„A Dél-Dunántúl lehet Magyarország egyik legvonzóbb nagytérsége 2030-ra, ezt szolgálja egyebek mellett a készülő nagytérségi területfejlesztési stratégia – hangsúlyozta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára Rádpusztán csütörtökön.
Előadásában Czunyiné Bertalan Judit úgy fogalmazott, hogy a nagytérségi stratégiák lelke az érintettek közös gondolkodása. Azt mondta, az elmúlt időszakban számos megoldandó kérdéssel találkoztak a Dél-Dunántúl régióban. Ezek között említette egyebek mellett a közszolgáltatások hiányát, a korlátozott munkalehetőségeket, a lakosság elöregedését, a közlekedési infrastruktúra hiányát.
A közös munka eredményeként rövid időn belül kézzelfogható válaszok születhetnek a területfejlesztés kérdéseire az új területfejlesztési törvény, a készülő nagytérségi stratégia és a Versenyképes járások program mentén. Szavai szerint a nagytérségi területfejlesztési stratégia megalkotása során megfogalmazták, hogy a vidék a városok nélkül nem értelmezhető, és fordítva.
Azt mondta, Budapest vonzáskörzete kinyúlik egészen Tatabányáig, Székesfehérvárig, Kecskemétig és Egerig. Czunyiné Bertalan Judit fontosnak nevezte, hogy az elmúlt harminc év alatt megváltozott a társadalmi mobilitás, „lecsökkentek a távolságok”.
A három legjobban teljesítő vármegye a Dél-Dunántúlon helyezkedik el, ám nem homogén területről van szó, azaz nem minden település „hozza a régión belül ezt a teljesítményt”. Paks gazdasági szempontból nagyon jelentős, Kaposvár azonban több ponton elmaradást mutat. A Balaton déli partjának települései nyáron, az idegenforgalomnak köszönhetően erősek, de nincs olyan városmag, ami köré csoportosulni tudnának a települések.
Hozzátette: a rendszerváltás óta a mindenkori kormányoknak bőven akad tennivalójuk a Dél-Dunántúlon. A stratégia előkészítése során számos probléma rajzolódott ki, köztük a vasút túlterheltsége, a falvak közti kerékpárutak hiánya, a szociális ellátórendszer túlterheltsége – sorolta Czunyiné Bertalan Judit.
Móring József Attila, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott, hogy újfajta gondolkodás szükséges: míg korábban a településfejlesztési logika dominált, addig mára a területfejlesztési vált uralkodóvá. Kiemelte: jobb lesz a térség megközelíthetősége és átjárhatósága, ha megvalósulnak a tervezett útfejlesztések. Megjegyezte: egy nagy munkáltató megérkezése a térségbe fokozatosan bevonzza a többit.
A Versenyképes járások programról szólva a legnagyobb erénynek az érintettek együttműködését nevezte, hozzáfűzve, hogy tapasztalata szerint a polgármesterek zöme nyitott a kooperációra.”
Forrás:
A Dél-Dunántúl lehet Magyarország egyik legvonzóbb nagytérsége 2030-ra; KaposPont / MTI; 2025. december 13.
