„Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke és Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatásért és kultúráért felelős biztosa a mai napon kézhez kapta a Comité des Sages (magas szintű vitacsoport) jelentését Európa kulturális örökségének digitalizálásával kapcsolatban. A jelentés felszólítja a tagállamokat, tegyenek lépéseket a könyvtáraikban, archívumaikban és múzeumaikban fellelhető gyűjtemények online elérhetővé tétele érdekében, valamint kihangsúlyozza annak előnyeit, ha Európa kultúrája és ismeretanyaga könnyebben hozzáférhetővé válik. Emellett rámutat a digitalizálás lehetséges gazdasági előnyeire, amelyek – akár köz-magán társulások részvétele révén – többek között az idegenforgalom, a kutatás és az oktatás ágazatában is innovatív szolgáltatások formájában jelentkezhetnek. A jelentés támogatja a digitális menetrend azon célkitűzését, amely az Europeana, az európai digitális könyvtár megerősítését szolgálja, és megoldási lehetőségeket javasol a szerzői jogvédelem alatt álló művek online elérhetővé tételéhez. A digitalizálással foglalkozó Comité des Sages tagjai: Maurice Lévy, Elisabeth Niggemann és Jacques de Decker (lásd IP/10/456). A jelentésükben megfogalmazott ajánlások beépülnek majd a Bizottság európai digitális menetrenddel kapcsolatos átfogó stratégiájába, segítve a digitális korszakváltást a kulturális intézményekben.
…
„Az új reneszánsz” címet viselő jelentés fontosabb megállapításai és ajánlásai a következők:
- Az Europeana portálnak központi szerepet kell betöltenie Európa online elérhető kulturális öröksége kapcsán. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közpénzen digitalizált összes anyag elérhetővé váljon az oldalon, és valamennyi köztulajdonban álló mesterművet 2016-ig az Europeana rendelkezésére kell bocsátaniuk. A kulturális intézményeknek, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak tevékenyen és széles körben elő kell mozdítaniuk az Europeana ügyét.
- A szerzői jogvédelem alatt álló, de kereskedelemi forgalomban már nem kapható művekhez online elérést kell biztosítani. Elsősorban a jogtulajdonosok feladata e művek digitalizálása és hasznosítása. Ha azonban a jogtulajdonosok ezt nem teszik meg, a kulturális intézményeknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy digitalizálhassák és – a jogtulajdonosoknak fizetett díj ellenében – a nyilvánosság számára elérhetővé tehessék az anyagokat.
- Az EU-nak mihamarabb szabályokat kell hoznia a gazdátlan, azaz olyan művekre vonatkozóan, amelyek jogtulajdonosai ismeretlenek. A jelentés minden megoldást nyolc alapfeltételhez köt.
- A tagállamoknak jelentősen növelniük kell a digitalizálásra szánt finanszírozás mértékét annak érdekében, hogy a jövőben munkahelyeket hozzanak létre és előmozdítsák a növekedést. 100 kilométernyi út megépítéséhez szükséges forrás már például fedezné az EU könyvtáraiban fellelhető könyvek 16%-ának, illetve az uniós tagállamok kulturális intézményeiben elérhető audiotartalom egészének digitalizálását.
- A digitalizálás terén elő kell segíteni a magán- és közszféra közötti partnerségeket, amelyeknek átláthatóknak, nem kizárólagosaknak és valamennyi partner számára méltányosaknak kell lenniük, valamint országhatároktól függetlenül elérést kell biztosítaniuk a digitalizált anyagokhoz mindenki számára. Célszerű lenne, ha a magánszférabeli partner legfeljebb hét évig élvezhetné egy adott digitalizált anyag preferenciális használatát.
- A gyűjtemények digitális formátumban való megőrzésének biztosítása érdekében az Europeana könyvtárnak e kulturális anyagok egy másodpéldányát archiválnia kell. Emellett ki kell dolgozni egy rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg több országban letétbe helyezendő kulturális anyagokat csak egyszer kelljen letétbe helyezni.”
Forrás:
Digitális menetrend: a „bölcsek tanácsa” szerint Európa kulturális örökségének online elérhetővé tételével új korszak, a „digitális reneszánsz” veheti kezdetét, Európai Bizottság, 2011. január 10.