gazdaság

Fizetési szokások Magyarországon

Szerző: 2011. március 10.No Comments

„ Lakosság 8,5 százaléka él olyan településen, ahol más pénzügyi szolgáltatás nem érhető el – mondta Éliás János, a Magyar Posta pénzforgalmi ágazati igazgatója a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi konferenciáján. A szakember szerint a postákon évi 300 millió fizetési tranzakció bonyolódik, ebből 260 millió a befizetés. A postai fizetési forgalom 4900 milliárd forintot tesz ki, ebből 2800 milliárd forint a befizetési forgalom. Éliás János szerint a Posta helyzete – egyelőre – azért megkérdőjelezhetetlen, mivel míg a hazai fizetési forgalomból a postai forgalom 6,5 százalékos részt tesz ki, addig a tranzakciók 38 százaléka köthető a Postához.

Egyértelműnek tűnik, hogy a készpénzmentes fizetés előtérbe kerülése az állam szabályozói akarata nélkül aligha valósulhat meg – mondta Lajos Brigitta, az MNB pénzforgalmi szakértője.

Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi igazgatója szerint az államnak meg lehetne vizsgálni, hogy lépcsőzetesen átirányítja a fizetéseket.

Az MNB felmérte a háztartások fizetési szokásairól. A válaszadók 89 százalékának van bankszámlája és 85 százalékuk legalább egy bankkártyával, míg 83 százalék azok aránya, akiknek valamilyen bérjellegű jövedelem a számlára érkezik. Vagyis a lehetőség adott, ám kevés a motiváció a készpénzmentes fizetésre. A fizetési gyakorlat szerint a bankkártyás fizetés a néhány ezer forint válik létjogosulttá, ám 15 ezer forintos átlagos összeg felett újból háttérbe szorul ez a fizetési mód. A leggyakrabban tranzakciószám szerint a szupermarketekben fizetünk kártyával, de a kártyás fizetés itt sem éri el a 30 százalékos arányt. A benzinkutakon 40 százalékos a kártyahasználat aránya, a csomagküldés és internetes vásárlás esetén ugyanakkor még mindig 80 százalékos az utánvétes megoldások aránya – itt ugyanakkor a fizetési móddal szembeni bizalmatlanság is ok lehet.
A sárga csekkek befizetésére a megkérdezettek havonta átlagosan 22 percet áldoznak, ám ennek ellenére 30-35 százalékuk még mindig kényelmesnek tartja ezt a fizetési megoldást. A biztosítási díjaknál – ahol a biztosítók díjkedvezményt kínálnak – a 12 százalékos sárga csekkes fizetési aránnyal szemben 30 százalék felett van a csoportos beszedés aránya.
Megdöbbentő, de tény, hogy azon háztartásoknál, ahol napon belül ki- és befizetés is történik, az ATM-ből kivett összegek 77 százalékban teljes egészében sárga csekkes befizetésre fordítódnak. Azaz, bár az olcsóbb és hatékonyabb megoldás rendelkezésre áll – az emberek mégis ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz.
A jegybank felméréséből kiderült, a hazai elektronikus fizetések 40 százaléka “helyben” zajlik – azaz a pénz küldője és fogadója is azon a településen van. Ha a jelenlegi pénzforgalom ennyire helyi, akkor miért szükséges ebben a folyamatban az eddig használt forintot alternatív fizetési eszközökre cserélni? – tették fel a konferencia résztvevői.”

Szerkesztői megjegyzés: Ritka pillanat tanúi vagyunk. A cikk végén felmerül, hogy esetleg az is fontos lehet, hogy az emberek mit szeretnének. Az is kiderül, hogy a bankkártyák elterjedése mögött kevéssé a valós lakossági igény, hanem a kormányzati akarat/iparági gazdasági érdek állt.

Forrás:
Drágán megfizetünk a sárga csekkekért, Nagy László Nándor, Napi Gazdaság, 2011. március 10.
Lásd még:
Simor: nagyon magas a magyar gazdaság készpénzigénye, HVG.hu, 2011. március 10.