„Az észt digitális állam tervezett reformjának nem a költségcsökkentés a célja, hanem az, hogy hatékonyabban használják fel az informatikára évente fordított 300 millió eurót – közölte az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának egyik vezetője.
Az átszervezésből származó megtakarításokat nem vonják el, hanem újra befektetik – mondta Lauri Luht, az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának digitális államért felelős helyettes államtitkára.
A kormány a múlt héten jóváhagyta azt, amit az észt e-állam történetének legátfogóbb reformjaként jellemezhető. A döntést egy hónappal korábban előzte meg annak bejelentése, hogy megkezdődik a rendszer racionalizálása. Észtország e-állami és e-közigazgatási modelljét régóta világszerte követendő példaként mutatják be. A változtatások nyomán az állami informatikai intézmények száma tízről hatra csökken, az álláshelyek száma pedig közel 10 százalékkal lesz alacsonyabb. A működést emellett az Állami Információs Rendszerhatóság (RIA, Information System Authority), valamint egy új digitálisállam-központ köré szervezik. A reformot előkészítő Luht szerint a kormány célja, hogy a széttagolt informatikai struktúrát egységesebb modell váltsa fel, amely közös platformokra, adatokra és mesterséges intelligenciára (MI) épül.
A reform várhatóan felhasználóbarátabbá teszi a digitális közszolgáltatásokat – mondta Luht. „A reform csökkenti a párhuzamos fejlesztéseket, és bővíti a közösen használt adatok körét, így a szolgáltatások gyorsabban fejleszthetők és hatékonyabban működtethetők. Ugyanazt a megoldást több intézmény is használhatja ahelyett, hogy mindegyik létrehozná a saját változatát. Ennek eredményeként országszerte egységesebb, megbízhatóbb és felhasználóbarátabb digitális szolgáltatások jönnek létre, amit a felhasználóknak is egyértelműen érzékelniük kell” – fejtette ki Luht.
A reform középpontjában a hatékonyság, nem a kiadáscsökkentés áll
Az állami informatikai szektor kiadásai megközelítőleg 300 millió eurót tesznek ki. Bár a reform bizonyos megtakarításokat eredményez, az így felszabaduló forrásokat más célokra irányítják át, nem pedig elvonják, így a kiadások közvetlenül nem csökkennek.
„Világszerte minden drágul. A reform célja nem egyszerűen a költségek lefaragása, hanem az, hogy minden informatikára fordított eurót ésszerűbben használjunk fel. A megtakarításoknak azt kell lehetővé tenniük, hogy több pénzt irányítsunk át olyan beruházásokra és tevékenységekre, amelyek valódi értéket teremtenek az emberek számára” – mondta Luht, hangsúlyozva, hogy a technológiai finanszírozás nem csökkenhet.
„Nem az a cél, hogy a csaknem 300 millió eurót 200 millióra csökkentsük. Ez a 300 millió euró, amely a GDP mintegy 1,8 százalékának felel meg, teljes egészében fenntartja a digitális szolgáltatásokat, és értéket teremt mind az állam, mind a helyi önkormányzatok számára. Ez önmagában is figyelemre méltó teljesítmény, amelynek elérése komoly kihívást jelentett. De képesek vagyunk ennél jobban is teljesíteni” – tette hozzá Luht.
Luht megjegyezte, hogy az Állami Számvevőszék (Riigikontroll) már tavaly arra figyelmeztetett: az állami informatikai kiadások az előző három-négy évben meredeken emelkedtek, miközben az ágazat egészének irányításán javítani kell.
Mintegy kétszáz álláshely szűnik meg az állami informatikai szektorban
A reform keretében mintegy kétszázzal csökkentik az állami informatikai szektor álláshelyeinek számát. „A működési költségek gyakorlatilag megduplázódtak. 2019 elején 1064 munkavállaló dolgozott a területen, az idei év elején viszont már 1904. Az a kérdés, hogyan tudnánk másként megszervezni a működést” – mondta Luht. Hozzátette, hogy a beruházások összege „lényegében változatlan maradt”. Ezt aggasztónak nevezte, mivel éppen ezen a területen lenne várható a növekedés és az innováció.
Erősebb központosítás a RIA körül
A reform az állami informatika irányítását az Információs Rendszerhatóság (RIA) és az új Digitális Állam Központ köré szervezi.
Az Észt Információs és Kommunikációs Technológiai Központ (RIT, The Estonian Information and Communication Technology Centre) a jövő év elején beolvad a RIA-ba, majd 2029 nyaráig az Állami Infokommunikációs Alapítvány (RIKS, State Infocommunication Foundation) is követi. A többi állami informatikai intézmény alapvető informatikai szolgáltatásai szintén a RIA-hoz kerülnek.
A Nyilvántartási és Információs Rendszerek Központja (RIK, Centre of Registers and Information Systems) a jövőben Digitális Állam Központ néven működik, nemzetközi megjelenésében pedig a GovTech Estonia nevet használja majd. A jövőben nem hozhatók létre olyan új informatikai egységek, amelyek megkettőznék a RIA vagy a Digitális Állam Központ szolgáltatásait.
