„A június végén indított felméréssorozatunk első részében részt vevő 415 településvezető döntő többsége támogatja a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozásának felülvizsgálatát, az iparűzési adó többletbevételének önkormányzatoknál maradását, a településfejlesztési és településrendezési tervek központi költségvetési támogatását, valamint több, az önkormányzatok pénzügyi és működési mozgásterét érintő szabály módosítását. Több kérdésben 95–99 százalékos egyetértés rajzolódik ki a válaszadók között.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a 2026. június 16-ai kibővített elnökségi ülés döntése alapján indította el az önkormányzati rendszer szükséges változásait vizsgáló kérdőíves felméréssorozatát. Az első kérdőívet 2026. június 30. és július 7. között tölthették ki a tagtelepülési polgármesterek.
A felmérésre 415 érvényes válasz érkezett Magyarország mind a 19 vármegyéjéből, több mint 140 különböző járásból. A válaszadók 91,3 százaléka 5000 fő alatti települést képviselt. A válaszadók településméret szerinti megoszlása összhangban áll a TÖOSZ tagságának településszerkezeti sajátosságaival.
Szinte teljes egyetértés több kérdésben
A felmérés 14, az önkormányzati rendszer működését érintő szakpolitikai kérdést vizsgált. A legerősebb támogatottság a településfejlesztési és településrendezési feladatokhoz, valamint az önkormányzati feladatellátás finanszírozásához kapcsolódó javaslatok mellett rajzolódik ki.
A településfejlesztési és településrendezési tervek megalkotásaaz önkormányzatok számára jelentős költséggel jár, így indokoltnak tartjuk, hogy az önkormányzatok ezen feladatára központi költségvetési támogatásban részesüljenek, akár részleges finanszírozás formájában is. A javaslattal a válaszadók 99,5 százaléka ért egyet.
A településrendezésre vonatkozó jogszabályok egyszerűsítésére irányuló javaslatot azzal indokoltuk, hogy a jelenlegi szabályozási környezet túlságosan részletes és kötött, az egyszerűsítés pedig nagyobb rugalmasságot és szélesebb helyi döntési mozgásteret biztosíthatna. A jogszabályok egyszerűsítését a válaszadók 97,6 százaléka támogatja.
A kötelező önkormányzati feladatok kapcsán javasoljuk, hogy a szociális, kulturális, településüzemeltetési, valamint a hivatali feladatokra kapott állami támogatásokat felül kell vizsgálni, mivel zen jogcímek állami támogatása nagyon alacsony, az önkormányzatoknak nagymértékű saját forrást kell kiegészítésként biztosítani a feladatellátás érdekében. A javaslattal a válaszadók 97,3 százaléka ért egyet.
A támogatási jogcímek elszámolásánál javasoljuk, hogy a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 2. mellékletében szabályozott „A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása” keretébe tartozó jogcímekre az elszámolás továbbra is „összevonható” legyen. Ez rugalmasabbá és a helyi igényekhez jobban igazíthatóvá teheti a településüzemeltetési feladatok finanszírozását. A javaslatot a válaszadók 96,4 százaléka támogatja.
A helyi iparűzési adó többletbevételének önkormányzatoknál maradására vonatkozó javaslat indoklásában arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok működési kiadásai folyamatosan nőnek, az állami támogatás több területen – szociális, kulturális szféra, önkormányzati hivatal működési támogatás – nem lefinanszírozott. Az önkormányzat az állami támogatásból és az adóbevételeiből tudja biztosítani a kötelező feladatainak az ellátását. Amennyiben az adóbevételek jelentős része elvonásra kerül, az működésképtelenséget idézhet elő. Azzal, hogy a helyi iparűzési adó többletbevétele az önkormányzatoknál maradhasson, a válaszadók 95,4 százaléka ért egyet, ami a felmérés egyik legerősebb támogatottságot élvező javaslata.
Erős támogatás a pénzügyi és működési mozgástér bővítésére
A köztisztviselői illetményalap emelésére vonatkozó javaslatot azzal indokoltuk, hogy a 38 650 forintos illetményalap 2008 óta változatlan, és nem követi sem az inflációt, sem a bérek emelkedését. A válaszadók 93 százaléka támogatja, hogy a köztisztviselői illetményalapot a központi költségvetés 75 000 forint összegben finanszírozza.
