„Az uniós tagállamok állandó képviselői jóváhagyták az Európai Parlamenttel a nemzeti szociális biztonsági rendszerek uniós szintű koordinációjának javasolt felülvizsgálatáról szóló, múlt héten elért ideiglenes megállapodást.
Az elfogadott szöveg aktualizálja a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó hatályos uniós jogszabályokat azáltal, hogy egyértelműbbé, méltányosabbá és könnyebben végrehajthatóvá teszi azokat. A módosított szabályok meg fogják erősíteni a méltányos munkaerő-mobilitást, és ennek eredményeként azok, akik másik uniós országba költöznek, hogy ott éljenek vagy dolgozzanak, könnyebben gyakorolhatják az őket megillető jogokat.
„Ez a megállapodás – hosszú idő után – végre egyértelmű helyzetet teremt a szociális biztonsági rendszerek Unión belüli koordinációját illetően. A módosított szabályok megkönnyítik majd a más uniós országban élő vagy dolgozó személyek számára, hogy szükségtelen akadályok vagy bizonytalanság nélkül megértsék, igényeljék és igénybe vegyék az őket megillető jogokat és ellátásokat. Ennek eredménye a nagyobb mozgásszabadság, az erősebb munkaerőpiacok, valamint a mindenki számára versenyképesebb és társadalmilag igazságosabb Európa.” – Marínosz Musziútasz, a Ciprusi Köztársaság munkaügyi minisztere
A megállapodás főbb elemei
A megváltozott szabályok öt fontos területre helyezik a hangsúlyt: a munkanélküli ellátásokra, a tartós ápolási-gondozási célú ellátásokra, a gazdaságilag inaktív személyek szociális ellátáshoz való hozzáférésére, a családi ellátásokra, valamint a kiküldetésben lévő munkavállalókra és a két vagy több tagállamban dolgozó személyekre.
Munkanélküli ellátások
A Parlamenttel kötött megállapodás értelmében azok az emberek, akik egy másik uniós országban keresnek munkát, hat hónapig továbbra is igényelhetnek munkanélküli ellátást korábbi országuktól. Ez az időszak a korábbi ország belátása szerint a jogosultsági időszak végéig meghosszabbítható.
Ezenkívül a lex locilaboris (a munkavégzés helye szerinti jog) elve szerint azok a munkavállalók, akik 22 hetes megszakítás nélküli időszakon keresztül „aktívak” voltak (azaz foglalkoztatottak, önálló vállalkozók voltak és/vagy biztosítási járulékot fizettek) a lakóhelyük szerinti országtól eltérő tagállamban, jogosultak munkanélküli ellátásra attól az országtól, ahol utoljára alkalmazásban álltak, amennyiben megfelelnek az ország nemzeti jogszabályai által a munkanélküli ellátásra való jogosultság tekintetében előírt feltételeknek.
Tartós ápolási-gondozási célú ellátások
Az ideiglenes megállapodásban – a Bizottság céljával egyezően – tükröződik a tartós ápolási-gondozási célú ellátásoknak a nemzeti szociális biztonsági rendszerekben betöltött egyre fontosabb szerepe. Növeli a jogbiztonságot azon szabályok egyértelműsítése révén, amelyek alapján az ilyen ellátások összehangolhatók, megkönnyítve ezáltal a tartós ápolásra-gondozásra szorulók és az őket gondozó személyek mobilitását.
A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a szöveget kiegészítik az új szabályok hatálya alá kerülő tartós ápolási-gondozási célú ellátások egyértelmű fogalommeghatározásával és felsorolásával. A szabályokat a Bizottság három évvel az alkalmazás kezdőnapját követően értékeli.
Előzetes értesítés
A Parlamenttel kötött megállapodás értelmében, ha egy munkavállaló egy másik tagállamban fog tevékenységet végezni, erről előzetesen értesíteni kell a saját tagállam illetékes hatóságait. Kivételt képeznek az üzleti utak és a rövid távú tevékenységek (azaz azok, amelyek 30 egymást követő napon belül legfeljebb három egymást követő munkanapig tartanak). Az építőipari dolgozók nem tartoznak a rövid távú tevékenységekre vonatkozó kivétel hatálya alá.
