„A versenyképesség ösztönzése és a fogyasztói bizalom fenntartása mellett hatékonyan, jó ütemben és megfelelő szabályozói eszközökkel kell reagálni az energiaszektorban zajló üzleti, technológiai változásokra és a geopolitikai folyamatokra – mondta Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Magyar Energiakereskedők Szövetsége XIV. Országos Konferenciáján tartott előadásában.
A szabályozói aktualitásokat ismertető előadásában Juhász Edit kitért az év eleji rendkívüli időjárás legfontosabb tanulságaira. Emlékeztetett, idén januárban a tartós hideg jelentősen megnövelte a földgáz- és villamosenergia-keresletet. A földgáz ágazatban fogyasztási és kitárolási csúcsok keletkeztek, az energiahordozóból csak január 20-án 63 millió köbmétert fogyasztott az ország, január 12-én pedig 52 millió köbméter kitárolási igényt teljesített a rendszer. Az elektromos fűtés terjedése miatt jelentősen nőtt a villamosenergia-fogyasztás, kétszer is megdőlt a mindenkori negyedórás bruttó rendszerterhelési csúcs, ami január 8-án 7683 MW, január 13-án pedig már 8182 MW volt. A MEKH elnöke rámutatott, hogy a villamosenergia-hálózatot fel kell készíteni a szélsőséges időjárás okozta rendszerterhelési csúcsok kezelésére, a földgáz esetében pedig külön figyelmet igényel a készletezés és az infrastruktúra megfelelő karbantartása. Juhász Edit köszönetet mondott azoknak a szakembereknek, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a hazai villamosenergia- és földgáz-infrastruktúra az extrém időjárási viszonyok közepette is garantálni tudta az ellátásbiztonságot.
Az energiapiaci trendekről szólva a MEKH elnöke kiemelte a villamosenergia-tárolói engedélyesek számának és a tárolói kapacitás mennyiségének robbanásszerű emelkedését. Mint mondta, amíg 2021-ben még csak 4 hivatali engedéllyel rendelkező tároló működött, addig jelenleg 106 engedélyest tart nyilván a Hivatal, s a tárolói kapacitás is megsokszorozódott. Juhász Edit rámutatott, hogy a tárolók a rendszerszintű szolgáltatások piacán is hatékonyan működhetnek a technológiából adódó versenyképességük miatt, illetve működtetőik a mérlegköreik kiegyenlítésére is használják azokat.
A MEKH elnöke ismertette az új kapacitáskiosztási eljárás menetét, melynek során pályázat útján kerülnek kiosztásra a nagy- és középfeszültségen elérhető szabad betáplálási kapacitások. Az adott hálózati csomóponton elérhető szabad kapacitások a technológia, a kapacitás mértéke, a csatlakozás legkorábbi időpontja, valamint az esetleges rugalmassági feltételek meghatározásával kerülnek meghirdetésre. A pályázatokat elektronikus úton, az erre kialakított űrlap felhasználásával kell majd benyújtani, melyeket a Hivatal hálózati csomópontonként, az általa kidolgozott értékelési szempontrendszer alapján fog kiértékelni.
Juhász Edit fontos szabályozói feladatnak nevezte az energia- és közműszolgáltatások színvonalának folyamatos monitorozását is. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az ügyfélkapcsolati és garantált szolgáltatási minőségi mutatók rendszerét több mint másfél évtizeddel ezelőtt alakította ki a Hivatal, ezért időszerű felülvizsgálni a követelményeket. A főbb szempontok között említette az új, digitalizált ügyfélkapcsolati technológiák működését vizsgáló módszertan bevezetését, a közvilágítási hibaelhárítás monitorozását, a kötbérek mértékének áttekintését. Mint mondta, a Hivatal a követelményszintek felülvizsgálata során kettős megközelítést alkalmaz: ahol a technológiai fejlődés lehetővé teszi a magasabb teljesítési szintet, ott indokolt lehet a mutatók szigorítása, a már kevésbé hatékony mutatókat viszont indokolt felülvizsgálni, kivezetni.
A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy az energiaátmenet erős felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet igényel. Ezt tervszerűen, ellenőrzési programok mentén, illetve célzott vizsgálatokkal is kívánják folytatni, fejlesztik a REMIT szabályozási környezetet és módszertani hátteret, s az ellenőrzési tevékenységet hatósági együttműködések is támogatják.
Juhász Edit szerint a következő időszak energiapolitikai és szabályozási napirendjét jelentős részben a földgáz- és villamosenergia-árszintek fogják meghatározni. Szabályozóként kettős a feladatunk: egyrészt továbbra is biztosítanunk kell a klímacélokkal összhangban álló, biztonságos és fenntartható energiarendszer működését, másrészt integrálnunk kell döntéseinkbe a versenyképességi szempontokat is – zárta előadását a MEKH elnöke.”
Forrás:
Az energiaátmenet erős felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet igényel; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH); 2026. február 27.
