„A beszéd- és nyelvtechnológiai fejlesztések összehangolására, bemutatására és hasznosításuk előmozdítására létrejött hazai Nyelv- és Beszédtechnológiai Platform idén októberben rendezett konferenciája kapcsán e technológiák fejlődéséről Simon Esztert, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársát, a platform titkárát kérdeztük.
…
Egyes elragadtatott geekek azt jósolják, hogy a web 2.0 után verziószámugrás következik be, vagyis a szemantikus web létrejöttével már web 3.0-ról beszélhetünk majd. A szemantikus – más néven értő – web esetében a megértés elsősorban olyan virtuális ágensek létrehozását jelenti, amelyek kiterjesztik az emberek képességeit a virtuális világban. Ez pedig nem passzív weblapokból, hanem aktív, a kívánságainkat értő ágensekből fog állni. A nyelv- és beszédtechnológia ennek a jövőképnek a központi eleme.
…
Hogyan alakulhat át ez a technológiai terület a következő években?Reményeink szerint a nyelv- és beszédtechnológiában rejlő lehetőségek minél több emberhez, céghez, döntéshozóhoz eljutnak a jövőben, ami által egyre több gépi szolgáltatás tud beépülni hétköznapjainkba. Igazán nagy változás csak akkor várható, ha az oktatás, a kutatásszervezés és a technológiatranszfer terén jelentős előrelépések történnek. Kulcsfontosságú a kutatói és az ipari szféra közötti kellő mértékű tudásáramlás.
A konkrét kutatási irányokat illetően szerintem a jövőben egyre nagyobb szerepet fog kapni a beszédtechnológia a nyelvtechnológiával szemben. A most keletkező digitális tartalmak ugyanis egyre nagyobb része hangzó vagy multimédia anyag, amelyekből az információ kinyerése, egyáltalán a bennük való keresés lehetősége kulcsfontosságú lesz. Elképzelni is nehéz, milyen mértékű információs „robbanás” következhet be, ha a képi, hangzó és film anyagok is kereshetővé válnak. Ezek a technológiák és az erre irányuló kutatások mind erőteljesen fejlődni fognak, akár szöveges, akár hangzó anyagról legyen szó.”
Forrás:
Hamarosan valóság: itt a web 3.0?, GyártásTrend, 2010. november 12.
