„A tanulmány első lépésként megkísérli meghatározni a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) fogalmát, amely úgy értelmezhető, hogy az MI-t az emberi elme utánozása, helyettesítése vagy felülmúlása céljából hozták létre és fejlesztették ki. Ezt követően elemezzük az MI csoportosítási lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a jelenlegi szakirodalom nagy része a gyenge (szűk) MI alkalmazásával foglalkozik (csevegőrobotok fejlesztése, gépi tanulás, robotika). Munkánk második része az MI jelenlegi szabályozására összpontosít: megvizsgálja az Európai Unió jogforrásait, különös tekintettel arra a tényre, hogy 2024. március 13-án az Európai Parlament – világszerte elsőként – átfogó mesterséges intelligencia szabályozást fogadott el. Végül a magyarországi MI-re vonatkozó rendelkezéseket vizsgáljuk az Alaptörvény rendelkezéseinek fényében és a közigazgatási eljárásjoggal összefüggésben.”
Forrás:
A mesterséges intelligencia alkalmazásának néhány alapkérdése a közigazgatási eljárásjog szemszögéből; Patyi András, Pollák Kitti, Fekete Orsolya; Jog-Állam-Politika; 2025/1.3; DOI: 10.58528/JAP.2025.17-1.3
