„Átgondoltabb ingatlanadóztatással még adóemelés nélkül is mintegy 10-15 százalékkal lehetne növelni a helyi (ingatlan)adóbevételeket. Az Állami Számvevőszék – mintegy 20 önkormányzat ingatlanadóztatása 2024. évben indított ellenőrzésének tapasztalatai alapján – számos támogató szándékú javaslatot fogalmazott meg a hatékonyabb adóbeszedés érdekében.
Egy település számára jelentős fejlesztési forrást biztosíthat a helyi adóbevétel, amelynek alapfeltétele a helyi, a települési viszonyokhoz, a helyben lakó vagy gazdálkodó adóalanyok teherviselő képességéhez, valamint a települési célokhoz igazodó adópolitika léte.
Bár a helyi adók legnagyobb bevételt eredményező fajtája a helyi iparűzési adó, (melyből 2024-ben 1348,6 milliárd forint származott) az önkormányzatok adórendeletben dönthetnek az egyes helyi (ingatlan)adónemek (az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adója) bevezetéséről is. 2024-ben a települések mintegy kétharmadán működött egy vagy többféle helyi ingatlanadó, s azokból 225,2 milliárd forint bevétel származott. E bevétel nagy részét – 77,2 százalékát – főként a nem lakáscélú épületek adóztatásával az építményadó címén beszedett összeg tette ki.
Magyarországon az egyik legérzékenyebb helyi adókérdés az ingatlanadó: a magyar társadalomban ugyanis él az ingatlanok adóztatásával szembeni történelmi, szociokulturális ellenérzés, ezért ebben a tekintetben különösen nagy az önkormányzatok felelőssége.
Ugyanakkor az ingatlanadóztatás területén jelenleg – nemzetközi összevetésben is – nagy mozgástere van az önkormányzatoknak mind az adómérték, mind a kedvezményi rendszer kialakítását illetően. Az ingatlanadóbevétel GDP-hez mért aránya nem tér el érdemben a régiós mintázattól,az EU átlaghoz képest jóval alacsonyabb.
Az ÁSZ álláspontja szerint az adószint (adómérték) növelése nélkül, pusztán a hatékonyabb ingatlanadóztatással van mód – becslésük szerint – mintegy 10-15 százalékkal növelni a helyi (ingatlan)adóbevételeket (anélkül, hogy a fizetendő szolidaritási hozzájárulás összege növekedne).
Ehhez azonban szükség van egyrészt a helyi adottságokhoz, a települési és adópolitikai célokhoz és a magasabb szintű jogszabályokhoz igazodó helyi ingatlanadó-rendeleti szabályokra, másrészt az adószabályok végrehajtásához megfelelő kompetenciával és kapacitással rendelkező adóhatóságra.
Mindezek elősegítése érdekében az ÁSZ az érdekeltek (önkormányzatok, jegyzők, illetékes miniszterek, Magyar Államkincstár) számára nem kötelező érvényű, megfontolásra érdemes, a helyi ingatlanadóztatás hatékonyságát mindenképp növelő, támogató szándékú javaslatokat ismertetett az önkormányzati ingatlanadóztatás vizsgálatával szerzett ellenőrzései tapasztalatai alapján…”
Forrás:
Szakmai javaslatok a helyi ingatlanadóztatási gyakorlat hatékonyságának növeléséhez; Állami Számvevőszék (ÁSZ); 2026. május 19.
