„…Formátumháború
A kormány által kiadott jogi szöveg csak azt mondja ki, hogy nyílt forrású, szabványos dokumentumformátumot kell használni. Ez elviekben nem jelenti automatikusan az ODFA Magyarország által is támogatott ODF formátumot: a Microsoft is elkészítette saját, nyílt formátumát az OOXML-t. Ez a szabvány ugyan rendelkezik egy 7200 oldalas specifikációval, de a gyakorlatban csak egy megvalósítása létezik, a Microsoft termékeiben. Arról ma is tart a vita, hogy emiatt ez a formátum mennyire nyílt. Az ODFA szerint elképzelhető, hogy a megvalósítást különböző szabadalmak nehezítenék, tehát az ilyen szoftverek elkészítőinek lehet, hogy szabadalmi díjat kellene fizetniük. Ezzel szemben az ODF-et több szoftverfejlesztő cég is implementálta, többek között maga a Microsoft is. Az ODF esetében biztos, hogy semmilyen szabadalom nem áll a megvalósíthatóság útjába.Európában sincs megegyezés ebben a kérdésben, igaz a legtöbb országban valamivel tisztább a helyzet mint itthon. Összességében nincs egyértelmű döntés az OOXML és az ODF között, de az egyes országok, intézmények általában vagy az egyik, vagy a másik mellett teszik le a voksukat, szemben az itthoni kormányhatározat megengedő szövegével. Az ilyen, nem tiszta helyzetek pedig mindig azzal a kockázattal járnak, hogy a későbbiekben visszafordul az egész folyamat.
Hol fogjuk megtanulni?
Bár most a hivatalokról van szó, egyértelmű, hogy ez csak az első lépése a szabad szoftverekre váltás folyamatának. Érdekes kérdés viszont, hogy hol fogják megtanulni a felhasználók a nyílt forrású dokumentumkezelők használatát. Az iskolában egyelőre biztos nem: egyszerűen nincs a tantervben, és bár a tankönyvek nem szoftverspecifikusak, a tanárok túlterheltek, így nem valószínű, hogy áttérnének bármire a jól megszokottól.Az ODFA Magyarország tapasztalati alapján az iskolai tanítást az is nehezíti, hogy sok iskola a tankönyveken spórol, sok helyen nem is használnak ilyen segédeszközt az informatika tanításához – ettől pedig a leadott anyag szubjektívvé válik, ami a gyakorlatban a Microsoft szoftverek további érvényesülését eredményezheti.
Vannak már tapasztalatok
A kormányhatározat megjelenése előtt is lehetősége volt a hivataloknak a váltásra. A mostani határozat hatálya alá nem tartozó bíróságok például már tíz éve bekezdtek az átállásba. Az ODFA sajtótájékoztatóján Laky Norbert, a Fővárosi Bíróság Informatikai Főosztályának igazgatója elmondta, hogy a fő baj nem a multinacionális cégekkel van: a legnagyobb probléma a kompatibilitás.Egy olyan intézménynek, mint a bíróság, fel kell készülnie arra, hogy a dokumentumai akár 50 év múlva is olvashatóak legyenek. Ráadásul a bíróságoknak mindent be kell fogadni, akármilyen dokumentumot is kapnak, legyen a forrás egy másik hivatal, egy biztonsági kamera felvétele, vagy egy ügyvéd telefonján rögzített beszélgetés – pont ezért foglalkoznak régóta nyílt szabványokkal.
A bíroságokon már tíz éve kiderült, hogy az akkori rendszer finanszírozhatatlan. Első lépésként a Kispesti Bíróságot állították át az OpenOffice elődjének számító StarOffice-ra. Azóta országosan is jó eredményeket értek el, az intézményeknek már a 60 százaléka valamilyen nyílt forrású megoldást használja.
Mi lenne, ha nem lenne szabványos a benzin? – tette fel a kérdést Kajdi Tibor, a XVIII. Kerület tisztviselője, aki részt vett a hivatal nyílt szoftverekre való átállásában. Nyilván problémák lennének, ahogy már most is vannak a különböző dokumentumokkal, hiszen egyes esetekben még a Microsoft termékei sem kompatibilisek egymással. Véleménye szerint az átállást már kevés géppel is el lehet kezdeni, ez pedig azonnali költségcsökkentést eredményez. Érdekes kérdés, hogy a kormányhatározat után ki fog küldeni ilyen dokumentumokat – szankciók ugyanis egyelőre nincsenek…”
Forrás:
A szoftver nem úgy ingyenes, mint a sör, Index.hu, 2012. január 17.