A településfejlesztési és településrendezési tervek megalkotásának határideje 2027. június 30. A kapcsolódó hatósági és egyeztetési eljárások összetettsége miatt a folyamat átfutási ideje gyakran eléri az egy-másfél évet. Mindezekre tekintettel javasoljuk a településfejlesztési terv és a településrendezési terv elkészítésére előírt, 2027. június 30-i határidő eltörlését. A határidő eltörlését a válaszadók 89,9 százaléka támogatja.
Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény kincstári számlavezetési kötelezettséget ír elő a helyi önkormányzatok számára.A kötelező kincstári számlavezetés csökkentené az önkormányzatok pénzügyi önállóságát, növelné az adminisztratív terheket és lassíthatná a napi pénzügyi folyamatokat. A központosított számlavezetés következtében csökkenne az önkormányzatok pénzügyi rugalmassága, így nehezebbé válna a váratlan helyzetekre vagy sürgős kiadásokra történő gyors reagálás. Emellett az önkormányzatok elveszítenék annak lehetőségét, hogy átmenetileg szabad pénzeszközeiket lekössék, és ezáltal kamatbevételhez jussanak, ami a jelenlegi gazdasági környezetben nem elhanyagolható bevételi forrást jelenthet. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. § (1a)-(1g) bekezdésében foglalt kötelezettség eltörlésével a válaszadók 82,7 százaléka ért egyet.
Az államháztartásról szóló törvény 108/B. §-a alapján a városi önkormányzat október 20-ig, november 20-ig, december 20-ig adatot szolgáltat a költségvetési év egészében várható bevételeiről és kiadásairól. Amennyiben az éves költségvetési beszámolóban szereplő tényleges költségvetési bevétel és kiadás különbsége eltérésének abszolút értéke meghaladja a helyi önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételei 5%-át, akkor az önkormányzat bírsággal sújtható. A bírság a legnagyobb összegű eltérés abszolút értékének 0,2%-a, legfeljebb az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételének 1/10 000. Álláspontunk szerint ezen adatszolgáltatás nem segíti elő az önkormányzati tervezés pontosságát, az önkormányzati gazdálkodás biztonságát. Az év utolsó negyedévében is adódhatnak olyan pénzforgalmi jellegű költségvetési bevételi és kiadási változások, melyek miatt a „büntető jellegű” jogszabályi előírás még tovább sújtja az önkormányzatokat. Az évközi adatszolgáltatási kötelezettség és az ahhoz kapcsolódó bírságolási lehetőség jelentős többletadminisztrációt jelent az önkormányzatok számára. A javaslatot a válaszadók 76,1 százaléka támogatja.
A szolidaritási hozzájárulás mértékének a 2025-ben megállapítotthoz képest történő csökkentésére vonatkozó javaslatot azzal indokoltuk, hogy bár a magasabb iparűzési adóerő-képességű települések hozzájárulása indokolható, a jelenlegi elvonás mértéke aránytalanul túl magas, az elvonás mértéke nagymértékben csökkenti a befizető önkormányzat feladatainak ellátására fordítható összeget, a jelenlegi gazdasági helyzetben az önkormányzatoknak amúgy is nagyon szűkös a költségvetése, mozgástere és a szolidaritási hozzájárulás ilyen mértékű kötelezettségként történő megjelenése tovább nehezíti az önkormányzatok gazdálkodását. A 2025-ben megállapított mérték csökkentésével a válaszadók 75,7 százaléka ért egyet.
Megosztóbb kérdések a döntési jogkörökről és a közszolgáltatásokról
A vármegyei önkormányzatok megszüntetésére vonatkozó javaslatot azzal indokoltuk, hogy feladatkörük nagymértékben kiüresedett, a meglévő feladatokat pedig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium alá tartozó szerv, akár szakigazgatási szerv el tudná látni. A megszűnéssel együtt járó humánerőforrást át lehetne csoportosítani a létszámhiánnyal küzdő települési önkormányzatokhoz. A megszüntetést a válaszadók 37,3 százaléka támogatja, 46,7 százalékuk nem ért egyet vele, míg 15,9 százalék nem kíván állást foglalni. A kérdésben tehát nem rajzolódik ki egyértelmű szakmai konszenzus.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat, díjalkalmazási feltételeket, azaz az ármegállapítás jogának az önkormányzatokhoz történő visszaadására vonatkozó javaslatot azzal indokoltuk, hogy a szolgáltatással kapcsolatos lakossági problémák jelentős része továbbra is az önkormányzatoknál jelentkezik, a díjmegállapítási hatáskör önkormányzatokhoz történő visszatelepítése érdemben növelné azok érdekérvényesítő képességét a közszolgáltatóval szemben, ami ösztönzőleg hatna a szolgáltatással kapcsolatos problémák mielőbbi és eredményes megoldására. Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak és a díjalkalmazási feltételek meghatározásának joga visszakerülne az önkormányzatokhoz, úgy a közszolgáltatási díjak jobban igazodnának a helyi körülményekhez. A javaslatot a válaszadók 54,7 százaléka támogatja, 27 százalékuk nem értett vele egyet, míg 18,3 százalék nem foglal állást.
