Visszatérnek a járások?

“- A közigazgatás átalakításából egyelőre még csak annyit látunk, hogy a francia prefektúrák mintájára alakul át a rendszer, de nem tudni, hogy mi lesz olyan egységekkel, amelyeket korábban regionálissá alakítottak – például a munkaügyi, a népegészségügyi és a többi rendszerrel?

– A kormányhivatalok terén fatális félreértés van. Sokan attól félnek, hogy ezek a hivatalok megszűnnek mint tevékenységet ellátó hivatalok is, pedig itt valójában egy szakmai integrációról van szó. Arról, hogy ezek a dekoncentrált szerveknél, amelyek sok esetben egymással nem kommunikáló egységei voltak a minisztériumoknak, egy horizontális, azaz megyei szintű koordináció is meg fog valósulni. Kettős irányítási rendszerben fognak működni, ami azt jelenti, hogy egy általános közigazgatási irányítást fog a közigazgatási és igazságügyi tárca folytatni, de a különböző egységek, a munkaügy, oktatás vagy éppenséggel a földhivatal tekintetében az adott minisztérium továbbra is gyakorolja a szakmai irányítást. A különféle eljárások és speciális adatbázisok is megmaradnak – ezért tartom kicsit értelmetlennek az egészségbiztosítási pénztárak félelmeit attól, hogy esetleg megszűnne a szakmai önállóságuk. Ehhez többletként járulna még hozzá terveink szerint január elsejétől, hogy a megyei jogú városokban létrejönnének úgynevezett kormányablakok, azaz olyan integrált ügyfélszolgálati irodák, amelyek lehetővé tennék, hogy azok az emberek, akiknek egyébként külön-külön több ügyük van, egy helyen el tudják ezeket intézni. De ez nem jelenti még azt sem, hogy ezeknél a szerveknél megszűnne a külön ügyfélszolgálat.
– Az önkormányzati reform kapcsán nemrég fölmerült mint racionális egységek, a járások visszahozatala. Tényleg tervezik? Mit lehet erről tudni? Régi érv, kormánytól függetlenül, hogy a 3200 önkormányzatot a mai formában fenntartani nem lehet…

– Fontolgatjuk. Én úgy gondolom, nem lehet vita kérdése, hogy hány önkormányzat legyen, ha az államigazgatás, az állami feladatellátás meg tudja szervezni a saját üzemgazdaságos és hatékony végpontját. Úgy gondoljuk, hogy ez lenne a járás. Én egy bő fél évet hagynék azokra a szakmai kutatásokra és a párbeszédre, hogy meg tudjuk határozni, hány járásnak kell lennie Magyarországon. Számomra az világos, hogy nem idézhetjük fel a hagyományos járásokat, hogy a területüket is átvegyük, mert ez nekem ma túl nagy egység sokat kellene utazniuk a polgároknak, márpedig éppen az lenne a feladat, hogy az ügyet a legközelebbi kistérségi központban intézhessék el. Kisebb és sokkal több járásnak kell lennie, mint 1983-ban volt. Ha ezek létrejönnének – 2013 környékére tervezzük -, akkor az állam meg tudja mondani, hogy melyek azok az állami szolgáltatások, amelyeket járási szinten meg tud szervezni, nem kizárva azt, ha egy önkormányzat saját maga számára pluszszolgáltatást akar tervezni, akkor azt tegye meg. A korábbi rendszertől ez a megoldás abban is eltérne, hogy nem lenne alá és fölérendeltségi viszony, mint a tanácsi rendszerben volt. Olyan szervezet nem lenne, amelyik az önkormányzatok felett irányítást gyakorolna.”

Forrás:
Visszatérnek a járások? Navracsics Tibor szerint a közigazgatás reformja az első, Klecska Ernő, Fejér Megyei Hírlap, 2010. szeptember 18.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.