„Hét Balatonnyi víz hiányzik a magyar talajokból – figyelmeztetett Gajdos László miniszter. A mezőgazdaság számára létfontosságú vízmegtartás érdekében most átfogó változások jöhetnek: elkészült egy 600 oldalas országos koncepció, a következő évek vízügyi fejlesztéseire pedig 221 milliárd forintot szánnak. De mit jelenthet mindez a gazdálkodóknak?
Hét Balatonnyi víz hiányzik a földekből
Megdöbbentő adattal érzékeltette Magyarország vízhiányának súlyosságát Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Magyar Tudományos Akadémia Tudomány és Parlament – Víz Magyarországon: készletek, kockázatok, döntések című rendezvényén.
A miniszter szerint jelenleg hét Balaton vízmennyiségének megfelelő víz hiányzik a hazai talajokból. Ez a nagyságrend jól érzékelteti, milyen komoly kihívást jelent a vízkészletek megőrzése, különösen a mezőgazdaság számára.
Az elmúlt évek aszályai ugyanis megmutatták, hogy egy-egy csapadékosabb időszak önmagában nem képes helyreállítani a talajok vízháztartását. A felső talajrétegek viszonylag gyorsan átnedvesedhetnek, a mélyebb rétegek vízhiányának megszüntetéséhez azonban tartós és megfelelően eloszló csapadékra lenne szükség.
A helyzet különösen az Alföldön jelent súlyos kockázatot, ahol a szántóföldi növénytermesztés termésbiztonságát egyre inkább a rendelkezésre álló nedvesség határozza meg.Fordulat jöhet: nem elvezetni, hanem megtartani kell
Gajdos László bejelentette, hogy elkészült az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv. A mintegy 600 oldalas szakmai dokumentum a következő évtizedek vízgazdálkodásának meghatározó alapja lehet.
A koncepció központi üzenete, hogy Magyarországnak alapvetően változtatnia kell a vízzel és a tájjal való gazdálkodásán. A korábbi gyakorlatban sok esetben a fölöslegesnek tekintett víz minél gyorsabb elvezetése kapott elsőbbséget. Az új megközelítés szerint viszont a csapadékból és a folyók időszakos többletvizéből minél nagyobb mennyiséget kellene helyben tartani.
Ez nem azt jelenti, hogy minden területen vissza kell tartani a vizet. A termőföldek, a települések és az infrastruktúra védelme továbbra is alapvető szempont. Ahol azonban a domborzati, talajtani és gazdálkodási adottságok lehetővé teszik, a víz tározása és beszivárogtatása hosszabb távon az aszály elleni védekezést szolgálhatja. A cél az évszakokon átívelő vízmegőrzés: a csapadékosabb hónapok víztöbbletéből a száraz időszakokban is hasznosulhasson valamennyi.221 milliárd forint vízügyi fejlesztésekre
A bejelentés szerint a következő években 221 milliárd forintot fordítanak vízügyi beruházásokra.
A fejlesztések között szerepel a csatornák és zsilipek helyreállítása, a táji vízmegtartás erősítése, valamint a rendelkezésre álló víz helyben történő hasznosításának elősegítése.
A 2027-es költségvetési tervekben a vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések keretét 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelik. Fontos ugyanakkor, hogy ez az összeg nem kizárólag mezőgazdasági vízmegtartásra szolgál: az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, az árvízvédelem és a környezetvédelmi beruházások is részesülhetnek belőle. A gazdálkodók szempontjából ezért kulcskérdés lesz, hogy a teljes keretből mekkora összeg jut közvetlenül a termőterületek vízellátásának és vízmegtartó képességének javítására.A gazdák számára is új lehetőségek nyílhatnak
A vízmegtartási szemléletváltás nem kizárólag nagy állami beruházásokat jelenthet. A mezőgazdasági területeken alkalmazott kisebb beavatkozásoknak is fontos szerepük lehet.
Ilyen például a csatornák megfelelő vízkormányzása, a mélyebb fekvésű területeken a víz időszakos visszatartása, a talaj beszivárgási képességének javítása vagy a természetes vízfolyások lefolyásának lassítása.
A változáshoz támogatási eszközök is kapcsolódhatnak. Az Agrárágazat korábban beszámolt arról, hogy 2027-től két új Vízprémium-konstrukció ösztönözheti a mezőgazdasági területek vízmegtartását. A tervek szerint ezek az ökológiai célú vízpótlást, valamint a csapadékból és belvízből származó többletvizek helyben tartását segítenék.A részletekről korábbi cikkünkben írtunk: Figyelem, jönnek a vízmegtartási támogatások az agráriumban.
A természetalapú megoldások gyakorlati alkalmazására már Magyarországon is találunk példát. Püspökszilágyon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói rönkgátakkal, rőzsefonatokkal és talajnedvesség-mérésekkel vizsgálják, hogyan lehet lassítani a felszíni lefolyást és mérsékelni a termőtalaj pusztulását.
Erről részletesen itt számoltunk be: Ahol megtanulják megtartani a vizet.A következő évek termésbiztonsága múlhat rajta
A vízmegtartás természetesen nem szünteti meg az aszályt, és nem helyettesíti az öntözést sem. A megfelelően kialakított rendszerek azonban javíthatják a talajok nedvességellátását, mérsékelhetik a gyors vízveszteséget, és hozzájárulhatnak a mezőgazdasági termelés alkalmazkodóképességéhez. Ezzel nemcsak a tavaszi-nyári vegetációt támogatják, hanem a fagyvédelmet is, hiszen a nedves talajból kiáramló pára enyhíti a száraz levegő hideghatását.
Az új országos koncepció jelentősége ezért nem pusztán a bejelentett beruházási összegben rejlik. A valódi fordulatot az hozhatja el, ha a vízmegtartás a vízügyi tervezés, a földhasználat és a gazdálkodói döntések mindennapi részévé válik.Agrárágazat Tudástár: Mi az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv célja? – A mintegy 600 oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv célja, hogy a csapadék és a folyók időszakos többletvizének gyors elvezetése helyett előtérbe kerüljön a táji vízmegtartás, a beszivárogtatás és az évszakokon átívelő víztározás; a tervezett beavatkozások közé a csatornák és zsilipek helyreállítása is tartozik, ami megfelelő helyszíneken javíthatja a mezőgazdasági területek vízellátását és mérsékelheti az aszály hatásait.”
Forrás:
Nagy fordulat a vízpótlásban, megvan a 221 milliárdos terv; Kohout Zoltán; Agrárágazat; 2026. november 6.
