„A kormányzati IKT stratégiának – azon felül, hogy foglalkoznia kell az innovációval, az oktatással, exportélénkítéssel, az általános informatikai írástudás növelésével, az információs társadalom kiépítésével, az esetleges iparági adókedvezményekkel vagy beruházásösztönzőkkel – meg kell fogalmaznia az általános kormányzati informatikai fejlesztési irányokat, prioritásokat, amelyekkel a piaci szereplők reálisan számolhatnak és amihez hangolhatják saját stratégiájukat, lévén, hogy a kormányzat továbbra is a legnagyobb vásárló a magyar informatikai piacon. A hosszabb távú gondolkodásnak a velejárója kellene legyen minden esetben az is, hogy a kormányzat az új rendszerek tervezésénél számoljon azok kiépítés utáni üzemeltetésével beleértve a szükséges szaktudás biztosítását és ennek költségeit.
Egy ideális stratégia esetén fontos lenne az is, hogy ezt ne szigetszerűen kezelje a kormányzat. Például a fejlesztési irányok esetén ne csak az e-kormányzati szolgáltatásokra koncentráljon, hanem felvázolja az informatika szerepét más területeken is, mint amilyen a környezetvédelem, a közlekedés, hatékony energiafelhasználás.
Az elmúlt néhány évben az iparágban óriási energiák folytak el amiatt, hogy a kormányzati informatikai fejlesztések tervezésének, bejelentésének és végrehajtásának hármasára rengeteg következetlenség, csúszás, időközi változtatás, irányváltás, sok esetben teljes visszakozás… egy szóval kiszámíthatatlanság volt jellemző. Ezért, amit leginkább elvárnak a cégek és ami a legfontosabb a stratégiával kapcsolatban bármi is legyen annak tartalma, az az, hogy a kormányzat hajtsa is végre az általa megfogalmazott stratégiát.”
Forrás:
Komáromi: Nem csak a szakmának kell az IKT stratégia, Komáromi Zoltán, Computerworld, 2010. szeptember 30.
