„* A főbb uniós közlekedési infrastruktúrák építési költségei emelkednek
* A közlekedési törzshálózat kiépítésének 2030-as határideje már nem lesz tartható
* A jövőbeli projekteknél a felülvizsgált uniós rendelet segíthetne elkerülni néhány visszatérő problémátAz előre nem látható válságok közepette Európa kiemelt közlekedési infrastruktúrájának kiépítését növekvő költségek és további végrehajtási késedelmek jellemzik. Ez a fő következtetése az Európai Számvevőszék új jelentésének, amely aktualizálja egy 2020-ban végzett hasonló ellenőrzés észrevételeit és megállapításait. Ezért amikor a Számvevőszék öt év múltán újraértékelte a transzeurópai közlekedési törzshálózat (TEN-T) kiépítésére vonatkozó 2030-as célkitűzés teljesülésének valószínűségét, a korábbi „valószínű, hogy nem fog teljesülni” helyébe most egyértelműen a „nem fog teljesülni” lépett.
Figyelembe véve, hogy milyen fontosak a határokon átnyúló fő közlekedési folyosók az európai polgárok és vállalkozások számára, az uniós számvivők aktualizálták az e témáról szóló 2020. évi különjelentésük legfontosabb adatait és észrevételeit. 2025-ben a kilátások rosszabbak, mint 2020-ban voltak, és messze elmaradnak az eredeti tervektől. Természetesen 2020 óta ezek a megaprojektek új kihívások sorozatával szembesültek a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt. Beléptek új szabályozási követelmények és felmerültek váratlan műszaki problémák is.
„A kiemelt uniós közlekedési infrastruktúrák célja, hogy átformálják Európát, közelebb hozzák egymáshoz az embereket és elősegítsék a gazdasági tevékenységet – jelentette ki Annemie Turtelboom, az aktualizált jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Ám, noha a legtöbb projektet három évtizeddel ezelőtt tervezték meg, mégis még mindig távol állunk a megnyitásuktól, attól, hogy megvalósuljon az európai utas- és áruforgalom szándékolt javulása.”
Számos megaprojekt megvalósítását hátráltatja a költségek makacs növekedése. 2020-ban a számvevők arról számoltak be, hogy a nyolc vizsgált megaprojekt reálköltsége összességében (infláció nélkül) 47%-kal nőtt az eredeti becslésekhez képest. Mára ez a különbség csaknem megkétszereződött, és + 82%-os lett. Ezt a növekedést két projekt költségvetési csúszása okozta: a Rail Balticáé (amelynek költségei nagyon megszaladtak: +160% az elmúlt 6 évben, ami majdnem négyszerese az eredeti becsléseknek), illetve a Lyon–Torino vasúti összeköttetésé (+23% az elmúlt 6 évben, több mint kétszerese az eredeti előrejelzésnek). A Szajna–Észak-Európa csatorna esetében a költségnövekedés az elmúlt években ugyan lassuló tendenciát mutatott (+9% az elmúlt 6 évben), az építési költségek a projekt kezdete óta azonban mindösszesen megháromszorozódtak. Ez nem gyakorol automatikusan hatást az uniós társfinanszírozásra, mivel az nem kapcsolódik közvetlenül a teljes költséghez. Annyi bizonyos, hogy a nyolc megaprojekt a 2020. évi elemzés óta összesen további 7,9 milliárd euró uniós támogatásban részesült, más szóval az ezen infrastruktúrákra folyósított uniós finanszírozás teljes összege már elérte a 15,3 milliárd eurót.
