„A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal döntött közel 21 milliárd forint sorsáról. Hét technológiai fókuszú projekt összesen közel 12 milliárdot kapott ebből.
Az MI-től a humanoid robotokon át az autonóm járművekig számos, stratégiai jelentőségű technológiát fejleszthetnek az új ún. misszióvezérelt nemzeti laboratóriumok abból a 20,92 milliárd forintból, amit Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) osztott szét a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok továbbfejlesztését célzó programban.
Mint az NKFI Hivatal augusztus 27-én közzétett döntésében olvasható, a 2026-4.1.1-MISSZIÓK pályázatra 30 támogatási kérelem érkezett, összesen több mint 76,5 milliárd forintos finanszírozási igénnyel. Közülük 14 projekt nyert 1 és 2 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatást, amelyhez nem kellett önerőt felmutatni. A teljes finanszírozás 20,92 milliárd forint.
A pályázatot még az előző kormány írta ki költségvetési szervek és non-profit szervezetek számára. Pályázhattak felsőoktatási intézmények, egyéb költségvetési kutatóhelyek, nonprofit kutatóhelyek és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kutatóintézetei. A pályázatokat március 6-ig kellett benyújtani. A támogatási időszak 36–48 hónap, ez idő alatt kell valamilyen eredményt felmutatni.Gyakorlatban is hasznosítható tervek
A program célja nem egyszerűen a kutatási kapacitások fenntartása. A felhívás szerint olyan tudományos alapú innovációkat kívánt támogatni, amelyek társadalmi, gazdasági és környezeti problémákra adhatnak választ, miközben a kutatási eredményeket a gyakorlatban és a piacon is hasznosíthatóvá teszik. Ennek része a hazai kutatási kapacitások összekapcsolása, a fiatal kutatók bevonása, tudásközpontok kialakítása és a spin-off vállalkozások létrehozásának ösztönzése egyaránt.
A technológiai fókuszterületen hét projekt összesen 11,92 milliárd forint támogatást kapott. Ezek azt is mutatják, hogy az K+F-politika mely technológiákat tekinti stratégiai jelentőségűnek: mesterséges intelligencia, autonóm mobilitás, robotika, űrtechnológia, MI-alapú mezőgazdaság.
A 11 milliárd jelentős részét, összesen 4,8 milliárdot a HUN-REN intézetei kapták. A legnagyobb összeggel, 2 milliárd forinttal a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben működő Kooperatív és Robusztus Autonóm Mobil Rendszerek Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumot támogatta az NKFI Hivatal. A labor olyan autonóm mobil rendszereket fejleszt, melyek változó környezetben is képesek együttműködő viselkedésre.
A HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetnek még egy projektje befutott: 1,3 milliárd forintot kapott egészségügyben és a gyártásban alkalmazható ágensalapú mesterséges intelligencia kutatására.
A HUN-REN harmadik nyertes pályázatát a Szegedi Biológiai Kutatóközpont jegyzi. Az 1,5 milliárd forint támogatást nyert projekt határterület: az intézetben egy egysejtszintű multiomikai atlasz és platform létrehozásán dolgoznak a precíziós orvoslás támogatására.
1,5 milliárd forint támogatást kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem humanoidrobotika-projektje, amelynek célja a szenzorika, a mesterséges intelligencia és a skálázható gyártástechnológia összekapcsolása ipari és rehabilitációs alkalmazásokban. A BME MIBIZ programja az MI új biztonsági alkalmazásainak kutatására kapott 1 milliárd forintot.
A technológiai kategóriába került űrkutatás is. A BME 1,5 milliárd forintot kapott az Űrtechnológiával a Rezilienciáért misszió megvalósítására, az ELTE 1,12 milliárd forintot a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumra. Szintén ide került a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem programja. Az egyetem egy olyan labor létrehozását tervezi a 2 milliárdos támogatásból, amely MI-alapú támogatással kutatja és fejleszti a növénytermesztés klímaadaptációját.”
Forrás:
Több mint 10 milliárdot osztottak szét technológiai K+F projektekre; Bitport; 2026. augusztus 28.
