándéknyilatkozatot, amely szerint 3 milliárd eurós befektetéssel hozna létre adatközpontot Paks mellett, és ehhez egy óriási napelempark is társulna. Magyarország energiamixe és energetikai infrastruktúrája alkalmas az ilyen beruházások kiszolgálására, a digitális infrastruktúránk is kifejezetten jó, így bízom abban, hogy további hasonló beruházások célpontja lesz Magyarország.
– A stratégia végrehajtásával kapcsolatban megjelent kormányrendeletek egyike a magyar kultúrával foglalkozik. A mesterséges intelligencia kapcsán ritkán emlegetik a kulturális örökséget – hogyan kapcsolódik ez ide?
– Magyarországnak több mint ezer éves államisága van, és ennek során óriási dokumentummennyiség keletkezett. 1526 előttről több mint 100 ezer oklevél maradt fenn, és a Magyar Nemzeti Levéltár is 300 folyókilométernyi anyagot őriz. Több száz évre visszamenően megvannak az anyakönyvek, bennük a születési, házasságkötési és halálozási adatokkal. Óriási szellemi kincs ez, amelynek feldolgozásából hatalmas értéket lehetne kinyerni. Könnyebben felrajzolhatók a családfák, a népesség alakulása, de akár az is, hogyan öröklődött valamilyen betegség egy populáción belül.
Amikor erről beszéltünk, sokan úgy értették, hogy mi saját magyar nagy nyelvi modellt akarunk fejleszteni. Nem erről van szó. A nagy nyelvi modelleket lehetne kiegészíteni saját, egyedi magyar corpusokkal, adathalmazokkal, amelyek lehetővé tesznek bizonyos típusú lekérdezéseket. Mondjuk hogyan alakult az Alföld lakossága a török kiűzése után 50, 75 és 100 évvel? Hány török kori épület maradt fenn Magyarországon? Hogyan változott a településszerkezet Mohács után? És az a szép ebben, hogy a korábbi tapasztalatok, adatok alapján akár predikciókat is lehetne tenni a jelen és a jövő eseményeire.
– A stratégiához köthető jogszabályi környezet további elemeinek kialakítása hogyan áll?
– A stratégia végrehajtásáról most már közel két tucat kormányrendelet szól, ezek a minisztériumoknak, más állami szereplőknek határoznak meg feladatokat. Hadd emeljek ki ezek közül egyet: minden minisztériumban és minden állami vállalatnál ki kell nevezni egy mesterségesintelligencia-referenst. Olyan személynek kell lennie, aki átlátja az adott szervezet működését, folyamatait, céljait, egyúttal tájékozott az MI technológiai lehetőségeivel is, illetve nyomon követi a kormányzati kezdeményezéseket. Így összekötő kapocs lehet a saját szervezete és az MI-ökoszisztéma között, közvetíteni tudja az igényeket és a lehetőségeket.
– Mennyire fog ez működni? Hasonlót már láttunk az állami szférában, az információbiztonsági felelősök kapcsán – az nem volt mindig sikertörténet…
– Ha valaki nem érzi fontosnak a mesterséges intelligenciát, akkor valószínűleg nem fog komolyan foglalkozni vele. Én azért bízom abban, hogy mindenütt megtalálják azokat az embereket, akik szívvel-lélekkel dolgoznak majd az MI ügyén, pontosan azért, mert hisznek benne. Ahogy mondtam, ha a szándék megvan, a többit már könnyű hozzátenni.
– Mi a helyzet az AI Act-tel, az milyen jogszabályalkotási kötelezettségeket ró a tagállamokra, így Magyarországra is?
– Az AI Act közvetlenül hatályos uniós jogszabály, azt nem kell külön átültetni a magyar jogrendbe. Ettől még ezzel kapcsolatban bőven vannak feladatai az államigazgatásnak, egy egész jogszabálycsomagot kell elfogadni.
A jogszabályokkal kell megteremteni az AI Act rendelkezéseinek betartatásához szükséges intézményrendszert is. A bejelentő hatóság szervezete a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságon belül jön létre, a piacfelügyeleti hatóság pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik főosztálya lesz. A tervek szerint a piacfelügyeleti hatóság sandboxot hoz létre, vagyis az MI-rendszerek ellenőrzött tesztkörnyezetét.
Az Unióban az elsők között kezdtük meg ennek a jogi és intézményi rendszernek a kialakítását. Itt nem is feltétlenül az a lényeg, hogy hol és milyen keretek között működnek ezek a szervezetek, önálló hatóságok lesznek vagy betagozódnak már meglévő keretek közé; sokkal fontosabb, hogy hogyan végzik a munkájukat. Ha ugyanis gyorsan és jól dolgoznak, az komoly versenyelőnyt jelent az országnak. Európában ugyanis csak olyan MI-megoldásokat lehet forgalomba hozni, amelyet valamelyik tagállam hatóságai már bevizsgáltak és jóváhagytak – és ha hatékonyak, ügyesek vagyunk, ezek lehetnek a magyar hatóságok is.
– Ön szerint mi a legnagyobb kérdés ma Magyarországon a mesterséges intelligenciával kapcsolatban?
– Hogy kimaradunk-e ebből a lehetőségből, vagy megragadjuk a most kínálkozó alkalmat. Abban nincs kétség, hogy valakik, valahol megcsinálják a fejlesztéseket, jön a beágyazott MI, az MI-vel támogatott robotok, talán lassan már az általános mesterséges intelligencia. A nagy kérdés az, hogy ezekben a fejlesztésekben lesz-e magyar hozzáadott érték? Profitálnak-e ezekből a fejlesztésekből a hazai cégek, akár a meglévők, akár a startupok? Lesznek-e magyar fejlesztések, vagy használjuk azokat a megoldásokat, amelyeket a külföldi vállalatok tesznek elénk? Mi azon leszünk, hogy minél jobb helyet találjunk magunknak ezen a gyorsan robogó vonaton.
Kvantumstratégia készül
Az Infotér Konferencián jelentette be Palkovics László és Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország country general managere a kvantum és szuperszámítógép platform megalakulását. A platform célja, hogy a kvantumtechnológia körül megteremtse az ökoszisztémát, valamint elősegítse a tudásmegosztást és az együttműködést az állam, az akadémiai szektor és a piaci szereplők között, ebből pedig megszülessen a magyar kvantumstratégia. A következő lépcsőfokban a nemzetközi kvantumhálózatba való bekapcsolódás lehetne a cél, az alapítók reményei szerint pedig előbb-utóbb olyan sikerek is elérhetők, amelyek indokolttá és kifizetődővé teszik kvantumszámítógép(ek) Magyarországra telepítését.”
Forrás:
MI: ha szándék van, minden van; Schopp Attila; IT Business; 2025. december. 5
