„– A korábbi kormányzati ciklusokban dedikáltan több gazdája volt a kormányzati informatikának. Most, a kormányváltás után is két tárca foglalkozik vele. Jelenthet-e ez egyfajta megosztottságot?
– Nem az informatika megosztásáról van szó, hanem az e-közigazgatás létrehozásáról. Természetesen közigazgatás csak egy van. Az e-közigazgatás szerves része a közigazgatásnak. E-közigazgatásról akkor beszélünk, ha az ügyfelek (állampolgárok, vállalkozások) ügyeiket valamilyen elektronikus csatornán keresztül bonyolítják. Természetesen ettől maguk a közigazgatási folyamatok nem változnak meg. Azt szeretnénk elérni, hogyha az állampolgár egyszer már rákényszerül az ügyintézésre, eközben legalább érezze jól magát. Továbbá célunk az is, hogy a szolgáltatások minél könnyebben legyenek elérhetőek az ügyfelek számára, és ezeket minél több formában tudják igénybe venni… Az e-közigazgatás a közigazgatási szolgáltatások egy metszeteként illeszkedik bele a közigazgatási fejlesztés komplex programjába.
– Tehát a kormányzati informatika egy és oszthatatlan…
– Igen, de különbséget kell tenni a különböző kommunikációs csatornákon keresztül az ügyfeleknek nyújtott közigazgatási szolgáltatások és a kormányzati informatika között, amely alapvetően a kormányzati munka hatékonyságát, korszerűségét hivatott növelni. Az informatikai fejlesztések kivitelezésének, lebonyolításának felelőse a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Hozzá tartoznak az üzemeltetési és beszerzési kérdések, valamint az a feladat, hogy miként teszi a szolgáltatásokat hozzáférhetővé az állampolgárok számára. Mi itt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban [KIM] „csak” megtervezzük a szolgáltatásokat a korszerű technológia figyelembevételével, s elkészítjük e szolgáltatások igazgatási, szolgáltatási modelljeit. A KIM nem a technikai részletekkel foglalkozik, hanem az ügyfelek minél komfortosabb kiszolgálásával, a jogi és folyamatszervezési aspektusokkal, illetve megfogalmazza a szolgáltatási elemeket.
…
– A kormányzat működését elősegítő informatikai fejlesztésekért ki felel?
– Azokban a kérdésekben, amelyek a jó közigazgatás működéséhez szükséges belső informatikai rendszereket érintik, a két tárca együttműködik. A KIM gondolatokat, igényeket fogalmaz meg, ezeket pedig az NFM a saját eszközeivel megvalósítja. Érdekes a helyzet viszont a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala esetében. A KEK KH szervezetileg a KIM-hez tartozik, annak amolyan idegközpontja, hiszen itt működik a közigazgatást érintő legtöbb szakrendszer. A hivatal feladatának két legfőbb vetülete a korszerű közigazgatási szemlélet, illetve az e szerint működő informatikai rendszerek halmaza. A KEK KH egyidejűleg azonban az informatikai működtetés, fejlesztés szempontjából az NMF szakigazgatási jogköre alá tartozik. Mi úgy gondoljuk, hogy a közigazgatási szemlélet az, ami fontos, azaz nem az informatika vezérli a közigazgatást, hanem a korszerű közigazgatás-fejlesztés igényei határozzák meg a szükséges informatikai támogatást.
…
– Végül is, milyen elképzelések szerint akarják korszerűsíteni a közigazgatást?
– Ahhoz, hogy korszerű közigazgatást lehessen kialakítani ma Magyarországon, teljes paradigmaváltásra van szükség. Ennek lényegét három pontban lehetne összefoglalni: az okmányok és okiratok helyett az állampolgár és a vállalkozás, a hatósági eljárások helyett a közigazgatási szolgáltatás, illetve a jelenlegi status quo fenntartása helyett az egységes és korszerű belső működés álljon a középpontban.
– Az elmúlt kormányzati szférában is úton-útfélen hangoztatták az ügyfélközpontúságot. Nem tették volna elég korszerűen?
– Azt hiszem, nem sikerült megfelelően korszerűsíteniük a közigazgatási szolgáltatásokat. Lehet, hogy az elkészült szoftverek, a beszerzett hardverelemek, a kiépített számítóközpontok csúcsminőségben működnek, de egy biztos: a sok fejlesztés eredményeképpen az állampolgár továbbra sem érzi jól magát, amikor el kell mennie ügyet intézni, hiszen az ügyintézési eljárásokat akár büntetésnek is lehet érezni. Így a magyar közigazgatás teljes reformra szorul.
…
– Az elektronikus ügyintézés – de legalábbis ügyindítás – alfájának eddig az Ügyfélkaput tekintették. Bár az ómegától még elég messze van, azért a bátrabbak már bemerészkedtek rajta. Önnek mi a véleménye e csatorna működéséről?
– Kíváncsiságból megpróbáltam néhány összetettebb ügyet elintézni, s az első, amin fennakadtam, hogy az ügyleírások alapján nem értettem meg, mit kell csinálnom. A szöveg tele volt a különféle jogszabályokra történő hivatkozással, ami nyilván világos egy jogász számára, de egy laikusnak – beleértve az érettségivel rendelkező embereket is – érthetetlen”
Forrás:
Állampolgári komfort, IT Business, 2010. szeptember 1.
