„– Milyen ügyeket intézhetnek a polgárok a kormányablakoknál?
– A kormányablakokban jelenleg 29+1 ügyet lehet intézni, melyekhez gyorsan meg tudtuk szervezni az informatikai háttér biztosítását. Elsősorban anyasági támogatással kapcsolatos ügyeket intézünk, a gyes, az anyasági támogatás és a gyermekgondozási díj igénylése, ezen kívül a vállalkozói adatváltozás bejelentése, a vállalkozói igazolvány megszüntetése iránti kérelem befogadása tartozik ide jelenleg, valamint ügyfélkaput is lehet nyitni a kormányablakban. Még egy újdonság, hogy általános tájékoztatást is adunk a hozzánk forduló ügyfeleknek. Lehet, hogy nem mi intézzük azt az ügyet, de befogadunk minden kérelmet, és továbbítjuk az illetékes hatósághoz. Ha szükséges, kinyomtatjuk a formanyomtatványt, segítünk azt kitölteni, és elmondjuk, hova kell menni, melyik ügyfélszolgálaton tudja a leggyorsabban, leghatékonyabban elintézni az ügyét a polgár.
…
– Milyen a kormányablakok, és az új típusú ügyintézés fogadtatása?
– Általában rendkívül pozitívan fogadják az állampolgárok azt, hogy egészen más szemléletmóddal találkoznak az ügyintézők részéről, akik nagyon kedvesek, udvariasak és szolgálatkészek. Kétműszakos munkarendben dolgoznak, hogy reggel nyolctól este nyolcig az ügyfélszolgálat zavartalanul működhessen. Itt jegyezném meg, hogy a kormányablakoknál dolgozó munkatársak komoly kiválasztási eljáráson mentek keresztül. Körülbelül 2000-en jelentkeztek erre a feladatra, közülük 650-et hallgatott meg a Nemzeti Közigazgatási Központ, és 350-en kezdhették meg a négyhetes képzésen való részvételt. Ezután vizsgát tettek, majd 300-an munkába is álltak a kormányablakokban. Ez a komoly kiválasztás, a vizsgáztatás és az etikai alapelvek elsajátítása eredményezi azt, hogy egy teljesen új szemléletű ügyfélszolgálati rendszerrel találkozhat az állampolgár.
– Milyen további, az ügyintézéssel kapcsolatos területeket vonnak be a kormányablakokba?
– Az okmányirodákban elintézhető, államigazgatási, hatósági ügyek nagy része is bekerül majd a kormányablakba, és az összes olyan ügy is, amelyek a most már a hozzánk tartozó szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatai látnak el. Ilyen a földhivatal, a munkaügyi központ, a nyugdíjfolyósító igazgatóság vagy egészségbiztosítási pénztár. Ezeket az ügyeket is bevisszük majd a kormányablakba, de ez rendkívül komoly fejlesztést igényel mind informatikai mind ingatlan és infrastrukturális szempontból. Európai uniós forrásokat is szeretnénk ezekhez a fejlesztéshez igénybe venni. El szeretném mondani azt is, hogy nemcsak megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, hanem majd a járási székhelyeken is lesznek kormányablakok.
– Mikorra jöhet létre a járási rendszer, és milyen szempontokat vesznek figyelembe a kialakításkor?
– A járások 2013-ban január elsejétől jönnek majd létre. Hogy melyek lesznek a járási székhelyek, és mekkora területen működnek majd, erre még nem tudok válaszolni. Most egy kutatócsoport előkészítő munkát végez a szempontrendszer kialakítása terén, hogy miket érdemes figyelembe venni. Nyilván a közlekedési sajátosságok, a történelmi hagyományok fontosak, hiszen voltak már járások Magyarországon, és az is, hogy munkahelyek szempontjából milyen vonzáskörzetet fog be az adott település, város, melyet érdemes járási székhelyként kijelölni.
– A kormányhivatalok, kormányablakok rendszere és a kialakítandó járások hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz?
– A kormányhivatalok kirendeltségei lesznek a járások. Most is vannak olyan szakigazgatási szervek, melyeknek még vannak kirendeltségei a megyében – földhivatal, munkaügyi központok – ezek mind a járásokhoz fognak tartozni, és járási szinten koordinálja munkájukat a járási vezető.
– A Területi Kormányhivatalok Európai Szervezetének (EASTR) hazánkba látogató tagjai csütörtökön Székesfehérváron a Fejér Megyei Kormányhivatal munkájával ismerkedtek. Milyen tapasztalatokat szereztek a külföldi vendégek?
– Vendégeink nagy örömmel fogadták, hogy elvittük őket a kormányhivatalba, hogy megismerhették az új rendszerünket. Ami teljesen meglepte a külföldi vendégeinket, az az, hogy nálunk a kormányhivatal szervezeti integráció eredményeként jött létre. Tehát a területen működő szakigazgatási szervek állománya – a kormánytisztviselők is – bekerültek a kormányhivatalba.
– Külföldön általában hogyan működnek ezek a rendszerek?
– Külföldön ez a rendszer másként működik, ott a vezető – legyen szó akár kormányzóról, prefektusról, vagy Lengyelországban a vajdáról – csupán koordinál a különböző szervezetek munkája fölött, nálunk pedig a kormányhivatal része a 14 szakigazgatási szerv.
A külföldi példáknál maradva nagyon kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek például a francia prefektusok, ott a rend, a közbiztonság feletti őrködés is a prefektus feladata. De van olyan rendszer is, ahol a középszint megváltoztathatja, illetve megakadályozhatja, hogy helyi szinten olyan döntések, önkormányzati rendeletek szülessenek, amelyek nem felelnek meg mondjuk költségvetési vagy törvényességi szempontnak. Ott eleve nem léphet a rendelet hatályba addig, amíg a kormánymegbízott – vagy a titulusnak megfelelő ottani vezető – azt nem mondja, hogy igen, rendben van. ”
Forrás:
Szabó Erika: „A kormányhivatalokkal új szemléletű közigazgatás születik!”, Nyugathír, 2011. május 21.
