„A Költségvetési Tanács október 29-én véleményt formált a 2027-es központi költségvetés tervezetéről. A Vélemény ezen a linken érhető el és a Dokumentumok menüpont alatt érhető el.
A Költségvetési Tanács (KT, Tanács) véleményezte és egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást a 2027-es központi költségvetési törvényjavaslat tervezete ellen. A KT üdvözli, hogy a benyújtás az őszi időszakban történik, mivel az utóbbi években a tavaszi-nyári tervezés során a folyamatok előrejelezhetőségét érdemi bizonytaIanságok övezték.
A dokumentum legfőbb megállapításai a következők:
• A tervezett GDP-növekedés 2026-ra 1,7%, 2027-re 2,4%, ami a piaci várakozások középértékének közelében, kissé az alatt alakul. A növekedést a stabil belső fogyasztás, a magas foglalkoztatás és a reálbér-növekedés támogatja, de a kedvezőtlen világgazdasági környezet – a globális bizonytalanság, az elhúzódó közel-keleti háború és a globális energiaárak emelkedése – lefelé mutató kockázatot jelent.
• A kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát a GDP 4,9 százalékában határozták meg 2027-re, ami 2,6 százalékos csökkenés a 2026-os 7,5 százalékos célhoz képest. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 5 102,7 milliárd forint, a GDP 5,2 százalékalesz, 42 483,8 milliárd forint bevétel és 47 586,5 milliárd forint kiadás mellett.
• A hiánycsökkentés és a kiadások fedezésére a tervezet a GDP 1 százalékának megfelelő forrást teremt az extraprofitadók fenntartásával, a társasági adó (TAO) és az innovációs járulék emelésével, előbbi kedvezményeinek felülvizsgálatával, az ökoadók emelésével, valamint az új vagyonadó előírásával, továbbá nem vezetik be a 14. havi nyugdíj második heti részletét és a 40 év feletti, két gyermeket nevelő anyák személyi jövedelemadó (SZJA) mentességét, illetve havi bruttó 1 millió forint felső jövedelmi korlátot szabnak az anyák SZJA-mentességének.
• A kormány bevezeti az adójóváírást a minimálbér kétszereséig, ami a minimálbérig 9 százalékos effektív SZJA-kulcsot jelent, jelentősen emeli az alacsony összegű nyugdíjakat, bevezeti a nyugdíjas SZÉP-kártyát, megduplázza a családi pótlékot, valamint több ágazatban béremelést és magasabb egészségügyi kiadásokat tervez.
• A kormány 1400 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számol, amely magában foglalja a minisztériumok működési kiadásainak 10 százalékos és felhalmozási kiadásainak 20 százalékos mérséklését. Az összességében megalapozott hiánycél elérése az utóbbi megtakarítások szigorú végrehajtási kontrollját igényli. Ezen túl mindazon költségvetési kiadáscsökkentések, ahol külső szerződéses partnerrel való szerződés megszüntetésére vagy további jogalkotási lépésekre és azok külső partnerek részéről történő elfogadására van szükség, a betervezett kiadáscsökkentéseket megalapozó, csak részben a kormányzattól függő lépések megvalósulását igénylik. A Tanács ezért javasolja, hogy a költségvetési törvény indokolásában a Kormány adjon tájékoztatást a fenti kiadási intézkedések megalapozottságáról.
• A 4,9 százalékos hiánycél uniós jogi összhangját az új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv biztosíthatja, amennyiben azt az Európai Unió Tanácsa jóváhagyja. A KT továbbra is szükségesnek tartja a hiány 3% alá szorítását a jövőben.
• A Tanács feladatai 2025 decembere óta kiterjednek az előrejelzések utólagos értékelésére, míg a Kormánynak törvényi kötelessége a fenntarthatósági szempontok érvényesítése. A KT megállapítja, hogy a tervezet jelenleg leginkább csak a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint az Élő Környezetért Felelős Minisztérium fejezeteinél tér ki a zöld célokra. A Tanács hiányolja a részletességet, és javasolja a fenntarthatósági kötelezettségek bemutatásának kibővítését.
• A KT az MNB előrejelzései és a nemzetközi tapasztalatok alapján megállapította, hogy jelenleg nincs szükség a jegybank feltőkésítésére.
• A tervezett államadósság-mutató megfelel a törvényi előírásoknak, mivel 2027 folyamán 77,5%-ról 77,2%-ra mérséklődik. Ugyanakkor a Tanács figyelmeztet, hogy a tervezett hiány és az adósságszabály teljesülését kockáztathatja „Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék” nevű, a tervezetben 1 millió forint összegű, felülről nyitott előirányzat. A KT javasolja, hogy a Kormány a tartalék tervezett felhasználási céljáróI a törvényjavaslat általános indokolásában adjon tájékoztatást az Országgyűlés részére.”
Forrás:
A Tanács Véleménye Magyarország 2027. évi központi költségvetésének tervezetéről; Költségvetési Tanács; 2026. október 29.
