„Ez a tanulmány a mesterséges intelligencia, a nagyadat-elemzés, a dolgok internete, a robotika és a 3D nyomtatás vállalati használatát elemzi 15 OECD-tagállamban. Hét stilizált tényt dokumentál a digitális technológiák elterjedésével kapcsolatban a mesterséges intelligencia korában. A fejlett technológiák általában a támogató technológiákra épülnek, és az elterjedés ágazatonként és technológiánként jelentősen eltér. A nagyobb vállalatok nagyobb mértékű elterjedést mutatnak, és ezt nem az ágazati összetétel határozza meg. Az emberi és technológiai tőke – beleértve az oktatást, az IKT-készségeket és a vállalatok digitalizációját – kritikus fontosságú támogató tényezőként jelenik meg. Az alkalmazók jellemzően termelékenyebbek, mint a nem alkalmazók – a 3D-nyomtatás a számottevő kivétel –, ugyanakkor a megfigyelt termelékenységi prémiumok egy része az emberi és technológiai tőkében meglévő különbségekre vezethető vissza. Ezek a tényezők magasabb termelékenységgel járnak együtt, és hozzájárulnak az alkalmazók termelékenységi előnyeinek magyarázatához, különösen az MI esetében. A szakpolitikáknak a technológiai, a készségfejlesztési és az ágazatérzékeny intézkedéseket együttesen kell alkalmazniuk a terjedés felgyorsítása és a termelékenységben rejlő potenciál felszabadítása érdekében.”
Forrás:
Digital technology diffusion in the age of AI; Flavio Calvino, Hélder Costa, Daniel Haerle; OECD Science, Technology and Industry Working Papers, No. 2026/01; OECD Publishing; DOI: 10.1787/ebc2debe-en; 2026. január 22.
