„„A mesterséges intelligencia (MI) már nem a jövő technológiája, hanem a jelen közigazgatásának észrevétlen szereplője. Szociális juttatások elbírálása, határellenőrzés, büntetőeljárások, oktatási besorolások — egyre több olyan terület van, ahol egy szoftver közreműködik olyan közhatalmi döntésekben, amelyek közvetlenül befolyásolják az állampolgárok életét. Ennek a folyamatnak a részleteiről azonban alig tudunk valamit.
A K-Monitor abból az alapelvből indul ki, hogy a közhatalom gyakorlása csak akkor legitim, ha ellenőrizhető. Ami nem látható, az nem számon kérhető; ami nem számon kérhető, az előbb-utóbb visszaélésekhez vezet. A MI közszférabeli alkalmazása minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja ezt az elvet, hiszen az algoritmikus döntéshozatal egyszerre teszi gyorsabbá és olcsóbbá, ugyanakkor átláthatatlanabbá az állam működését. Ezért állítottuk össze azokat a főbb jogalkotási javaslatokat, amelyek véleményünk szerint a legfontosabbak ahhoz, hogy a technológiai változások közigazgatásra gyakorolt hatását az általunk „átlátható MI állam”-nak nevezett keretben kezelhessük.
Az alábbiakban hat jogalkotási javaslatot fogalmazunk meg. Az első öt a közszférabeli MI átláthatóságát, a jogorvoslatot, az intézményi nyilvánosságot, a közbeszerzéseket és az MI-re vonatkozó adatigényléseket érinti; a hatodik pedig a mindennapi hivatali működéshez kapcsolódó belső szabályozást.”
Összefoglaló
A K-Monitor szerint a javaslatok időszerűségét egyszerre adja a magyar politikai helyzet és az európai szabályozás bizonytalansága. A májusban hivatalba lépett, kétharmados parlamenti többséggel rendelkező új kormány éppen kialakítja jogalkotási programját, így lehetőség nyílhat arra, hogy a korábban szabályozás nélkül kialakult állami MI-gyakorlatokat átlátható keretek közé tereljék. Ez különösen sürgető, mert az uniós MI-rendelet végrehajtása fokozatos, miközben az úgynevezett Omnibusz csomag várhatóan elhalasztja és szűkíti a magas kockázatú rendszerek uniós adatbázisára vonatkozó kötelezettségeket. Magyarországon eközben nincs nyilvános lista az állami szervek által alkalmazott MI-rendszerekről. A probléma már nem elméleti: a NAV gépi tanulási modellekkel elemez különféle pénzügyi, tranzakciós és akár közösségimédia-adatokat az ellenőrzések tervezéséhez, a rendőrség Szitakötő rendszere pedig több tízezer kamera összekapcsolását és arcfelismerést tesz lehetővé. E rendszerek működési logikája, adatforrásai és emberi felügyelete nem ismerhető meg tételesen.
Az első javaslat ezért egy nyilvános, kereshető közszférabeli MI-regiszter létrehozása. A minisztériumoknak és háttérintézményeiknek 90 napon belül be kellene jelenteniük minden működő vagy tervezett döntéstámogató és döntéshozó rendszert. A regiszter tartalmazná az alkalmazó szervet, a rendszer célját és döntési hatókörét, az érintettek körét, a felhasznált adatforrásokat és a jogorvoslati lehetőségeket. Egy kijelölt hatóság ellenőrizné az adatszolgáltatást, és mulasztás esetén bírságot szabhatna ki. A K-Monitor Észtország, Hollandia és Helsinki példájára hivatkozik, és hangsúlyozza, hogy a magyar nyelvű nemzeti felület az uniós adatbázis létrejötte után is indokolt maradna.
A második javaslat a hatékony jogorvoslatot teremtené meg. Automatizált vagy MI által támogatott közigazgatási döntés esetén az ügyfelet írásban tájékoztatni kellene a technológia közreműködéséről, a döntést meghatározó fő tényezőkről és az emberi felülvizsgálat kérelmezésének módjáról. Bár jelenleg MI-rendszer önállóan nem hozhat közigazgatási döntést, a garanciák már a döntés-előkészítő alkalmazásoknál is szükségesek. A szerzők emellett kibővítenék az ombudsmani típusú intézmény hatáskörét, és egyablakos MI-panaszfórumot hoznának létre, amely befogadná a sérelmeket, majd a megfelelő szervhez továbbítaná őket.
A harmadik pont a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács működésének nyilvánosságát célozza. A testület ügyrendje nem hozzáférhető, üléseiről pedig csak szűkszavú közlemények jelentek meg. Törvényben kellene előírni az ügyrend, a naprakész tagsági lista és az ülések összefoglalóinak közzétételét, továbbá évente legalább két civil konzultációt. A cél nem a Tanács szakmai önállóságának korlátozása, hanem az MI-szakpolitikai döntéshozatal ellenőrizhetősége.
