„„Európai adattér workshop – Közös európai mezőgazdasági adattér (CEADS) létrehozása az európai agrifood ágazaton belüli adatmegosztás elősegítése érdekében” címmel tartottunk közös rendezvényt az Agrárközgazdasági Intézetben, az AKI-ITE és a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) csapatával közösen.
Adatból lehetőség – készüljünk együtt az agrárium adatvezérelt jövőjére! – ez volt az egyik mottója a szeptember 23-i, budapesti tanácskozásnak.
Többek között arra is kerestük a választ, hogyan alakítják át az európai adatterek a mezőgazdaságot, mit jelent mindez a hazai agrárszereplők számára, és milyen lehetőségeket kínál a Közös Európai Mezőgazdasági Adattér (CEADS).
Elsőként a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke, Milics Gábor professzor, majd dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület elnökségi tagja köszöntötte a közönséget. Az első előadást dr. Goda Pál agrárközgazdász, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója tartotta.
Kitért az adatrendszerekhez kapcsolódó szakpolitika feladataira és jövőjére, továbbá az Állami Számvevőszék 25011. számú jelentésének tanulságaira. Ismertette, hogy problémát okoz az agrár- és élelmiszeripari rendszerek szigetszerű működése, beszélt az ágazati kockázatokról, továbbá arról is, hogy az interoperabilitás hiánya versenyhátrányt jelent és korlátozza a döntéstámogatást. Az egyik legnagyobb kockázat, hogy az adat elérhetősége korlátozott és nem változik tudássá.
Szólt az agráradat keretrendszerről, is, amely szabályozott adatmegosztási és együttműködési keret az agrárközigazgatásban. Ennek 5 alapfeltétele az adatok összekapcsolhatósága, az egységes értelmezhetőség, a jogosultság kezelés, a gazdálkodói adatszuverenitás, valamint az adatok gyakorlati hasznosítása.
Varga Péter Miklós, az MPGE alelnöke az adatgazdálkodási rendszerek fejlesztésének évtizedes történetéről, a tévutakról és a lehetséges megoldásokról is beszélt. Kiemelte a helyes adatmenedzsment fontosságát, valamint azt, hogy mára a termőföld és az adat hasonló értéket képvisel. Mindezt azzal, hogy a termőföldet nem lehet megjavítani az adatok ismerete nélkül. Elmondta, hogyan kellene fejlődni és fejleszteni a magyar élelmiszeripari és agrár adatrendszereket, valamint gyakorlati ötleteket hozott az adathasználat javítására is.
Maróti Miklós, az AgroVIR Kft. ügyvezetője az adatrendszerek kezelésének piaci szempontjait hozta az előadásába, beszélt az elektronikus Gazdálkodási Napló hiányosságairól és a mezőgazdasági adatterekhez való csatlakozás üzleti előnyeiről is. Jól működő gyakorlati példákat hozott az agrár-adatkezelésre Szlovákiából, Németországból és Ausztriából is, amelyeket követni volna érdemes hazánkban is. A magyar agrárdigitalizációról elmondta, hogy az állami adatok elérésének hiányában, az elemzések és az összefüggések értelmezése nélkül a hazai gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnek. „A lehetőség, ami az adatból lehetne, azt is elhalasztjuk” – fogalmazott.
A saját fejlesztésű AgroVIR Platform rendszerükben ezért részben díjmentes segítséget nyújtanak a magyar gazdáknak, amelyben az agrárvállalkozások saját adatai egy nézetben lesznek láthatóak. A cél a validált, tisztított adatok alapján történő döntéstámogatás, a többi, környékbeli termelő aktivitása alapján, közösségi kooperációval. Az adatokra alapozott elemzésekkel, a termőhely potenciál előrejelzéssel, meteorológiai adatokkal, táblatörzskönyvekkel, bizonytalansági sávval meghatározott árelőrejelzéssel segítenek a gazdálkodóknak, hogy az adatösszekapcsolódás megvalósulhasson.
Zárásként elmondta, hogy ezekben az időkben már nem lehet hibázni, történelmi jelentőségű korszakban kell helyt állniuk a gazdáknak, most óriási ára és kára van a hibáknak. Nagy és gyors változásra van szükség, mert a tétlenség egyre súlyosabb következményeket hoz az ágazatban.
A program utolsó előadását online tartotta meg Raul Palma, a Poznańi Szuperszámítástechnikai és Hálózati Központ Adatanalitikai és Szemantikai Osztályának vezetője, valamint Rani Van Gompel, az ILVO szakembere mutatta be részletesen a Közös európai mezőgazdasági adattér (CEADS) projektet.
Az előadás címe „Data integration from semantic and technical perspective” volt, a tanulságos prezentációt követően pedig a résztvevők közösen megvitatták a magyar és európai kapcsolódási lehetőségeket, a Közös Agrárpolitika következő 7 éves szakaszának várható követelményeit adatrendszer-szempontból, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium által jelzett változásokat, valamint az adatkapcsolódások gyakorlati lépéseit is.
Ezúton is köszönjük a szervezőtársaknak, a résztvevőknek és mindenkinek, aki hozzájárult a hasznos workshop megvalósulásához. A további fotókat és szöveges tartalmakat a rendezvény Facebook esemény aloldalán tettük közzé, ezeket itt lehet megnézni: Európai agrifood adattér workshop lesz Budapesten az AKI, az MPGE és a MAPÁE közös szervezésében”
Forrás:
Már nem lehet hibázni: az európai agráradattér használatával jobb döntéseket hozhatnak a termelők; Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület; 2026. szeptember 25.
