„A munkanap vagy naptári nap kérdése a jogalkotókat folyamatosan foglalkoztatja. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1959. évi IV. törvény (Áe.) az ügyintézési és eljárási határidőket napokban állapította meg. A napok az államigazgatási gyakorlatban egyértelműen naptári napot jelentettek. Az ily módon számított napokba természetesen beleszámítottak a pihenőnapok – szombat, vasárnap – és a munkaszüneti napok…
Az Áe. szerinti ügyintézési határidő 30 nap volt. Ennek értelmében az ügyintéző és az ügyfél is egyaránt pontosan tudta, ha az ügy az adott hónap 5. napján indult, akkor az ügyintézési határidő a következő hónap 5. napján jár le. E szigorú szabályhoz tartotta magát mindenki. Ha mégsem lehetett, akkor az államigazgatási szerv vezetője indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatta az ügyintézési határidőt további 30 nappal. Ez volt a gyakorlat 1959-tól 2005. november 1-ig, közel fél évszázadon át.
Aztán jött a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.), amely az ügyintézési határidőt 22 munkanapban és az egyéb eljárási határidőket is konkrét munkanapban állapította meg. Ehhez az „időszámításhoz” már nélkülözhetetlen volt a naptár használata. Annál is inkább, mivel a Ket. szerint bizonyos eljárási cselekmények ideje nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Így pl.: a szakhatóság eljárásának, az eljárás felfüggesztésének, a szakértői vélemény elkészítésének, a hiánypótlásnak, stb. az időtartama. Ennél fogva az ügyekben az egyes eljárási határidők nyomon követéséhez ún. mátrix táblázat szükséges, amit minden érdemi ügyintéző vezet, hiszen ebből látja, hogy hol tart a határidőkkel.
…
A parlament honlapján olvasható törvénytervezet értelmében azonban 2011. január 1-től a Ket-ben az ügyintézési határidőt naptári napban kell számítani…Ennek kapcsán sem nélkülözhető azonban a gyakorlatban a mátrix tábla, hiszen az ügyintézési határidőbe be nem számító határidők változatlanok maradtak a Ket-ben. Ugyanígy az a rendelkezés is, hogy a határozatnak tartalmaznia kell az ügyintézési határidő leteltének a napját.
Az ügyfelet az eljárási alapelvek szerint megilleti a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. Ugyanakkor előfordul, hogy a teljesen törvényesen megszületett határozat és a kérelem beadása között három hónap is eltelik, aminek az az oka, hogy az eljárási határidőbe be nem számító időtartamok növelik meg az ügy elintézésének időtartamát. Mindeközben az ügyfél pedig azt várja, hogy ügyében gyors döntés szülessen.”
Forrás:
Munkanap vagy naptári nap? Avagy variációk a napok meghatározására, Dr. Farkas Edit aljegyző Kaposvár, Jegyző és Közigazgatás, Évfolyam: XII. Lapszám: 6., 2011, január 19.