„A még 2011-ben elkezdődött közigazgatási konferenciasorozat célja, hogy a már hatályban lévő új törvények és szabályozások értelmezésében segítse a közigazgatás jogalkalmazóit. Dr. Kis Norbert, a Nemzeti Közigazgatási Intézet korábbi főigazgatója elmondta: a célkitűzés megvalósulni látszik, hiszen az elképzeléseknek megfelelően 2012 első negyedévében sorra követik egymást a közigazgatás különböző szakterületeit érintő szakmai fórumok, amelyeken keresztül elméleti és gyakorlati szakemberek, egyetemi oktatók, külsős szakértők adnak értelmezési támogatást a felmerülő témákban.
Méltó nyitó rendezvénye volt tehát az új évnek a közelmúltban módosított, 2011. január 1-jén hatályba lépett közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény változásait bemutató konferencia, amely január 19-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen várta a kormánytisztviselőket, köztisztviselőket, önkormányzati kollégákat és az egyetem hallgatóit.
Más szempontból is meghatározó volt ez az alkalom, hiszen Prof. Dr. Patyi András első alkalommal köszönthetett szakmai rendezvényen vendégeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként. Megnyitó beszédében kiemelte az eljárásjogi törvény és az Alaptörvény kapcsolatát. Elgondolása szerint az eljárási szabályoknak a jogrendszerben minden magát alkotmányos berendezkedésűnek tekintő állam esetében kiemelt szerepe van. A közigazgatási hatósági eljárás szabályozottsága nem csupán szakmai kérdés, hanem elsődlegesen alkotmányossági probléma, hiszen alkalmazása során alapvetően az állam szuverenitását megjelenítő kényszer alkalmazására kerül sor. Ennek fényében az Alaptörvény feltétlen érvényesülése forog kockán. Minden hatósági eljárás során valamilyen Alaptörvényi rendelkezés kerül szóba, mivel a közigazgatás minden cselekvése visszavezethető és visszavezethető kell, hogy legyen az Alaptörvényre. „Amikor tehát a hatósági ügyintéző ceruzáját megemeli, vagy a jelszavát a gépbe beüti, tulajdonképpen az Alaptörvény végrehajtására készül.” Dr. Patyi András közigazgatási jogászként határozottan bízik abban, hogy a legutóbbi módosítás egy időben stabil törvényt állított elő.
A reményteli jóslatra a téma felvezetését elméleti síkon folytató, és az Új szabályozási keretek az állam és az állampolgárok kapcsolatában címmel beszédet tartó Dr. Gál András Levente egy óvatos cáfolattal reflektált. A Jó Állam Fejlesztési Koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztos az egymást követő ágazati jogi módosításokat globális síkra helyezve visszautalt a Magyary-program módszertani hátterére.
„Azért nem Magyary-tervről, hanem Magyary-programról van jelen esetben szó, mert nyilvánvaló, hogy a világ változik, ahogyan a közigazgatás is, mi pedig halandó közigazgatási szakemberként csak középtávon tervezhetünk. Ezért sincs módunkban kinyilatkoztatás jellegű közigazgatási programokat megalkotni. Könnyen meglehet ily módon, hogy belátható időn belül újabb változtatásra lesz igény.” A közigazgatás-tudomány és önmagában a jogalkotás hajlamos olykor a valóságtól elrugaszkodni. Egy törvénynek nem az a természetes életciklusa, hogy állandóan hozzányúlnak és módosítják. Mégis az elmúlt években, a sok esetben bonyolult és önellentmondásoktól terhelt jogrendszerben deregulációs kényszer lépett fel, így sok olyan átvezetésre volt szükség, amelyet az eljárásjogi törvénynél sikeresen hajtottak végre a kollégák, melynek köszönhetően egy 10-15 éves viszonyulási csata ért véget. „Ezért is szeretném bátorítani mind a 73 ezer kormánytisztviselő munkatársat, mely létszám a járások bevezetése után 100 ezer főre duzzadhat, hogy legyen részese egy olyan közegnek, amely képes magas szakmai színvonalon ilyen kérdésekben vitatkozni. – adta át a szót a kormánybiztos dr. Gerencsér Balázsnak, a Legfőbb Ügyészség ügyészének, aki a hatásköri, illetékességi kérdések újraszabályozása kapcsán tartott előadást. Témájának fő vezérfonala szerint nem a módosítások mennyisége, vagy súlya mérvadó, hanem elsősorban maga a téma természete. A joghatóság, a hatáskör, valamint az illetékesség tényleges kijelölése a hatóság számára jelképezi azt a fogalmi kombinációt, amely lendületben tartja a közigazgatási eljárást. Az irányvonal mentén haladva az előadás végigjárta a törvény 2005-ös hatálybalépése óta a mai napig bezáróan a fontos szakaszokat, felhívva a figyelmet az aktuális újdonságokra a tárgykörben. Hozzátéve azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a jogalkotói és kormányzati munkák tükrében és a hatáskörök esetében a járások bevezetése jelentősen fogja érinteni a jogalkalmazási folyamatokat. Dr. Gerencsér Balázs meglátása szerint továbbra sem taxatív az általános illetékességi jogok felsorolása. Jelentős változás nem tapasztalható, csak szövegtisztázást tartalmaznak a módosítások. Szintén fontos elem a kérdésben a hatóság hallgatásának, az ügyészi eszközök változásának tisztázása. „ A jogalkotó megpróbál kitörni a bolsevik hagyományokból. Ennek az egyik eszköze az új Ütv, vagyis a 2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről, melynek értelmében az ügyésznek megújult szerepe van, hiszen a közérdek védelme érdekében büntetőn kívüli ügykörökben bíróság előtt érvényesítheti jogszerűség iránti igényét illető jogkörökben.
