„…Ha a parlament támogatja Font Sándor javaslatát, a jövőben szakértelemhez köthetik a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Font szerint van idő kijavítani a javaslatát, ha túl általánosra sikerült volna, ő csak attól akarta megvédeni az állampolgárt, hogy összezavarodjon a földmérés rafinált tudományától.
…
Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke kedden nyújtott be módosító javaslatot (.pdf) a most tárgyalt földmérési és térképészeti törvényhez, mellyel az adatvédelmi törvényt is módosítaná. Javaslata szerint bizonyos közérdekű adatok megismerésének jogát „az adat közérthető formában történő megismeréséhez szükséges szakértelem igénybevételére tekintettel” korlátozhatnák.A TASZ adatvédelmi programfelelőse, Hüttl Tivadar szerint Font javaslatával új korlátozási lehetőséget teremt azáltal, hogy az adatok megismerhetőségét az információ közérthetőségétől teszi függővé.
Van még idő kijavítani
Font nem gondolja, hogy megfogalmazása túl általános lenne, de „lehet, hogy nem mindenben helyes”. Mindenesetre szerinte „még bőséges időnk van technikai segítséget kérni” a megfogalmazás pontosítására. Célja valójában egy részterület, a földmérési részadatok hozzáférhetőségének korlátozása volt, célja pedig az ügyfél védelme.A földmérés ugyanis, Font megfogalmazásában rafinált tudomány. Egy esetet fel is hozott példaként, ahol „a tulajdonos nem ismerte a rafinált eljárási rendet”. A hivataltól kikért térképekre alapozva „a szegény tulajdonos” birtokvitába keveredett, de kiderült, hogy nincs igaza.
Nem túl gyakori, de már előfordult
A példában szereplő tulajdonos nem a területe határait kijelölő mérőpontokat, hanem az azok kitűzéséhez használt segédpontokat nézte. Font javaslata alapján ezeknek a segédpontoknak, mérési és számítási adatoknak, földmérési munkarészeknek a hozzáférhetőségét korlátozná, illetve kötné szakértelemhez. Javaslatának két célja van, egyrészt az ügyfél védelme, hogy „tisztább képet kaphasson, nehogy téves adatokra alapozva indítson eljárást”. Másrészt „ne döntsünk már fölöslegesen rá ezer adatot, ami nem kell az ügyfélnek”. A mérési segédpontok, koordináták, egyebek kigyűjtése „komoly munka, és semmi értelme”, mondta.Azt Font maga is elismerte, hogy a példában szereplőhöz hasonló esetek „gyakoriságáról roppant nehéz beszélni”. Eleve kevés az ilyen adatkérés, és azokat többnyire peres felek kérik ki. Font szerint „szinte biztos”, hogy egy birtokvita ezen szakaszában már szakértők is részt vesznek, akik segíthetnek a mérési és számítási adatok értelmezésében.
Az alap földhivatali térképek ugyanis csak a birtokhatárokat jelölik, de eddig „hozzá lehetett jutni” a mérési adatokhoz is. A cél, az, hogy a jövőben „ ne zavarja meg a bonyolult matematika és algebra” az adatkérőt, aki véletlenül ezeket is kikéri, és valamiért nincs szakértője. Legalábbis Font szerint „sommázhatjuk így is” a javaslatát.”
Forrás:
Szakértelemhez köthetik a közérdekű adatok megismerését, Király András, Index.hu, 2012. március 28.
