Az okos kormányzat nincs tekintettel az elkülönült szervezeti folyamatokra, szakpolitikai területekre, egyes földrajzi területekre, különböző tervezési és vezetési időbeli követelményekre.
Legfontosabb tanulságok
Fontos, hogy megértsük, hogy az okos kormányzat miben különbözik a korábbi e-kormányzati, vagy egységes (joined-up) kormányzati törekvésektől.
1. Különbözik tőlük, mert arra az átalakító hatásra összpontosít, ami a hagyományosan külön kezelt szakpolitikai területek és szervezeti folyamatok integrálásából fakad.
2. Az okos kormányzati törekvések egy vagy több szakpolitikai területet célozhatnak meg. Az előbbi esetben is azonban az interoperabilitásra figyelve fogalmazódnak meg, hogy egy későbbi szakaszban csatlakozhassanak más területek kezdeményezéseihez.
3. Az okos kormányzati törekvések egy vagy több szervezeti folyamatot (pl. szakpolitikai kialakítása, menedzsment, szervezeti működés) célozhatnak meg. Az előbbi esetben is azonban az interoperabilitásra figyelve fogalmazódnak meg, hogy más területek szervezeti folyamataihoz csatlakozhassanak.
4. Az okos kormányzati kezdeményezések, a társadalom más szereplőinek bevonásával, túlterjedhetnek a kormányzati területeken.
Ajánlások a kormányzati stratégiai tervezők és informatikai vezetők számára
1. Meg kell határozni azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az okos kormányzati törekvések bizonyíthatóan fenntartható eredményeket hozzanak az adott terület számára.
2. Vizsgálják meg az okos kormányzati kezdeményezések előnyeit a már alkalmazott e-kormányzati és más eszközökkel szemben.
3. Segítsék a nem-informatikus kormányzati vezetőket abban, hogy megértsék az okos kormányzati kezdeményezések sajátosságait.
Forrás:
Smart Government: Crossing Domains and Processes, Andrea Di Maio, Gartner, Inc., 2011. április
A jelentéssel felmerülő további kérdéseivel forduljon a Gartner magyarországi képviseletéhez: Gémesi Rita.
