„Volt országgyűlési képviselőként, frissen végzett közbeszerzési referensként olvasom és összehasonlítom a régi közbeszerzési törvényt az országgyűlés által elfogadott új törvénnyel, és nem értem megint mi történik. Ha valamit másként kéne csinálni, mint ahogy eddig volt, akkor a közbeszerzés ilyen! A folyamat minél nagyobb elektronizáltságát, az elektronikus árlejtés megerősítését, a felesleges nyomtatások, papírok elkerülését minden fajta kormányzati ígéret ellenére az új törvény nem segíti elő. Megint a „papírlobbi” győzött, sajnos semmi lényeges változás nem észlelhető; pedig most lett volna lehetőség arra, hogy a kormányzat határozottabban az elektronikus irányba tolja a közbeszerzés menetét.
Azt gondolom: napjainkra az elektronikus közbeszerzés alkalmazásának technikai feltételei teljes körűen megteremtődtek. A közbeszerzésre kötelezett állami és önkormányzati szervek, illetőleg a részükre azt lefolytató szervezetek esetében az informatikai ellátottság 100 százalékosnak tekinthető. A közbeszerzésekre jelentkező, ajánlatot tevő vállalkozások közül a multinacionális háttérrel rendelkezők egyértelműen, a kis- és középvállalkozások pedig mintegy 90 százalékban rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel, amelyek egy elektronikusan lebonyolításra kerülő közbeszerzésen való részvételt lehetővé tesz számukra.
Amikor feltesszük a kérdést, hogy létezik-e ma Magyarországon elektronikus közbeszerzés, akkor nem is olyan egyszerű a válasz, mivel a közbeszerzés öt, egymástól meghatározott ismérvek alapján elkülöníthető szakaszra osztható. A szakaszok a felek által végzett tevékenység szempontjából meghatározottak, (Kommunikáció, hirdetmények közzététele (E-advertising)- Elektronikus ajánlattétel (E-tendering) Elektronikus megrendelések (E-ordering)- Elektronikus árlejtés (E-aukció – Online aukció. Elektronikus számlázás (E-invoicing). Véleményem szerint az elfogadott törvénynek mindegyik területen javítani kellene a jelenlegi helyzeten.
Az elektronizáltság fokozatait az Európai Unió egységesen határozta meg a tagállamok számára kötelezően előírt 20 szolgáltatásra vonatkozóan, amelyek között szerepel a közbeszerzés is. Az Európai Unióban a közbeszerzési eljárások „elektronizálhatóságának” kérdését kulcsfontosságúnak tekintik. A teljes körű elektronikus pályáztatás feltételeinek megteremtéséről a tagállamoknak kell határozniuk erre, volt most lehetőség a törvény elfogadásával.
…
Minden lehetőség adott ahhoz, hogy az EU szerinti skálán a 4. szintet a közbeszerzések tekintetében Magyarország teljesíteni tudja. Jelenleg a központosított közbeszerzések esetében – amelyek az erre kötelezett vagy önként csatlakozott szervezetek beszerzéseinek jelentős hányadát teszik ki – a 3. szint valósul meg, de a többi közbeszerzési eljárásnál is egyre gyakoribb az elektronikus árlejtés alkalmazása, amely a közbeszerzés teljes körű elektronizálásának irányába ható kedvező tényező. Fontos megjegyezni még, hogy Magyarországon közpénzeknek csak kb. 10 százalékát teszi ki az „e-procurement”, vagyis a központosított közbeszerzés, a többit az „e-tendering”, magyarul a hirdetményeken alapuló beszerzés adja. ”
Forrás:
Közbeszerzés e-módra: valóság vagy álom?, Petkó András, Népszava, 2011. július 19.