A negyedik javaslat az MI-t érintő közbeszerzések és állami szerződések átláthatóságát erősítené. A közbeszerzési dokumentumokban egyértelműen jelezni kellene, ha egy beszerzés MI-rendszer fejlesztésére, működtetésére vagy integrációjára vonatkozik, továbbá fel kellene tüntetni a rendszer uniós rendelet szerinti kockázati kategóriáját. A fejlesztésben vagy értékelésben részt vevő tisztviselőknek és tanácsadóknak összeférhetetlenségi nyilatkozatot kellene tenniük. A beszerzési adatokat össze kellene kapcsolni az MI-regiszterrel, hogy láthatóvá váljon, mely vállalat mely terméke áll egy állami rendszer mögött. Egyedi fejlesztés esetén a beszállító köteles lenne átadni az államnak a forráskódot és a teljes műszaki dokumentációt, valamint lehetővé tenni ezek nyilvánosságra hozatalát.
Az ötödik javaslat az információszabadság szabályait igazítaná az algoritmikus közigazgatáshoz. Az Infotv.-ben világossá kellene tenni, hogy az MI által végzett döntéshozatal és döntés-előkészítés működésére vonatkozó információk közérdekű adatok. A technológiai közreműködés önmagában nem szolgálhatna indokul olyan információk visszatartására, amelyek egy hagyományos közigazgatási eljárásban megismerhetők lennének. A szabályozás emellett proaktív, külön adatigénylés nélkül teljesítendő adatközlést is előírna.
A hatodik pont a hivatalokon belüli, gyakran nem engedélyezett „árnyék-MI-használatot” rendezné. A munkatársak nyilvános MI-eszközökbe másolhatnak szövegeket, táblázatokat vagy határozattervezeteket, ami személyes adatok, üzleti titkok és más érzékeny információk kiszivárgásához vezethet, miközben a létrejövő tartalom pontosságáért és felhasználásáért a felelősség is elmosódik. Minden közigazgatási szervnek belső MI-szabályzatot kellene alkotnia, amely meghatározza az engedélyezett eszközöket, a tiltott adatköröket, az adat- és titokvédelmi követelményeket, valamint az emberi ellenőrzés és felelősség szabályait. Dokumentálni kellene azt is, hogy mely döntések előkészítésében vett részt MI, a munkatársak számára pedig megfelelő képzést és biztonságosan használható alternatív eszközöket kellene biztosítani. A szabályozás célja nem pusztán az adatvédelmi kockázatok csökkentése, hanem a közigazgatás jelenleg láthatatlan MI-használatának ellenőrizhetővé tétele.
Összegzés: az átlátható MI-állam felé
A hat javaslat — a közszférabeli MI-regiszter, a hatékony jogorvoslat, a MI Tanács átlátható működése, a közbeszerzések nyilvánossága, az MI-t érintő adatigénylések szabályozása és a belső MI-szabályzat — közös célt szolgál. Arra törekszünk, hogy a közszférabeli MI-használat és a MI-vel kapcsolatos szakpolitika alakulása legyen számon kérhető, az érintett állampolgárok számára érthető, és a civil társadalom által is ellenőrizhető.
Ezek a javaslatok egymást erősítik. A regiszter megmutatja, hol használnak MI-t; a jogorvoslat eszközt ad a polgár kezébe; az intézményi nyilvánosság elszámoltathatóvá teszi a döntéshozókat; a közbeszerzési átláthatóság feltárja a beszállítói lánc érdekviszonyait; az MI-t érintő adatigénylések szabályozása biztosítja, hogy az algoritmikus közigazgatás működése a gyakorlatban is megismerhető legyen; a belső szabályzat pedig a hivatali munka rejtett rétegét emeli a felszínre. Külön-külön is hasznosak, de együtt egy koherens, átlátható MI-állam alapjait rakhatják le.
Álláspontunk szerint a közszférabeli MI-regiszter és az átlátható, hatékony jogorvoslati útvonalak bevezetése lenne a legsürgetőbb. Az állam ugyanis már ma is alkalmaz jogi keret nélküli MI-alapú döntési rendszereket. Bízunk abban, hogy a kormányváltással bekövetkező szemléletváltozás most reális esélyt ad arra, hogy ez a mulasztás orvosolható legyen. Fenti javaslataink azt célozzák, hogy olyan szabályozási környezet alakulhasson ki Magyarországon, amelyben a MI nem az állam és a polgár közötti hatalmi egyenlőtlenséget mélyíti, hanem a közélet tisztaságát és átláthatóságát szolgálja.””
Forrás:
Hat lépés a digitális jogokért: a K-Monitor jogalkotási javaslatai az átlátható MI-államért; Szentgáli-Tóth Boldizsár; K-Blog; 2026. június 23.