Az alapeljárási rendelkezések módosításáról dr. Szabó Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Eljárási Szabályozási Főosztályának osztályvezetője beszélt. A prezentáció funkciójában oktatási célnak is megfeleltethető, hiszen tételesen mutatta be a két nagyobb ütemben történt módosítási folyamatot, annak előzményeivel és indokaival együtt. Az előzmények között szerepel például a Nemzeti Együttműködés Programja, melynek meghirdetésekor az állam célul tűzte ki, hogy a közigazgatás az ésszerűség útján haladva kell, hogy a közjó szolgálatába álljon. Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességének egyik elengedhetetlen pontja a Ket. átfogó módosítása volt a hatósági jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében.
A Ket. 2010. évi módosításától kezdődően, a1156/2011. (V. 20.) Korm. határozaton, valamint az arra épülő koncepción, majd a sarkalatos törvények bemutatásán keresztül ismerhették meg a jelenlévők többek között az ügyintézési határidőkkel kapcsolatos változásokat, a hatósági szerződés tartalmát, a hatósági ellenőrzés eszközeit, a közigazgatási bírság keretszabályozását, s mint új fejezetet, az Egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos hatósági eljárás részleteit.
Dr. Kovács András György, kúriai bíró, főiskolai tanár a jogorvoslati szabályok felülvizsgálata témakörben tartott előadást. Milyen garanciarendszerek vannak a Ket-ben? Mi az, hogy ügyfél? Mi az, hogy jogorvoslathoz való jog? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott válaszaiban biztos információkkal szolgált azt illetően, hogy a jogalkalmazói réteg – függetlenül a szabályozási környezettől – hogyan érvényesítse hatékonyan az Alaptörvényben foglaltakat.
A továbbiakban szintén a jogorvoslati szabályok témakörben, a végrehajtás felfüggesztésének pontos bemutatására vállalkozott Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet kúriai bíró, a Széchenyi István Egyetem docense, a Ket 110. §-a, illetve a Pp. 332. § (3)-(4) bekezdéseinek részletszabályai alapján. Helyet kaptak még az ismertetőben a Pp. XX. Fejezet eljárási szabályainak módosulásai, valamint a Legfelsőbb Bíróság aktualizált elvi jellegű döntései, és a közigazgatási nem peres eljárások is, a Ket és egyéb törvények alapján.
Az előző megközelítésekhez igazodva, azokat kiegészítendő került felvezetésre a végrehajtási eljárás változó szabályrendszere témakörben Dr. Boros Anita, egyetemi docens előadása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Tanszékének oktatója betekintést nyújtott a végrehajtás előfeltételeiről, ezen belül is a hatósági döntések jogerejéről, a kötelezettséget megállapító döntés teljesítésének elmaradásáról, a végrehajtáshoz való jog elévüléséről, a végrehajtási eljárás jogszabályi hátteréről, továbbá a végrehajtási eljárás szakaszairól és módjairól.
Az elméleti és gyakorlati tudásátadás érdekében a konferencia délutáni részében Dr. Cserny Ákos, a Nemzeti Közszolgálati egyetem dékánjának moderálásával hangzottak el vitaindító előadások, majd pedig az azokhoz kapcsolódó kerekasztal beszélgetések.