Ami a végrehajtási ütemterveket illeti, a Számvevőszék a 2020. évi jelentésében az eredeti tervekhez képest átlagosan 11 éves késedelmet állapított meg. A 2025. évi aktualizálás azt mutatja, hogy a helyzet tovább romlott. Azon öt megaprojekt esetében, amelyekre vonatkozóan információk állnak rendelkezésre, az átlagos késedelem mostanra 17 évre nőtt. Az Y vasca vasútvonal, amelynek az eredeti ütemterv szerint 2010-ben, a felülvizsgált 2020-as terv szerint pedig 2023-ban kellett volna működőképesnek lennie, várhatóan legkorábban 2030-ra készül el (a projektgazdák 2035-öt reálisabb időpontnak tartják). A Lyon–Torino vasúti összeköttetés megnyitása az előrejelzések szerint 2033-ra várható (az eredeti tervek 2015-tel, a 2020-as menetrend pedig 2030-cal számolt). A Brenner-bázisalagút várhatóan legkorábban 2032-ben nyílik meg, vagyis nem 2016-ban vagy 2028-ban, ahogy azt korábban tervezték. Az Északi Szajna–Európa csatorna eredetileg 2010-ben kezdte volna meg működését, ezt később 2028-ra halasztották; jelenleg 2032 tűnik valószínűbbnek. A következtetés egyértelmű: kétségtelen, hogy az uniós TEN-T törzshálózat kiépítésére vonatkozó 2030-as célkitűzés nem fog teljesülni.
E problémák ellenére az Európai Bizottság csak egyszer használta a rendelkezésére álló fő (noha korlátozott) jogi eszközt arra, hogy indoklást kérjen a késedelmekre (a 2013. évi TEN-T rendelet 56. cikke), és ezt sem a nyolc vizsgált megaprojekt valamelyikére nézve tette meg. A számvevők várakozása szerint a TEN-T rendelet közelmúltbeli felülvizsgálata növelni fogja az Európai Bizottság szerepét és hatáskörét a hálózat kiépítésének felügyeletében. Hangsúlyozzák azonban, hogy ennek leginkább csak a jövőbeli megaprojektekre lesz hatása. Észrevételezik azt is, hogy egy ilyen változásnak a jövőbeli infrastrukturális projektekre gyakorolt hatása végső soron attól függ majd, hogy az uniós országok ténylegesen végrehajtják-e és betartják-e a jogi rendelkezéseket.
Háttér-információA transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) az európai közúti, vasúti, belvízi, tengeri és légi közlekedés hálózatának gerince. A gyakran határokon átnyúló dimenzióval is bíró közlekedési megaprojektek kulcsfontosságúak az összeurópai összekapcsoltság megvalósítása, a szűk keresztmetszetek felszámolása és a határokon átnyúló mobilitás elősegítése terén. Az Európai Unió tagállamai 2013-ban megállapodtak, hogy 2030-ra készüljön el a TEN-T közlekedési törzshálózat.
„Az unió közlekedési infrastruktúrája: További késedelmek és némi költségnövekedés, de a jövőre nézve megerősített irányítási keret van érvényben (az Európai Számvevőszék 10/2020. sz. különjelentésének aktualizálása)” c. 02/2026. sz. különjelentés elérhető a Számvevőszék honlapján, a főbb tények és megállapítások egyoldalas áttekintésével együtt.
Ez a jelentés egy 2020-ban készített elemzés (a Számvevőszék 10/2020. sz. különjelentése) aktualizálása. Tájékoztatunk az azóta bekövetkezett fejleményekről, különösen e nyolc közlekedési megaprojekt költségeiről és ütemtervéről: négy vasútvonal (Rail Baltica, Lyon–Torino, Brenner-bázisalagút és Y vasca), egy víziút (Szajna–Scheldt), egy autópálya (a romániai A1) és két multimodális összeköttetés (a Fehmarnbelt szoroson áthaladó közúti-vasúti összeköttetés és az E59-es vasúti összeköttetés Lengyelország kikötőivel). E megaprojektek ezt a 13 uniós országot érintik közvetlenül: Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Ausztria, Lengyelország, Románia és Finnország.”
Forrás:
Többmilliárdos uniós közlekedési megaprojektek: az eredményekig még rögös az út; Európai Számvevőszék; 2026. január 19.
Különjelentés 02/2026: Az unió közlekedési infrastruktúrája – További késedelmek és némi költségnövekedés, de a jövőre nézve megerősített irányítási keret van érvényben (az Európai Számvevőszék 10/2020. sz. különjelentésének aktualizálása); Európai Számvevőszék; 2026. január 19.
Fő tények és megállapítások; Európai Számvevőszék; 2026. január 19. (PDF)
