„– Tulajdonképpen mi a KEK KH feladata, s változott-e ebben valami a korábbiakhoz képest?
– Két nagy feladatkörünk van. Egyrészt hatósági feladatokat látunk el igazgatási szervként, másrészt egy szolgáltatóközpont szerepét is ellátjuk mind az állampolgárok, mind a különböző közszolgáltató hivatalok számára. Nagy nyilvántartásokat vezetünk, okmányokat bocsájtunk ki, továbbá nagy informatikai rendszereket működtetünk az okmányirodai és az anyakönyvi hálózattól a kormányhivatalok it-rendszeréig. Ami változott, az az, hogy már nem nyújtunk távközlési szolgáltatást, ez átkerült a Kopint-Datorg Zrt.-hez. Új feladatként viszont megkaptuk a kormányhivatalok it-rendszereinek és a kormányportálnak az üzemeltetését; idén átvesszük még a kormányzati személyügyi szolgáltató rendszert, jövőre pedig a cégnyilvántartás adatfeldolgozása is hozzánk kerül.– Januártól működnek az országban az úgynevezett kormányablakok, szám szerint 29. Ezeknek mi a funkciójuk, illetve tevékenységükben nincs-e átfedés az okmányirodákkal?
– Szolgáltatások tekintetében van átfedés az okmányirodákkal, hiszen a kormányablakokban is lehet egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeket intézni. Funkcióban azonban van különbség, az okmányirodákban ugyanis adatbeviteli tevékenység is folyik és okmányügyintézés: az állampolgárok személyes adatait itt veszik fel, módosítják például új lakcím bejelentésekor új lakcímigazolvány kiadásával együtt. A kormányablakok létrehozásának viszont az a célja, hogy integrált szolgáltatást nyújtsanak az ügyfeleknek minden eddig integrált hatósági témában. Ez 14 szakigazgatási szerv és a volt megyei közigazgatási hivatalok feladatainak átvételét jelenti. Jelenleg minden ügyet el lehet indítani a kormányablakokban, de több mint 30 ügyben tényleges ügyintézés is folyik. Lehet személyesen, telefonon és elektronikusan ügyet intézni, bár ez utóbbi ma még csak adatlapok kitöltésére szorítkozik. Cél, hogy 2013-ra megtörténjen a teljes körű integráció az összes csatornán.– Tavaly év végén megjelent egy kormányhatározat, amely egységes, nemzeti kártyarendszer koncepciójának kidolgozásáról döntött, s a felügyelettel miniszteri biztosként önt bízták meg. A rendszer keretében egyetlen, sokfunkciós, állampolgári szuperkártyát vagy több, kevesebb funkcióval ellátott plasztiklapot bocsátanak majd ki?
– Maga a rendszer létrehozása még nem jelenti konkrét kártyaprojektek indítását, ez később fog megtörténni, és semmiképpen nem jelenti azt, hogy egyetlen szuperkártya kivált minden mást. A rendszer kidolgozásának célja a szabványosítás, az egységesítés annak érdekében, hogy amely szerv majd kibocsájt kártyát az állam nevében, az csak egyfajta formában tudja megtenni. Ugyancsak elvárás a meglévő okmányok számának csökkentése.– A KEK KH adja az informatikai hátteret a választások lebonyolításához. Mikortól lehet majd elektronikusan is szavazni?
– Erről a parlamentnek kell döntenie. Ettől függetlenül is folyamatosan vizsgáljuk, hogyan lehetne olcsóbbá tenni a folyamatokat, természetesen a biztonság fenntartása mellett. Tanulmányozunk meglévő elektronikus választási rendszereket is. Lényeges szempont ugyanakkor, hogy az e-szavazás technológiai feltételein túl meg kell nyerni erre az állampolgárok hajlandóságát, bizalmát is. Amíg ez nincs meg, szerintem nem érdemes felváltani a papír alapú voksolást.– Az ön hivatala számos országos nyilvántartást kezel, ezeket a nemzeti adatvagyonról szóló törvény értelmében nem üzemeltethetik üzleti vállalkozások. A technológiai jellegű fejlesztéseket sem végezhetik el?
– A hivatalban most vizsgáljuk, miként tudjuk modernebb technológiával támogatni a nyilvántartások működtetését. Ott, ahol nem történik adatfeldolgozás, továbbra is bevonunk külső fejlesztőket, ám az üzemeltetést mindenütt kormánytisztviselők fogják végezni. Dolgozunk azon is, hogy a külső cégek által nekünk fejlesztett szoftverek licencét, illetve forráskódját megszerezzük. Elvégre hosszú évekig fizettük ezeket a szállítókat, ráadásul ezeket a rendszereket másnak nem is lehet eladni.”
Forrás:
Integrált szolgáltatások, IT Business, 2011. május 16.
