„Az ügynöki MI-technológiák, az önálló döntéshozatalra képes rendszerek fokozatosan integrálódnak a munkafolyamatokba, új szervezeti struktúrák és kompetenciák kialakítását téve szükségessé. Az idejében és jól alkalmazott megoldásokkal a szervezetek komoly előnyre tesznek szert a rugalmasság és termelékenység terén.
◼︎ Az MI-ügynökök kora: önálló ügynökök a vállalatban
Az MI-ügynök (mesterségesintelligencia-alapú ügynök) egy célvezérelt szoftverentitás, amely önállóan képes tervezni és több lépésben végrehajtani feladatokat, miközben külső eszközöket (API-kat, adatbázisokat, vállalati alkalmazásokat) használ. A klasszikus chatbotokkal szemben nem egyszerűen válaszokat ad, hanem döntéseket hoz, és cselekszik is. Ezek az intelligens ügynökök képesek a betáplált utasításokból tervet készíteni és dinamikus kimenetet előállítani.
Bizonyos értelemben az MI-ügynökök előfutárainak tekinthetők a különféle szoftverrobotok és automatizációs megoldások, például a workflow-motorok vagy RPA-megoldások. Ezek azonban akkor hatékonyak, amikor nagy volumenben kell végrehajtani egyszerűbb, mindig azonos feladatot, jól definiált lépések során. Ahol viszont könnyebb meghatározni a folyamat végcélját, mint a végrehajtás pontos lépéseit, ott az ügynökök sokkal jobb szolgálatot tesznek.
Például a pénzügyi folyamatokban egy MI-ügynök automatikusan feldolgozza a számlákat, azonosítja az eltéréseket, és javaslatot tesz a további lépésekre, miközben a humán munkatársak az összetettebb, stratégiai feladatok koncentrálhatnak. Az ügynökök így nem helyettesítik, hanem kiegészítik az emberi munkaerőt.
Projektalapú működés, laposodó hierarchiaA generatív MI-t alkalmazó ügynököket nem lehet úgy kezelni, mint a klasszikus alkalmazásokat vagy a szoftverrobotokat. Mivel nem determinisztikusak, hanem valószínűségekkel dolgoznak, más tervezési, tesztelési és üzembe helyezési protokollokat igényelnek. A McKinsey szerint a GenMI (GenAI) valódi értéke akkor jelenik meg, ha a szervezetek nem csupán „ráültetik” a technológiát a meglévő folyamataikra, hanem újratervezik azokat, és az ügynökök már központi szerepet kapnak. A feladatok részleges automatizálása és az önálló MI-döntéshozatal integrációja megváltoztatja a hagyományos hierarchiát, előtérbe helyezve a projektalapú és keresztfunkcionális munkacsoportokat, így szükségessé válik új szervezeti struktúrák és kompetenciák kialakítása.
Így például a vállalatoknak fel kell készíteniük a munkavállalókat a digitális asszisztensekkel való együttműködésre, beleértve az MI-ügynökök képességeinek megértését, a döntéseik ellenőrzését és a kapott adatok értelmezését. Ez új képzési programokat igényel, amelyek ötvözik az analitikai és a stratégiai készségeket.
A Microsoft friss Work Trend Indexe (WTI) szerint a vezetők 41 százaléka úgy látja, hogy öt éven belül a dolgozók képesek lesznek MI-ügynökök menedzselni, 36 százalékuk pedig azt várja, hogy képezni is fogják azokat – vagyis ezek a dolgozók különféle ügynökök humán főnökeivé válnak.
A szervezeti kultúra átalakulása mellett a vezetői szerepek is változnak. A menedzserek feladata nem kis részben az ügynökök teljesítményének optimalizálása és kockázatainak minimalizálása lesz, miközben a munkatársak a kreatív és stratégiai feladatokra fókuszálnak. Ez a szemléletváltás hosszú távon növeli a szervezeti agilitást és rugalmasságot, egyszerűsíti a hierarchiát, és erősíti a projektalapú működést, ami versenyelőnyt jelent a gyorsan változó piaci környezetben.
Fokozatos bevezetés, tartós eredményAz ügynöki MI „sci-fi robotpilóta”, hanem olyan folyamatirányítási réteg, amely megérti a célokat, terveket készít, eszközöket hív segítségül, és ellenőrzött keretek között végre is hajt feladatokat. Nem helyettesíti a munkatársakat, inkább tehermentesíti őket a rutinfeladatok alól, miközben mérhetővé és auditálhatóvá teszi a végrehajtást. A Microsoft által leírt „frontier firm” szemlélet – ahol a dolgozók már ügynököket menedzselnek és képeznek – várhatóan 2–5 éven a fősodorba kerülhet.
A sikeres megvalósítások azonban nem „big bang” típusúak. A Forrester szerint a siker kulcsa az iteratív implementáció: kisléptékű pilotok indítása, szigorú kiértékelés, majd a tanulságok beépítése a következő iterációkba. Ezzel párhuzamosan rendezni kell az adat- és jogosultsági alapokat, létrehozni az egységes eszközkatalógust, felállítani a korlátokat, valamint felkészíteni az embereket az „ügynök-manager” szerepre, hogy tudjanak célokat meghatározni, végrehajtást felügyelni és szükség esetén beavatkozni.
Vagyis azok a cégek nyernek, amelyek kicsiben bizonyítanak, mérik a hatást, majd fegyelmezetten lépnek tovább, miközben egyszerre fejlesztik a technológiát, a folyamatokat és az emberek kompetenciáit.
Determinisztikus vs valószínűségi automatizálás
A determinisztikus automatizálás előre rögzített lépéseken fut, ezért ugyanarra a bemenetre mindig ugyanaz a kimenet születik. Ezt érdemes választani jogilag vagy más szempontból kritikus lépésekhez (például kifizetés, hozzáférés-módosítás), magas auditelvárás esetén, alacsony variációjú folyamatokra, illetve fix SLA-nál (például call centerben).
Ezzel szemben a valószínűségi automatizálás az ügynök döntési szabadságára épít: a következő lépés valószínűségi alapon dől el, így több „jó” út is létezhet. Ez illik a magas komplexitású feladatokhoz (szabad szöveges kérések), a kreatív, tervező munkához, valamint a gyorsan tanuló, adaptív rendszerekhez.
Ügynökök mindenütt
Az MI-ügynökök a legkülönbözőbb területeken tudják segíteni a vállalati folyamatokat.
– Logisztika és készletgazdálkodás: a rendszerek valós időben ellenőrzik a készletszinteket, a historikus és szezonális adatokból előre jelzik a keresletet, majd automatikusan újrarendelnek.
– Pénzügyi szektor: az ügyfélszolgálat ügynökei először feldolgozzák a megkereséseket, a tudásbázisra és a tranzakciós adatokra támaszkodva megválaszolják a tipikus kérdéseket, miközben anomália-szabályokkal kiszűrik a kockázatos tranzakciókat, és csak a kivételeket adják át emberi ügyintézőnek.
– Back-office pénzügyi folyamatok: az ügynökök átnézik a számlákat, összevetik azokat a megrendelésekkel, kezelik az eltéréseket, szükség esetén ERP-hívásokat indítanak, majd jóváhagyásra kész összefoglalót készítenek.”
Forrás:
Új dimenzió a vállalati működésben; Soltész Krisztina; IT Business; 2026. január. 27.