Elsőként Dr. Lapsánszky András, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatósági jogi igazgatója, a Széchenyi István Egyetem Közigazgatási Tudományok Tanszékének docense hívta fel a figyelmet a szakhatósági fórumrendszerben kialakított változásokra, különös tekintettel a szakhatósági jogviszony szabályaira, a szakhatósági döntés sajátosságaira, az állásfoglalások típusaira, valamint azok jogi hatásaira. Véleménye alapján a szakhatósági modell változásainak alapkérdése, a komplett jogintézményi változásának indoka az eljárásjogi viszonyok mögött lévő társadalmi, gazdasági viszonyok változásában keresendő. Hiszen e változások alól az eljárásjogi törvény sem vonhatja ki magát. „A változások mindamellett abban foglalhatóak össze, hogy a közhatalmi beavatkozás átalakul a világ minden országában, főleg, amelyik piacgazdasági és jogállami viszonyok között működik, mégpedig a digitális fejlődéssel, a közigazgatási hatáskörök közötti jelentős konvergenciával, a multinacionális vállalatok megjelenésével, amelyek országhatáron túlnyúlóan erős szereplőt képeznek a közigazgatással szemben. A rugalmasabb hatósági intézményeken keresztül a közigazgatás meg kell tudjon felelni a kor kihívásainak.”
Az ezt követő szakmai konzultáció abszolút megfelelt a hozzá fűződő szervezői elvárásoknak, hiszen a pódiumnál helyet kapott gyakorlati szakembereknek és a párbeszédre nyitott, érdekelt hallgatóságnak köszönhetően valódi vita és tapasztalat-megosztás vette kezdetét. Dr. Gyurita Erzsébet Rita a Győr-Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal igazgatójaként a hatósági ügyben mind első, mind másodfokú eljárások esetében eljáró hatóságot képviselte. Dr. Szvercsák Szilvia, Békéscsaba Megyei Jogú Város jegyzője pedig az elsőfokú államigazgatási hatáskör ellátásából adódóan hatósági és szakhatósági körben végzett munkája során szerzett benyomásaival gazdagította a beszélgetést, így lehetőség nyílt az előadásra kötetlenebb formában történő reflektálásra is.
Az elektronikus ügyintézési szabályok, pontosabban a változó kapcsolattartási lehetőségek kifejtésére a hatóság és ügyfél között Dr. Kis Gergely, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Elektronikus Közigazgatásért Felelős Főosztályának főosztályvezetője vállalkozott. Előadásában kitért az elektronikus ügyintézés folyamataira a jogszabályváltozás előtt, a modellszintű hibákra, és a gazdaságossági hiányosságokra, majd végigvezette a hatályba lépő új szabályozás főbb elemeit az összerendelési nyilvántartástól az ügyintézési rendelkezésekig. Szóba kerültek még az ügyfél időszaki értesítésének kérdései az elektronikus ügyintézési cselekmények és azok garanciális elemeinek kapcsolatában. A főosztályvezető meglátása szerint elindulhatnak – részben már el is indultak – azok a projektek, amelyeknek eredményeképpen az ügyfelek és a hatóságok korszerű elektronikus azonosítási módokhoz juthatnak. A kialakult gyakorlat fényében középtávon újragondolható a közigazgatási eljárás néhány fogalma. A téma sokrétűbb megvitatása érdekében csatlakozott a szakmai grémiumhoz Dr. Tóth Zoltán, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közigazgatási főtanácsadója, dr. Ferdinandy Györgyi, a Budapest Főváros Kormányhivatal Ügyfélszolgálati Főosztályának főosztályvezetője, valamint dr. Rónaszéki László, Budapest Főváros V. kerületi jegyzője. A szakmai fórumon részt vevő jogalkalmazó munkatársak kérdéseket tehették fel, illetve mondhatták el véleményüket, kritikáikat a rendszert és a mindenkori rendszerelemeket érintően, mint a hatályos adatvédelmi törvény, az Alaptörvény, az önrendelkezés elve, vagy akár a mindennapi elektronikus ügyintézési módozatok, és az azok során alkalmazható programok.
A Nemzeti Közigazgatási Intézet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Közigazgatás c. tudományos folyóirat szervezésében létrejött továbbképző-ismeretmegújító jellegű közigazgatási konferenciasorozat újabb sikeres rendezvényt zárt. Dr. Cserny Ákos dékán szavaival élve a jövőben is várják a szakmája iránt elhivatott, rendhagyó ismeretszerzésre fogékony kollégákat. ”
Forrás:
Elméleti és gyakorlati górcső alatt az új hatósági eljárási törvény a „Változások a közigazgatási eljárásban” című konferencián, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012. február 9.