Az államosított víziközműveknek az önkormányzatok 100 százalékos tulajdonában lévő víziközmű szolgáltatóknak történő visszaadására vonatkozó javaslatot azzal indokoltuk, hogy a víziközmű-rendszerek állapotának javításához az önkormányzatok szerepvállalására is szükség van. Azzal, hogy az államosított víziközművek az átvett vagyonnal együtt visszakerüljenek az önkormányzatok 100 százalékos tulajdonában lévő víziközmű-szolgáltatókhoz, a válaszadók 52,5 százaléka ért egyet. A javaslatot 28,9 százalék nem támogatja, 18,6 százalék pedig nem kíván állást foglalni.
A vízdíj megállapításához szükséges önkormányzati beleszólási jog visszaállítására vonatkozó javaslatot ugyancsak azzal indokoltuk, hogy a víziközmű-rendszerek működtetésében indokolt az önkormányzatok nagyobb szerepvállalása. A javaslatot a válaszadók 70,4 százaléka támogatja.
További észrevételek és javaslatok
A kérdőív zárásaként arra kértük a polgármestereket, hogy a kérdőívben érintett témákhoz kapcsolódó további észrevételeiket és javaslataikat is osszák meg velünk. A beérkezett válaszok több ponton megerősítették a zárt kérdések eredményeit, ugyanakkor további problémákra és szabályozási igényekre is felhívták a figyelmet.
Az egyik leggyakrabban visszatérő téma az önkormányzati finanszírozási rendszer átfogó felülvizsgálata, a kötelező feladatok valós költségeihez igazodó állami támogatás, a normatívák és az adóerő-képességi rendszer átalakítása, valamint az önkormányzati dolgozók bérrendezése
Többen szorgalmazták a gépjárműadó visszaadását, a helyi iparűzési adó és a szolidaritási hozzájárulás igazságosabb szabályozását, a közös önkormányzati hivatalok és a főépítészi rendszer felülvizsgálatát, az adminisztratív terhek csökkentését, továbbá a pályázati rendszer egyszerűsítését és a fejlesztési források bővítését. Visszatérő felvetésként jelent meg a polgármesterek jogállásának, illetményének és költségtérítésének rendezése is.
A válaszok az egészségügyi, oktatási, kulturális, szociális, környezetvédelmi és állatvédelmi feladatok finanszírozásának hiányosságaira is rámutattak. Többen részletesebb szakmai egyeztetést, valamint az egyszerű igen–nem válaszokon túlmutató konzultációt tartottak szükségesnek.
A víziközművek jövőjével kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg, ugyanakkor több válaszadó hangsúlyozta, hogy bármilyen tulajdonosi vagy szervezeti változáshoz megfelelő finanszírozásnak, rekonstrukciós forrásoknak, humánerőforrásnak és egyértelmű felelősségi rendszernek kell társulnia.
A felmérés folytatódik
A felmérés célja, hogy a TÖOSZ a települések gyakorlati tapasztalataira, észrevételeire és javaslataira építve alakítsa ki szakmai álláspontját, és megalapozottan képviselhesse a polgármesterek véleményét az önkormányzati rendszert érintő további szakmai egyeztetéseken.
A most közzétett eredmények a felméréssorozat első részét jelentik. A következő időszakban további, az önkormányzatokat érintő témakörökben is kikérjük a települési vezetők véleményét.”
Forrás:
Átfogó változásokat várnak a polgármesterek – több kérdésben 95 százalék feletti az egyetértés; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége ((TÖOSZ); 2026. július 14.