Az egyes ágazatokhoz kötődő fejlesztési központok ugyanakkor megmaradnak. Ilyen a belügyminisztérium alá tartozó Informatikai és Fejlesztési Központ (SMIT, The IT and Development Centre, Ministry of the Interior (észtül: Siseministeeriumi infotehnoloogia- ja arenduskeskus), a szociális minisztérium Egészségügyi és Jóléti Információs Rendszerek Központja (TEHIK, Health and Welfare Information Systems Centre), a pénzügyminisztérium informatikai központja (RMIT, Rahandusministeeriumi Infotehnoloogiakeskus (RmIT)), valamint az Észt Védelmi Erők Kiberparancsnoksága (KÜVJ, Estonian Defence Forces Cyber Command (észtül: Küberväejuhatus)).
Az állami információs rendszerek és a műszaki architektúra fejlesztését egy Digitális Tanács irányítja majd.
A napi munkát az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériuma, valamint a RIA szervezetén belül működő állami informatikai főépítész vezeti. Feladatuk lesz az országos technológiai és architekturális döntések felügyelete, az egyetlen beszállítóhoz kötődő, zárt technológiáktól való eltávolodás irányítása, valamint az együttműködés a Digitális Tanácsban részt vevő vezető magánszektorbeli szakértőkkel.
Az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériuma átfogóan átalakítja az informatikai szolgáltatások költségvetési rendszerét is. A párhuzamosságok megelőzése érdekében az állam a jövőben nem engedélyezi olyan új információs rendszerek vagy szolgáltatások létrehozását, amelyek már meglévő központi megoldásokat másolnak.
Mesterséges intelligencia és együttműködés a magánszektorral
A mesterséges intelligencia szintén kulcsszerepet játszik a reformban – mondta Luht. Megfogalmazása szerint az MI „nem különálló projekt, hanem az észt digitális állam fejlődésének következő szakasza”, ezért meg kell találni az új megoldások alkalmazásának „legjobb módjait”.
A reform várhatóan a magánszektorral folytatott együttműködést is megerősíti.
Luht szerint az államnak az egyes kódrészletek beszerzése helyett magát a megoldandó problémát kellene meghatároznia, a piacnak pedig teljes körű megoldásokat kellene kínálnia. Ez egyszerre támogatná a gazdaságot és az exportot.
A reform létrehozza az informatikai főépítészi tisztséget is. Az informatikai főépítész feladata lesz a digitális állam átfogó műszaki architektúrájának kialakítása, valamint annak biztosítása, hogy az intézmények rendszerei együttműködjenek, közös szabványokat használjanak, és azonos irányban fejlődjenek – mondta Luht.
A RIA korábbi vezetője szerint a reform valós problémákra reagál
Taimar Peterkop, a RIA korábbi főigazgatója és egykori államtitkár elmondta: korábbi tisztségeiből jól ismeri az állami informatikai szektor problémáit, és úgy látja, hogy a reform a megfelelő kérdésekre keres választ. „Az eddigi vita alapján úgy látom, hogy ezek a megoldások helyesek, jól átgondoltak és alaposan elemeztek. Nem elhamarkodott döntésekről van szó, hanem hosszú távú elemzőmunka eredményeként megszületett javaslatokról” – mondta. Peterkop szerint a hat informatikai intézmény megtartása megfelelő egyensúlyt teremt. Érvelése szerint az informatikai szolgáltatások teljes központosítása túlságosan eltávolítaná a műszaki megvalósítást a szolgáltatások szakmai gazdáitól, és ez a minőség romlásának veszélyével járna. Az egymást átfedő feladatkörök összevonása ugyanakkor ésszerű, feltéve, hogy megfelelően hajtják végre. Hozzátette: fenn kell tartani az informatikai intézmények közötti versenyt, hogy elkerülhető legyen a közszférában az elkényelmesedés. Egyetlen nagy informatikai szervezet létrehozása helyett a szolgáltatásokért egymással versengő hat intézmény fenntartása nagyobb esélyt ad a reform sikerére – mondta.
Peterkop az állami informatikai kiadások növekedését is nagyrészt elkerülhetetlennek tartja. „A teljes képet nézve a világ információtechnológiától való függése folyamatosan növekszik, miközben maga a technológia is egyre drágább. Ezért valószínűtlen, hogy a reform tényleges megtakarításokat eredményezne; inkább arról van szó, hogy ugyanannyi pénzből jobb eredményt érhetünk el. Az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériuma az informatikai beruházási igényeket is felvázolta – ezek mindig meghaladják a rendelkezésünkre álló forrásokat. Kétlem, hogy a reform valóban megtakarításokat kezdene termelni, vagy valahol további forrásokat teremtene” – összegezte Peterkop.”
Forrás:
‘Historic’ Estonia e-state reform targets efficiency, not cuts; ERR News (Estonian Public Broadcasting); 2026. július 22.