Családi ellátások
Az uniós szabályok biztosítják, hogy az emberek akkor is részesülhessenek családi ellátásokban a szociális biztonságukért felelős országtól, ha családtagjaik egy másik uniós országban élnek, éppúgy, mintha mindannyian ugyanazon a helyen laknának.
A társjogalkotók igazodtak a Bizottság javaslatához azt a célt illetően, hogy előmozdítsák a gyermeknevelési felelősség megosztását, és felszámolják az olyan szülőket érintő esetleges pénzügyi visszatartó tényezőket, akik gyermekük gondozása érdekében csökkentik a munkaidejüket. A megállapodás egyértelművé teszi a különbséget egyrészt a gyermeknevelés miatt meg nem keresett jövedelem pótlását célzó pénzbeli családi ellátások, másrészt az összes egyéb családi ellátás között.
Gazdaságilag inaktív személyek
Ami a más uniós országba költöző, gazdaságilag inaktív személyek ellátásokhoz való hozzáférését illeti, a kompromisszumos szöveg hivatkozik a vonatkozó közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatra, és ismételten hangsúlyozza, hogy a mobilis polgárokat nem szabad megakadályozni abban, hogy egészségbiztosítási járulékot fizessenek.
Két vagy több tagállamban dolgozó személyek
Ha valaki két vagy több tagállamban folytat szakmai tevékenységet, meg kell határozni, hogy melyik jogszabály alkalmazandó rá. A Tanács és a Parlament közötti ideiglenes megállapodás további iránymutatást nyújt a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelyének vagy üzletviteli helyének meghatározásához annak megállapítása érdekében, hogy melyik ország jogszabályai alkalmazandók az adott személyre.
Következő lépések
Az ideiglenes megállapodást az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja a szöveget.
Háttér
Az EU-ban a szociális biztonsági rendszerek tagállami hatáskörbe tartoznak, és mint ilyenek, nincsenek harmonizálva. A származási országukban maradó személyek esetében az adott tagállam eldöntheti, hogy jogszabályai szerint ki rendelkezik biztosítással, ki milyen ellátásokra jogosult és mik a hozzáférés feltételei. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a gyakorlatban lehetséges legyen a személyek határokon átnyúló szabad mozgása, össze kell hangolni a nemzeti szociális biztonsági rendszereket, mivel nem helyénvaló megfosztani a szociális védelemtől az embereket az EU-n belüli mozgásuk során. Az e koordinációt meghatározó szabályok elfogadása és aktualizálása uniós szinten történik.
Az Európai Bizottság 2016. december 13-án benyújtotta a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK és 987/2009/EK rendelet módosításáról szóló javaslatát. A felülvizsgálat célja a következő volt:
- tisztázni, hogy a tagállamok milyen körülmények között korlátozhatják az uniós mobilitás lehetőségével élő, gazdaságilag inaktív polgárok által igényelt szociális ellátásokhoz való hozzáférést
- a tartós ápolási-gondozási célú ellátásokat összehangoló, koherens rendszert létrehozni
- új rendelkezéseket javasolni a munkanélküli ellátások határokon átnyúló esetekben történő koordinálására vonatkozóan
- új rendelkezéseket bevezetni a családi ellátások összehangolására vonatkozóan
- tisztázni, hogy szabályok ütközése esetén melyik jogszabályt kell alkalmazni, valamint tisztázni a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvvel való kapcsolatot
- Rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról, valamint a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelet módosításáról (a megállapodás szövege)
- A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok (háttér-információk)
”
Forrás:
A szociális biztonsági rendszerek koordinálása: az uniós tagállamok képviselői megerősítették az ideiglenes megállapodást; Európai Unió Tanácsa; 2026. április 29.
