„A számítógép és méginkább az internet megjelenése nemcsak a gazdasági életet alakította át gyökeresen, de a kormányokra is egyre erősebb nyomás nehezedik az összehangoltabb, egyszerűbb működés megteremtése irányába. (OECD, 2003). Az e-kormányzat nem más, mint hogy a kormányszervek és a közigazgatás felhasználja az információtechnológia (IT) eredményeit (hálózati infrastruktúra, internet, mobiltelefónia) annak érdekében, hogy átalakítsák kapcsolati rendszerüket az állampolgárral, az üzleti szférával és a közigazgatás többi szereplőjével.
Az új típusú kapcsolatrendszer megteremtése elsősorban a kormány feladata, de a megvalósítás, az új típusú kapcsolatrendszer megteremtésében szükség van olyan közvetítő szereplőkre, akik a biztosítani tudják az ehhez szükséges infrastruktúrát és szolgáltatásokat. Nem túlzás azt állítani, hogy sok szempontból a legideálisabb partnernek tűnnek ebben a posták.
A postai ágazat óriási átalakuláson megy keresztül, nemcsak Európában, hanem az egész világon. A postákat is elérte a más szolgáltató ágazatokban már jóval korábban megkezdett liberalizációs folyamat, amellyel egyidőben a technikai változásokkal összefüggésben (e-substitution) az ágazat belső sajátosságai is átalakulnak. A postáknak tehát meg kell találniuk a helyüket a megváltozott viszonyok között, és defenzív vagy akár reaktív stratégiák helyett ezt egyértelműen proaktívan, a jövőbeli igényeknek elébe menve kell megtenniük.
A tanulmány a nyugat-európai országokra -Ausztria (Österreichische Post), Németország (Deutsche Post), Svájc (Schweizerische Post), Belgium (La Poste/De Post), Hollandia (TNTPost), Franciaország (La Poste), Nagy-Britannia (Royal Mail) és Írország (An Post)- koncentrálva igyekszik áttekinteni a fenti kérdéskör fő elemeit: (1) hogyan alakult át a posták helyzete a liberalizáció következtében; (2) milyen e-kormányzati törekvések mutatkoznak az egyes országokban; és (3) mennyiben vesznek részt a posták az e-kormányzati tevékenységben.”
Forrás:
A posták lehetséges szerepe a digitális kormányzás megvalósításában, Szigetvári Tamás, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Műhelytanulmányok
83. szám, 2009. december (pdf)
