„Magyarország 2030-ra uniós vállalás szerint területének 30 százalékát kellene védelem alá helyezze, ám jelenleg ettől még messze vagyunk. A hiányzó, nagyobb „megyényi” terület kijelöléséhez nem új térképek rajzolása, hanem sokkal több és pontosabb adat szükséges arról, hol élnek az értékes fajok. Ebben játszanak egyre nagyobb szerepet a közösségi tudományos programok, amelyekbe ma már bárki bekapcsolódhat, akár egy telefonos megfigyeléssel is. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú, és már most érdemi módon hozzájárulhat a kutatáshoz és a természetvédelemhez.
…
A fajok elterjedésének ismerete kiemelkedően fontos mind tudományos, mind természetvédelmi szempontból. Egy terület fajgazdagságának mértéke több, egymást nem kizáró okra is visszavezethető, amilyen például a terület produktivitása, klímájának hosszútávú stabilitása, egyedisége, vagy éppen a területet határoló földrajzi akadályok megléte – nincs egyértelmű „képlet”, ezért a téma ma is intenzíven kutatott.
…
De a gyakorlatban, a természetvédelmi területek kijelöléséhez, a természetvédelmi tervezéshez szintén alapvető fontosságú a fajok elterjedésének ismerete. Jelenleg a Föld szárazföldjeinek nagyjából 16,5%-a, valamint tengereinek 10%-a élvez védelmet, míg Magyarországon a védett területek aránya nagyjából 22%. Az ENSZ által 2022-ben elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiában az aláíró országok, köztük az Európai Unió tagországai Magyarországgal együtt azt a vállalást tették, hogy 2030-ig a területük 30%-ára bővítik a védett területek arányát. Ez azt jelenti, hogy országunk területének további 8%-át – vagyis egy nagyobb megyényi területet – szükséges védelem alá helyezni. Ezen túl az EU által elfogadott természet-helyreállítási rendelet értelmében Magyarország többféle vállalást is tett a biodiverzitás növelése érdekében, például a beporzó rovarok állományainak vagy a városias területek ökoszisztémáinak helyreállítását.
…
iNaturalist: híd az amatőr megfigyelők és a kutatók közöttJelenleg a legelterjedtebb biodiverzitással kapcsolatos közösségi tudományos adatgyűjtő platform az iNaturalist. Az amerikai székhelyű adatbázis – mely magyar nyelvű verzióval is rendelkezik – a világon mindenhol használható, felületére bármilyen élőlény előfordulási adatát fel lehet tölteni, jelenleg közel 300 millió adatot tartalmaz a Földön élő fajok ötödéről. Egyre bővülő eszköztára nagy hasznára tud lenni mind az amatőr megfigyelőknek, mind a kutatóknak. Adatfeltöltéskor fotó és helyszín alapján határozási javaslatot tesz, ami megkönnyíti a feltöltést. A feltöltött adat a többi felhasználó által azonnal meghatározható, validálható – vagyis szakmailag ellenőrizhető és jóváhagyható – lesz, ami növeli az adat megbízhatóságát. A validálásokat legtöbbször tapasztalt felhasználók, vagy tudományos kutatók végzik, így azok szinte mindig megbízhatóak. Összességében a határozási javaslat és a validálás segítheti a felhasználók személyes tanulását, elmélyülését egy-egy élőlénycsoport vagy faj esetében.
…
A biodiverzitás fehér foltjait célozza az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési ProgramBár az iNaturalistre és más közösségi tudományos platformokra feltöltött adatok száma rohamosan növekszik, az adatok eloszlása messze nem egyenletes például különböző élőlénycsoportok, napszakok, vagy éppen földrajzi régiók szerint.
…
Emiatt hoztuk létre az Ökológiai Kutatóközponttal az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Programot, amelynek célja Magyarország biodiverzitás szempontjából adathiányos területeinek feltérképezése. A programra a projekt honlapján lehet jelentkezni. Előzetes egyeztetés után minden felmérő kap egy koordinátát, amelyre évente minimum háromszor kilátogatva adatokat kell feltöltenie iNaturalistre, lehetőleg minél többet. A felmérőknek elsősorban nem védett vagy Natura 2000-es, de műholdkép, valamint Magyarország Ökoszisztéma-alaptérképe alapján természetközelinek tűnő helyeket jelöltünk ki térképezni.
…
Új felmérések és nemzetközi kihívások indulnak 2026-ban – fókuszban a korán virágzó növények, valamint Budapest és Debrecen élővilága2026-ban folytatódik az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A programra már lehet jelentkezni, a felmérők pedig tavasszal kezdhetik is a terepbejárásokat. Várhatóan egy tavaszi, egy nyári és egy őszi bejárás lesz a feladat.
…
A programokkal kapcsolatos részletekért és dátumokért érdemes felkeresni Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program honlapját, valamint Facebook- és Instagram-oldalát. ”
Forrás:
Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe; Szabolcs Márton; Másfélfok blog; 2026. január 29.