„Alig tudni valamit arról, hogy az önkormányzatok hogyan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal, a jelenlegi elszámolási rendszer ugyanis erről nem ad elég információt – mondta el közös sajtótájékoztatóján Domokos László az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke és Kósa Lajos debreceni polgármester. Éppen ezért megkezdik a felkészülést egy új típusú elszámolási rendszer bevezetésére.
Megállapodást kötött az önkormányzati szövetségekkel az ÁSZ – jelentette be Domokos László, a számvevőszék elnöke. Elindítanak egy olyan programot, melynek célja, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő, gazdasági társaságokon keresztül kezelt vagyonról is rendszeres és átfogó információkkal rendelkezzenek. Számos terület van ugyanis, amelyet az önkormányzat közvetve ellenőriz, és az ÁSZ-nak eddig nem volt rálátása.
Ennek már voltak előzményei: így például kockázat alapú kiválasztással behatárolták azoknak az önkormányzatoknak a körét, ahol a legtöbb közvagyont kezelik, hogy legalább ezekről naprakész legyen a számvevőszék, és a BKV esetében megvolt az első olyan célvizsgálat, ami a vagyont is vizsgálta.
Módszertani segítség az IMF-től
Domokos bejelentette: a középszint 2007-2010 közötti pénzügyi helyzetének a vizsgálata lezárult, hamarosan megjelenik a részletes jelentés 63 város pénzügyi helyzetéről, de a vizsgálatot folytatni fogják, kb. 300 településre szeretnék kiterjeszteni. Ugyanakkor szükség van az önkormányzatok vagyoni helyzetének a felmérésére. Ehhez a vállalati vagyongazdálkodás ellenőrzésének módszertanát is ki kell fejleszteni, mert ilyet eddig az ÁSZ még nem csinált, és ehhez az IMF szakasszisztenciáját is igénybe veszik.Szakmailag tovább kell lépni abban a tekintetben is, hogy eredményszemléletű elszámolásra térjünk át, aminek köszönhetően áttekinthetőbbé válhat, hogy a gazdálkodás mennyire eredményes, hiszen az eredmények és a veszteségek is ott jelennek meg, ahol vannak – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.
Hiányos információk
„Az ország számára ügydöntő jelentőségű, hogy a mostani pénzforgalmi alapú elszámolási rendszer nem ad elegendő információt arról, hogy milyen állapotban van az államháztartás központi rendszere és annak alrendszerei – vélekedett Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke a sajtótájékoztatón. Ez óriási adóssága az elmúlt húsz évnek. Senki nem tudja megmondani, hogy 1990 óta gyarapodott vagy csökkent-e az állam vagyona.Ez – az eddigi elszámolási rendszer hiányosságait autós és a családi életből vett hasonlatokkal érzékeltető – Kósa szerint olyan, mintha 20 év házasság után ne tudnák megmondani a felek, hogy a család jobban áll anyagilag vagy rosszabbul. „Nemcsak az érdekes, hogy mennyi a befolyt adóbevétel, mekkora az egyéb saját bevétel, hogy néz ki a kiadási oldal és megvan-e az egyensúly, hanem az is, hogy közben feléljük-e a vagyonunkat vagy olyan beruházásokra költünk, melyek a későbbiekben nemhogy hozzák a pénzt, hanem a fenntartás és a működtetés miatt viszik.”
Kósa ugyanakkor kiemelte, az önkormányzati a leginnovatívabb szféra volt eddig a vagyongazdálkodás tekintetében. Egyes városok (nem leplezve, hogy Debrecenre utal) már nagyon korán vagyongazdálkodási rendszerekben kezdtek gondolkodni, holdingban kezelték az önkormányzati cégeket. Így aztán egy polgármester pontosan tudja azt is, hol van lyuk az ellenőrzési rendszerekben – árulta el.
„Bolond háziasszonynak üres a kamrája”
Kósa szerint arra az egyszerű állampolgári kérdésre kell tudni válaszolni, hogy „hol a lé?”. És erre csak a vagyont is monitorozó eredményszemléletű elszámoláson alapuló rendszer lehet képes. Domokos hozzátette: nagyon sok munkával hozta össze az ÁSZ az adott időpontra jellemző konszolidált pénzügyi mérleget is. Ezt egészítenék ki a vállalati gazdálkodás áttekintésével, ami az összes érdekeltséget felölelné, nemcsak a vagyonkezelő holdingét, ami (ahogy a neve is mutatja), csak egy vagyonkezelő cég.„Bolond háziasszonynak üres a kamrája” – mondta Kósa, felhívva a figyelmet arra, hogy az önkormányzati alrendszerek gazdálkodásáról ismert kevés információnak mik a következményei. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy az államháztartási törvényen belül is olyan gyakran változik a különböző jogcímek tartalma, hogy azt sem lehet felmérni, főcsoportonként mennyit költ egy önkormányzat. Sportra például 20-30 jogcímen is adnak támogatást, de ezek sem összevethetők egy idősorban a jogcímek tartalmi változásai miatt. Vagyis: az átlátható működéshez kiszámítható törvényi háttér is kellene.
ÁSZ: eladósodtak az önkormányzatok
Az Állami Számvevőszék már tavaly ősszel kiadott egy előzetes, összefoglaló jelentést az önkormányzatok anyagi helyzetéről. Ebből kiderült: a megyei önkormányzatok adóssága 2007 és 2010 között 491 milliárd forintról 1247 milliárd forintra nőtt, és Békés kivételével az összes megye és a megyei jogú városok fele működési hiánnyal küzd. A számvevőszék előzetes közleményéből az is kiderült, hogy középszinten, tehát a megyék, a megyei jogú városok, valamint a főváros szintjén halmozódott fel az önkormányzati alrendszer 2010. év végi adósságállományának több mint a fele (54 százaléka), miközben a bevételeknek ennél jóval kevesebb része koncentrálódik ide (43 százalék).”
Forrás:
HVG.hu, 2012. március 24.
