„A területi közigazgatás rendkívül széttagolt rendszer volt az elmúlt időszakban…A területi közigazgatás szerveit minden esetben országos főigazgatóságon keresztül a szakminisztériumok irányították, így ezek a rendszerek a központtól távol voltak. Mi a régiós rendszerrel szemben a megyerendszert szeretnénk visszahozni, illetve megerősíteni. Ennek Magyarországon megvannak a történelmi hagyományai. Bács-Kiskun esetében komoly hátrányt jelentett az utóbbi esztendőkben, hogy a szakigazgatási szervek többségének régiós központja nem itt, hanem Békés vagy Csongrád megyében voltak.
…
– Milyen szakigazgatási szervek kerülnek be a hivatalba?– A már említett közigazgatási hivatal mellett például a munkaügyi központ egy része. Ez utóbbi 2011 végére integrálódik be teljes egészében, mivel jelenleg szintén régiós szervként működik. Hozzánk kerül a munkaügyi és a munkavédelmi felügyelet, az ÁNTSZ, a megyei földhivatal. Az építésügynél első fokon továbbra is az önkormányzat az illetékes, a következő lépcsőben viszont már szintén a kormányhivatal. A mezőgazdasági szakszolgálati hivatal négy egysége – élelmiszerbiztonság, állategészségügy, mezőgazdaság és erdészet – ugyancsak szervezetünkhöz tartozik, akárcsak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egy része, valamint a nyugdíjbiztosító intézet teljes egészében. Január elsejétől az az ezerszáz ember, aki ebben a rendszerben dolgozik, egy egységes hivatal munkatársaként tevékenykedik. Az említett szervezeti egységek ugyanakkor továbbra is szakmai önállóságot élveznek.
– Mikorra várható, hogy gördülékenyen működjön az új rendszer, és mi a struktúra teljes kialakításának végső határideje?
– A hivatalnak már január elsejétől gördülékenyen kell működnie, az egyes szervezeti egységeknek ugyanolyan hatékonyan kell ellátniuk feladataikat, ahogy azt eddig is tették. Az új rendszer viszont az elképzelések szerint 2013 végére teljesedik ki. Ez a határideje a területi közigazgatási rendszer teljes átalakításának. Ennek a munkának része és első elemeinek egyike volt a kormányablakok megnyitása. Itt a cél egyértelműen az, hogy a közigazgatást egyszerűbbé, átláthatóbbá, bürokráciamentessé tegyük, és közelebb hozzuk az állampolgárokhoz. A kormányablakokban jelenleg huszonkilenc féle ügyet intézünk. A későbbiekben megyénként több kormányablak is működik majd.
– Gyakori tapasztalat: bemegy az egyszeri állampolgár a hivatalba – melyet az ő adóforintjaiból tart fenn az állam –, és úgy érzi, nem törődnek vele, leckéztetik, mintha az ügyfélpult túloldalán ülő ügyintéző szívességet tenne, hogy egyáltalán foglalkozik a problémáival. Az új kormányhivatalnál ez másképp lesz?
– Az átalakítás lényeges eleme, hogy a jelenlegi hivatalnokoknak kellő alázattal kell az állampolgárok ügyeihez, problémáihoz viszonyulniuk. Bármilyen ügyben – még ha az éppen hatósági szempontból nem is a hivatalhoz tartozik – felvilágosítást kell adni az érdeklődőnek, és tájékoztatni kell arról, hogy hova fordulhat. Az elmúlt hónapokban háromszáz embert képeztünk ki arra, hogy az országban megnyílt huszonkilenc kormányablakban kellő felkészültséggel végezhesse feladatát.”
Forrás:
Alázattal intézni a polgárok ügyeit – Válaszol Kerényi János, a megyei kormányhivatal vezetője, Sipiczki Sándor, kecskemetilapok.hu, 2011. január 20.
